Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-11-25 / 94. szám

6 oldal Klsknakaia« Belyi ertetitCfe november 25 — Mindenki jónak tartja az uj nyugdíj-tervezetet Politikai körök nagy szimpátiával fogadták Homon- nay Tivadar nyugdij-tervét, amely a f 270 millió pengős nyugdijterhet ki ! akarja szakitani a költségvetésből j és fordított életbiztosítás alapján 50 J évre akarja elosztani, hogy ne csak ) a mai nemzedéket terhelje. Úgy a kormány, mint az egységespárt és az ellenzék részéről helyesnek és meg valósi tandónak tartják Homoh- nay tervét, bár egyesek kétségesnek tartják, hogy akad-e bank- vagy pénzcsoport, amely a mai viszonyok mellett ebbe az egyébként normá- j iis üzletbe belemegy ? — Bizottság alakul a külföldi tar- ! tozások rendezésére. A hivatalos lap i mai száma közli a kormány ren- \ deleiét a külföldi hitelezőkkel szem- ! ben fennálló tartozások tárgyában, j amelyeket lehetőleg egységes elvek ] szerint kívánnak rendezni. Evégből bizottságot létesítenek, amelyben az elnök mellett a pénzügyminisztérium, a Nemzeti >Bank, a Pénzintézeti Központ és a Takarékpénztárak éá Bankok Egyesülete képviselői fog­lalnak helyet. E bizottság hatásköré­be a vármegyék, városok, községek és közüzemek külföldi tartozásai, va- j lamint a pénzintézetek külföldi pénz­intézetekkel szemben fennálló tartó- I zásai tartoznak. — Finom, jó zamatt a sonka bike. Jó : és zamatos sonkákat pedig csak a 3 J sonka védjegyű magyar sonkapáccal ké- j szithetünk, melynek ára nagy dobozé 2 pengő, kis próba adagé 70 fillér. Kap­ható mindenütt! Ha valahol nem tadná beszerezni, úgy forduljon a főraktárba »Baross Iüatszertár, Győr«, Baross-ut 7. szám. Telefon 867. Közgazdaság — Egy és egynjegyedmilUó uj munka­bíró. A Statisztikai Szemle az utolsó tíz év halandósági adatai alapján kimutatja, hogy ma az ország népének 20 évnél fiatalabb része kisebb, mint 1920-ban volt, a munkabírók egyes korosztályai ellenben rendkívül megnövekedtek. Ma az a helyzet, hogy egy és egynegyed­millió fővel több munkabírónk van, mint Ugyanezen a területen 1910-ben. S amig 1920-ban 2.5 millió volt a keresők szá­ma, ma legalább 3 millió ez a szám, még abban az esetben is, ha a nőknek csak olyan nagy részét vesszük kere­sőnek, mint 1920-ban. Békében a ki­vándorlás és három korosztálynak ka­tonai szolgálata csapolta le a munkabí­rók hullámát, ma azonban ©z a hatal­mas munkaerő-tömeg semerre sem talál kifelé vezető utat. — Húsfogyasztásunk az utolsó tiz év alatt. A vágóhidak adatai szerint Ma­gyarországon a marhahusfogyasztás 1921 óta hanyatlott, a sertéshúsfogyasz­tás ellenben meglehetős nagy mérték­ben emelkedett. Az 1921—25. évek átla­gában 100.000 lélekre szárfiitva, 2465 szarvasmarhát vágtak az országban, — 1930-ban pedig 1834 darabot. A hanyat­lás a vármegyékben aránylag nagyobb, mint a tj. városokban. A sertésvága- tások száma 1921—25. évek átlagában 8050 volt, a múlt évben pedig már 14.440. A levágott bárányok száma meg­lepően növekedett az eltelt idő alatt. A többi állatok vágatása tekintetében nincs nagy eltérés. — Ä Futurp veszi kezébe a gyapju- aukciók vezetését, ügy értesültünk, hogy i Futura átvette a Hitelbanktól a Gyap­jú Árverési Vállalat vezetését és ezentúl a kereskedelmi és földművelésügyi mi­nisztérium ellenőrzése mellett a Futura tartja majd meg a szokásos gyapjuauk- ciókat. Hir szerint a gazdaközönség ré­szére olcsóbbá, akarja tenni a Futura az árveréseket, továbbá a! tavaszi hónapok- ban a' gazdáknak gyapjuelőleget is ki­van folyósítani. A magyar gyapjú szá­mára eddiginél nagyobb külföldi vevő­kört szeretnének biztosítani, ami nélkül lassanként elsorvad az egykor virágzó hazai gyapjukereskedelem. — Mikor! vaja gagdannoraitórium? Az OMKE megállapítása szerint nincs álta­lános gazdamoratórium. Fizetési halasz­tásra vonatkozó kérelemnek a bíróság általában csak akkor adhat helyet, ha az adós hitelt érdemlően kimutatja, hogy fagy, szárazság, vagy más természeti csapás okozta rossz termés, állatainak elhullása, vagy gazdaságát önhibáján kívül ért más egyéb súlyos károsodás, miatt jutott fizetési nehézségbe. Halast gabonaárak november 24 Búza 9‘50, rozs 10' — boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 75—96, közepes 96—108, nehéz 110—114 fillér. Irányzat lanyha. Felelős szerkesztő és kiadó: PBAGEHJANOS Anyakönyvi hírek — November 15. — november 22. — Születtek: Rajcsány György és Ságodi Margitnak Erzsébet Katalin nevű leányuk. Huth József és Mózer Máriának Borbála nevű leányuk. Krupincza Mihály és Bakos Va­lériának Valéria nevű leányuk. Gáspár Mihály és Tajti Máriának Mária Terézia nevű leányuk. Bor R. István és Unoka Máriának Erzsébet Julianna nevű leá­nyuk. Pócsai Károly és Szekula Máriá­nak Mária nevű leányuk. Kovács Károly és Mészáros B. Jolánnak Erzsébet nevű leányuk. Babos Balázs és Harnóczi Etel­kának Etelka névü leányuk. Meghaltak: Orbán Ferefncné Torma Zsuzsámra 71 éves. Sörös Sándor 56 éves. Siskovics Lajos 14 hónapos. László Zoltán 4 éves. özv. Horváth Jánosné Paprika Zsuzsán- na 83 éves. Berki Irén Klára 3 napos. Fülöp Istvánná Brinkus Erzsébet 25 éves. Özv. Tóth F. Istvánná Orbán D. Zsu­zsanna 77 éves. Petek Kálmán Dénes 14 napos. Rébék Péter 68 éves. özv. Sta- mecz Dézsőné Boros Juliánná 60 éves. Kolompár Rozália 1 napos. özv. Német Józsefné Kovács Cs. Anna 81 éves. Kihirdetett jegyesek: Király László Pető Etelkával. Szabó Garbai Balázs Krisztin Mária szegedi lakossal. Miklós Ülés Benő Német Jo­lánnal. Bor R. József Zoller Erzsébet jászkarajenői lakossal. Horváth Lőrinc Gyula József budapesti lakos Kiss Er­zsébetté'. Macska Ferenc kiskunmajsai lakos Tallér Máriával. Fekete, Károly Buda Máriával. Figura István Karai Margittal. Sándor István Faddi Juüánná- val. Házasságot kötöttek: Gazdag Balázs Ék Etelkával. Késik István Borbényi Etelkával. Bulázer Be­nő Orbán Eszterre1. Steríeman Henrik Kurucz Máriával. Becze Antal Kószó Matildal. Farkas Antal Paprika Mária Valériával. Ábrahám Károly József Sza- lóki Gizellával. Legyőzhetetlen szerelem 13­Regény — De mit gondolsz fiam, mit kell szenvednie Claudieuse grófnak, ha meg­tudja a dolgot? Mit ke’l szenvednie, ha megtudja, vagy csak ha gyanúja támad, hogy kisebbik leánya nem az övé?... Nem sejted, hogy milyen kegyetlen gyötrelmek fogják mardosni szivét? Nem akarok most vitatkozni veled, sem hiábavaló erkölcsi prédikációkat tartani, — folytatta másra terelve a beszélgetést, — csak azt akarom megmondani ne­ked, hogy első pillanattól kezdve meg voltam győződve ártatlanságodról és ha törvényszék elé állítanak, a vádlottak padján seip fogok átallani melletted ülni. Ebbetn, a pillanatban a börtönőr jelen­tette, hogy az ügyvédek óhajtanak be­szélni a fiatal Boiscoran úrral. Apa és fia melegen elbúcsúztak egymástól. Az ügyvédek komoly tanácskozásba kezdtek a fogollyal. Szerintük, mive‘ bi­zonyítékokkal nem rendelkeznek, ki kell hagyni az ügyből a grófnőt, ahelyett elfogadható indokkal magyarázatát kell adni, hogy hol töltötte az időt. — Ha az igazság nem használ — je­gyezte meg az ügyvéd, — kénytelenek vagyunk olyan eszközökkel élni, amelyek rendelkezésünkre állanak. Mondja azt, hogy azért ment a mocsarakon keresz­tül ,mert gyorsan óhajtott a tisztéLetes- hez jutni, akivel esküvőjéről szándéko­zott tárgyalni- Majd kitalálunk még va­lamit. Jaques szomorúan megjegyezte: — Mindemben utasításuk szerint cse­lekszem. Az ügyvédek felálltak. Mára befejez­ték a tárgyalást. Jaques kissé zavart arccal fordult Folgaíiioz: — Nem tudom, hogy helyesem követ­keztetek-e, de bármilyen bizonyos le­gyen is dolgában Claudieuse grófnő, va­lószínűnek tartom, hogy izgatja a kér­dés, hogy vájjon lelepleizem-e, vagy sem ? j Nem gondo'nák-e helyesnek, uraim, ha felkeresnék és lelkére beszélnének... Ta­lán, hogy a botrányt elkerülje, sikerülni fog őt rávenni, hogy megmentsen. Folgal sokáig habozott. — írjon neki néhány sort, — mondta. Jaques asztalhoz ült és gyorsam egy papírlapra vetette: »Mindent elmondtam védőmnek, Folgat ügyvéd urnák. Mentsen meg | és esküszöm, hogy soha senki nem 1 fog megtudni semmit. Végig tudná-e j nézni szerencsétlenségemet, Gemevi- eve? Hiszem tudja, hogy ártatlan i vagyok!« — Rendben van! — mondta Folgst. I — Két napon belül felkeresem a grófnőt. Az ügyvéd egész éjjel nem aludt, any- nyira izgatta a másnap délelőttre terve­zett látogatás. A szokottnál nagyobb gonddal öltözött s majdnem dobogó szívvel csengetett be a bérház kapuján, ahol Claudieuse gróf ideiglenesen lakott | családjával. Komorna fogadta. Folgat átadta név­jegyét és kérte, hogy jelentse be látoga­tását a grófnőnél. A leány bevezette az ügyvédet egy csinosan berendezett fo­gadószobába, azután elment úrnőjét ér­tesíteni. A várakozás nehéz oillanatai lassan teltek. A grófnő váratott magára. Késle­kedését mentette a gróf súlyos állapota. Folgat jól tudta, hogy a férj betegsége annyira súlyosbodott, hogy a grófnő nem csupán számításból váratta. A tü­relmetlenség, a kínos bizonytalanság fo­kozta zavarát. Foigatnak maradt ideje bőven elmél­kedni a kellemetlen helyzeten, amelybe belekeveredett. El nem tudta képzelni, hogy milyen arccal fogadja a grófnő? Milyen jelenet fog lejátszódni. A valóság azonban minden elképzelé­sét kigunyolta. A grófnő derűs, nyugodt arccal, mél­tóságteljes, királynői tartással jelent meg. A megtestesült asszonyi méltóság, tökély, harmonikus lelkinyugalom. Való­ságos szent. Hellyel kínálta az ügyvédet. — ön Boiscoran ur védője? — kér­dezte csodálkozó hűvösséggel. — Miben lehetek szolgálatára, uram? polgat zavartan köhécselt: — Asszonyom, előre kai bocsátanom, hogy a, védőügyvéd körülbelül olyan hivatást tölt be a vádlott mellett, mint a pap. Úgyszólván gyóntatója... A vádlott megnyilatkozik előtte... elmondja legfél­tettebb titkát, mert tudja, hogy az ügy­véd titoktartása ép olyan kötelező, mint a gyóntatóé. A grófnő egyre csodálkozóbb arcot öl­tött. Nagy, kérdő szemeikkel nézett az ügyvédre: — Miért kell ezt közölnie velem, uram? Nagyon kérem, rövidéin végez­zünk, mert mindejn percem drága. Sze­gény férjem állapota rendkívül súlyos. — Asszonyom, rövjd leszek. Boiscoran ur mindent elmondott nekem. A grófnőnek egyetlen arcizma sem. rándult, a szeme sem rebbent, még csak el söm pirult, egyre csak csodálko­zott: — Mit mondott el? í * Folgat most már csakugyan nem tudta hányadán van. Zavara nőttön-nőtt. Ki­vette Jaques levelét a zsebéből. — Olvassa el grófnő, önnek szól. A grófnő elvette a, levelet. Keze egyál­talában nem rémegett és minden különö­sebb kíváncsiság nélkül, lassan bon­totta fel a borítékot. Gyorsan átfutott a sorokon. A szeme' villámokat szórt, amint az ügyvédre nézett: — Aljasság! Hogy mer ez a gonosz­tevő eíngem Genevievnek szólitaní? Apá­mon és férjemen kívül ehhez senkinek nincs joga! Oh... és tudja-e ön, hogy mi áll a levélben? — Tudom, asszonyom! — Rettenetes! Milyen elvetemült em­ber! Nőm elég, hogy földönfutóvá tett, megöli férjemet... ráadásul még hírneve­met is szeretné bemocsko'ni! Ha a gróf nem volna olyan beteg, hogy a legcse­kélyebb izgalom is megölheti, azonnal megmutatnám neki ezt a becstelenséget! A grófnő kiabált, felháborodásában. Folgat rémülten intette le. — Az Istenért, beszéljen csendesebben, grófnő! — Csendesen beszéljek? Ugyan mi­ért? Nekem nincs senrnii titkolni valóm! Igenis szöretnéra kikiábálni az egész vi­lágnak ezt a feneketlen gonoszságot! így akar bűnének következményedtől megszabadulni a gazember, hogy sárba hurcolja másaknak tiszta becsületét! önöknek, uram. lehet titkolni valójuk, de nekem nincs! Folgat halálsápadt lett! — Vigyázzon, asszonyom! Bizonyíté­kok vannak kezünkben! Boiscoran ur ártatlan. A grófnő királynői méltósággal vetette hátra fejét: — Elő a bizonyítékokkal uram! Majd meglátjuk, hogy egy gonosztevő aljas rágalmai elegendők lesznek-e ahhoz, hogy belegázoljanak asszonyi becsüle­tembe! (Folytatjuk.) Helyi Értesítő Lapvállalat-nyomda, Kiskunhalas, 1931.

Next

/
Thumbnails
Contents