Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-08-29 / 69. szám
augusztus 29. Kiskunhalas Hely! Érte8itfi|e hogy ®gy munkás élet nagy értékét vesztettétek él. az elhunyt nagy halottban. — És te nagy halottunk, akinek a lelke már az örökkévalónál van, légy közöttünk, sok szenvedésen keresztül szenvedett testi valódnak legyen nyugodt pihenése. Elbocsájtunk utolsó utadra és megáldalak téged. A jelenlevők könnyes szemmel hallgatták végig Pataky Dezső beszédét, majd a dalárda újabb gyászdalt énekeelt és a menet megindult a temetőbe. Az első kocsin vitték a koszorúkat, utána haladt a gyászkocsi. A temetőbe érve a szónoki emelvényen Németh B. Mihály segédlelkész mondott imát, majd Szabó Zsigmond lelkész megindító beszédet mondott. Szólt a halálról és az élet problémáiról, a nagy halottat összefüggésbe hozta a Hegyi beszéd Jézusával, aki tanította a hozzácsatlakozottakat és mindenkor a magas hegyormok felé pillantott minden cselekedetében. Nagy volt a halott mondotta — a maga életében, harcaiban és egyéniségében. De hasonlatos a Golgota hegyéhez is kálváriajárásában, hosszú és nehéz betegségében. A halottban — folytatta, — erő volt és kitartás, a munka szeretete és a dolgos élet gyakorlása. Utána May Gyula, a Pesti Kereskedelmi Bank szegedi fiókjának igazgatója búcsúzott néhány megragadó szóval a nagy halottól. — Bánatos szívvel búcsúzom tőled a Kereskedelmi Bank nevében, amelynek sorában, sajnos, csak rövid ideig működhettél. De értékes egyéniségedet a rövid idő alatt is megszerettük és megtanultuk becsülni, jellemes voltál1, erős egyéniség, igazi erős férfi és mi emlékedet mindenkor kegyelettel fogjuk megőrizni, azt az önzetlen egyéniséget, amelynek minden cselekedete az érték volt. Az Isten áldjon meg! Utána vitéz Vida Ferenc, a Gazdasági Bank igazgatója beszélt. — Azoknak a vállalatoknak a nevében, — mondotta, — amelyeknek az elhunyt elnöke volt, búcsúzom tőle. Alkotásainak ő volt az éltető szelleme, teremtő lelke mindenütt ott volt, a munka emberét mintázta, a villamostelepet is ujjáterem- tette azokban az időkben, amikor szerte az országban a nagy felfordulás nyomán alig volt közvilágitás. Ezeknek a gépeknek a zakatolása altatta el és kora reggel ezeknél volt a gondolata. A szigorú kötelességteljesités önmagával szemben volt legszebb és kimagasló jellemvonása. Nagy halottunk, Isten ve Led, emléked örökké élni fog körünkben. Végezetül dr. Mészöly István beszélt többek közt az Egységespárt és az ügyvédi kar nevében is. — Búcsúzom a nagy halottól, akinek egész munkásélete itt folyt le a szemünk előtt. Megfigyelhettük serdülő korától egész haláláig. Szépen iveit pályája, amely a megérdemelt emelkedés volt. Még egész fiatalon már a 48-as kör elnöke és egy nagy párt éltető vezére. Sokat dolgozott, sokat alkotott, de minden munkájában az etikai elvek vezették és a közéleti tisztesség követelése volt munkájának gerince. Azzal a fájdalommal bocsájtjuk el utolsó útjára, hogy emléke kegye’etes megemlékezésünkbe vésődött örökre. Már hat óra volt, amikor dr. Babó Imre koporsójára rádübörögtek a föld hantjai. Egy jobb hazába költözött nagy emberünk, aki rövid életében vakitó üstököse volt ennek a városnak. Korán lefutott hulló csillag, de akinek fénye messze távlatokban világítani fog hosszú ideig Halas város életében és annak célkitűzéseiben. Nyugodj békében! 3. oldal i' Elkészült a város 1931. évi költségvetése és kedden már letdrgyalia a képviselőtestület A költségvetés szerint a város kiadása: 920 ezer 227 pengd, bevétele: 575 ezer 983 pengő, — a fedezetlen hiány 344 ezer 244 pengő Halas város 1932. évi költségvetését most küldték szét a városi képviselőknek. A költségvetés letárgya- lására dr. Fekete Imre polgármester már kedd délelőttre összehívta a város képviselőtestületét. Szombatra pedig szakosztályi ülést hivott egybe, ahol előzőleg letárgyalják a költség- vetést. Az 1932. évi költségvetést legközelebbi számunkban részletesen ismertetjük, most főbb vonásaiban közlünk róla tudósítást. mezés bevétel: 56 ezer 100 P, kiadás: 10 ezer 260 P, városépítés, utcák, terek, járdák gondozása bevétel: 15 ezer 500 P, kiadás: 39 ezer 492 P, : vagyonigazgatás bevétel: 85 ezer 496 P, kiadás: 54 ezer 020 P, hitelügy kiadás: 218 ezer 507 pengő: A város összkiadása, bevétele és a fedezetlen hiány. Végeredményben a város összes bevétele: 575 ezer 983 P, kiadása: 920 ezer 227 P, a fedezetlen hiány: 334 ezer 244 P, amelyet pótadőbói kell a városnak fedezni. Halas megyei város 1931. évi ösí- szes adója volt: • * Földadó 89 ezer 976 P 22 fiit., házadó 155 ezer 902 P 24 fii., társulati adó 23 ezer 968 P 84 fill., tantiem adó 4 ezer 723 P 68 fül. Összesen: 274 ezer 570 P 98 fül. Mentesek: 7 ezer 199 P 91 fill. Marad adóalap: 267.ezer 317 P 07 fül. A költségvetésnek érdekes része az, amely a város vagyonáról és adósságairól szól. Ebből közöljük a következőket: A város vagyona a költségvetés szerint ingatlanokban, épületekben és más dolgokban 5 millió 468 ezer 278 P. Ez a vagyontárgy a költség- vetés szerint 1913. évben 6 millió 146 ezer 605 P értéket képviselj Úgy hogy a város vagyona ma kevesebb 678 ezer 327 pengővel, mint volt 1913. évben. Egyébként a város összes ingatlanai 1 millió 871 ezer 905 P, az épületek, köztük a városház 1 millió 857 ezer 777 P értékben szerepel a költségvetésben. Az ingókat, a városháza különböző berendezéseit 227 ezer 63 pengőben értékelték. Részletes tájékozást találunk a költségvetésben a város adósságairól. A város felálló összes tartozása az 1930. év végén 1 millió 534 ezer 190 pengő volt. Ebből a hosszúlejáratú kölcsön 727 ezer 19 P, a függököl- csön 807 ezer 171 P. Érdekes, hogy a város adóssága 1913. évben 1 millió 797 ezer 40 P volt, igy 1913-ban 262 ezer 850 pengővel több adóssága volt, mint 1930-ban. A város ösz- szes tartozása 1 millió 534 ezer 190 pengő, amely igy oszlik meg: Hosszúlejáratú kölcsön: Kórház és vágóhíd építés, vásártér burkolása 647 ezer 433 P, kislakások építésére N. és M. miniisz- tériumtól 17 ezer 500 P, tanyai szülőotthonok építésére a N. és M. minisztériumtól 18 ezer 750 P, útépítésre a kereskedelmi minisztériumtól' 43 ezer 336 P. Függőköksön: Tanyai iskolák építésére 90 ezer P, utca kövezésre 365 ezer P, selector vételára 1268 P, gazdasági istálló építésére 6 ezer P, személyi és dologi kiadások fedezésére 130 ezer P, szenvedő hátralékok 214 ezer 903 pengő. A külföldi kölcsön annuitására a város 1930-ban 77 ezer 525 P-őt, függőkölcsönök kamataira 70 ezer 163 P-öt fordított. A város tiszta vagyona az adósságok leszámításával 3 millió 934 ezer 88 P, 1913. évben a tiszta vagyona 4 millió 349 ezer 565 P volt. A költségvetés szerint a város kiadása és bevétele a különböző csoportonként igy oszlik meg: Általános igazgatás bevétel: 395 ezer 522 P, kiadás: 439 ezer 681 P, közegészségügy bevétel: 20 ezer 765 P, kiadás: 50 ezer 381 P, közoktatás, küzmüvelődés, vallás bevétel: 1200 P, kiadás: 76 ezer 716 P, sze- gényügy és népjólét bevétel: 1400 P, kiadás: 31 ezer 170 P, közélelA halasi vásár eredménye közepes eredménnyel zárult és a pénztelenség a mostani vásáron is észrevehető volt. A vásárra szép számmal hajtottak fel állatokat, de annák forgalma is alatta marad azoknak az időknek, amikor még jobb gazdasági viszonyok voltak, mert vételkedv az idén is lett volna a gazdák körében. A halasi vásáron 1162 darab jó- szágátirás történt. Gazdát cserélt 438 ló, 356 szarvas- marha, 268 sertés és 100 juh. A város helypénzben 4300 pengőt vett be. A kirakodóvásár meglehetősen élénk volt, csak a második napon mosta el az eső és ennek folytán forgalma is erősen lecsökkent a rossz idő miatt. Az állatvásáron a következő árak mutatkoztak. Fejős tehén darabja 200 P, borjú két éves 100 P, egy esztendős borjú 80—100 P, marha kilónként 40—50 fillér, borjú kilónként 60 fillér, ló- árak 100—200—300 P minőségük szerint, juh kilója 40—45 fillér, juh darabonként 10—15 pengő. Sertés sovány 1 éves 35—40 P, féléves 20—25 P. ökör (tinó) páronként 350—400 P. A vásárban a következő zsebtolvajlások történtek: Viszmeg Lajostól 33 pengőt és Ternyák Sán dómé töl 35 pengőt loptak el. A lopások ügyében megindították a nyomozást. : A vásár alkalmából véres verekedés is előfordult, ahol az egyik rendőr kénytelen volt fegyvert használni riasztás céljából. Az eset ugy: történt, hogy Jerucsek József korcs- máros sátorában juhászok mulattak. Mulatozás közben poharakat törtek és a tört poharak árát nem akarták megfizetni. A korcsmáros rendőrt hivatott. A rendőrök megjelentek, az egyik juhászt ki akarták vezetni a sátor alól, miközben egy másik Engi Illés nevű 24 éves juhász hátulról a rendőr nyakába ugrott, két karját lefogta és így akarta ártalmatlanná tenni. A többi juhász is mind fenyegetően lépett föl. A rendőrnők járőrtársa látva a helyzetet a társa nyakán lévő juhász hátára két Lapos vágást mért, a megtámadott rendőr pedig miközben a hátán lévő juhászt lerázta, látva a többi fenyegető magatartást tanúsító juhászokat, szorongatott helyzetében pisztolyát elővette és a földbe két riasztó lövést tett. Sérülés nem történt. Engi Illést hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte és a kalocsai kir. ügyészséghez kisérte. Az első minisztertanács hozzájárult az adák ás illetékek emeléséhez és a tisztviselői fizetések csökkentéséhez Az uj kormány tagjai kedden dél- j után 5 órakor tartották első minisz- j tertanácsukat. A tanácskozás meg- i kezdése előtt Károlyi Gyula gróf mi- I niszterelnök a következő szavakat intézte minisztertársaihoz: — Szükségesnek érzem, hogy a hála és köszönet szavait intézzem Hozzátok azért, hogy a jelen súlyos viszonyok között mellém áltatok a nemzetre nézve oly fontos feladatok elvégzésére. Tudom, hogy erőim kicsinyek s hogy mégis vállalkozni mertem a nagy feladatra, annak oka az, hogy munkámhoz ilyen kipróbált munkatársakat sikerült megnyerni. Valkó Lajos külügyminiszter ter. jesztett ezután elő rövid enunciációt, amelyben biztositotta a kormányel- nököt ő és minisztertársai teljes szolidaritásáról. A minisztertanács ezután hozzáfogott azoknak a rendeleteknek a tárgyalásához, melyet szerdán a 33-as bizottság elé kiván terjeszteni a kormány. Ezek a rendeletek az adók és illetékek emeléséről, Valamint a köztisztviselői illet- . menyek leszállításáról intézkednek. Az előterjesztett javaslatokat ‘ a minisztertanács, melyen Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is résztvett, úgy általánosságban, mint részleteiben is elfogadta. Most jelent meg a Magyar Nemzeti Bank kimutatása az elmúlt hétről. Ez a kimutatás már elszámolja' a külföldi kölcsönt és igy a deviza- készlet lényeges emelkedését mutatja. A bankjegyforgalom viszont ismét 44.4 millióval csökkent. A pár hét előtti 500 millióval szemben jelenleg 385 millió pengő a bankjegy- forgalom, tehát elérte a bankzárlat előtti nívót. Közepes forgalommal zárult a halasi vásár
