Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-08-12 / 64. szám

2 oldal Kiskunhalas Hely) Erteiltő|e augusztus 12 KÖZVÉLEMÉNY Viláff krízi Mi magyar szemmel szeretjük a dolgokat első sorban abból a szem­pontból nézni, hogy mi a búzának meg a többi termelvénynek az ára, vagyis, hogy hogyan tudja a gazda értékesíteni azt, amit termelt. Két­ségtelen, hogy a magyar gazdatár- sadalomra mind az a baj és zűr­zavar, amit világkrizis néven szok­tak nevezni, elsősorban mint mező- gazdasági értékesítési krizis jelent­kezik. A bajok alapvető és legfőbb oka azonban nem ez és az értékesi- tési krizis jelentékeny részben csak következménye és eredménye egy mélyebben fekvő ható erőnek. Ez a hatóerő a bizalom világszerte be­következett megrendülése, egy álta­lános bizalmi válság. A gazdasági élet szempontjából ez a válság mint hitelkriziis jelentkezik, de a gazda­sági tevékenység körén tulmenőleg a politikai, a társadalmi élet legkü­lönbözőbb vonatkozásaiban érezteti romboló hatását. A háború, a pénz­értékek romlása, a békeszerződé­seknek a magánjogokba is vágó in­tézkedései és bizonyos tökeellenes áramlatok alkalmasak voltak arra, hogy elvegyék a kedvét sok taka­rékoskodásra hajlamos embernek attól, hogy jövedelmének egy részét tartalékolja, tökét gyűjtsön, követke­zetes tervszerűséggel igyekezzék egy jobb és biztosabb jövő felépítéséről gondoskodni. A mai generáció alig­ha fogja elfelejteni azt a vagyon- pusztulást, amit a háború alatt és után átélt és azt a szomorú tanul­ságot, hogy ebben a pusztulásban a takarékosok, a jövőre is gondolok jártak rosszul, míg az adósok adós­ságaiktól megszabadultak s akik jö­vedelmüket felélték, legalább átme­netileg jobban eltek. Pedig tőke nél­kül nincs termelés, tőke pedig nem keletkezhetik a jövőbe, a tőke meg­maradásának és gyümölcsöztetésének biztonságba vetett bizalom visszaté­rése nélkül. A kamatláb addig nem lehet alacsony, amig elegendő tőke nem áll rendelkezésre és amíg az elhelyezés biztonsága nem megfelelő. Pillanatra se tévesszük össze a tökét a tőkéssel; a tőke léte, szaporodása és megerősödése mindnyájunk ér­deke és nem a tőkésnek, hanem az egész társadalomnak az érdekében kell gondoskodni ennek a lehetővé tételéről. A bizalmi krizis elmúlásá­nak természetesen a gazdasági te­vékenység köréin kívül eső előfelté­telei is vannak, mint az azt előidéző okok is nemcsak gazdaságilag vol­tak. így elsősorban a nemzetközi po­litikai légkörnek kell megváltoznia, a, versengő hatalmak kormányainak kell jobb belátásra jutniok és a bé­keszerződések rendelkezéseit kell megfelelően revizió alá venni. A hi- telkrizis elhárításához, erőteljes tő­keképződés megindításához és a nemzetközi hitelélet fellendítéséhez azonban bizonyos gazdasági előfel­tételek, céltudatos tőkevédelmi intéz­kedések is szükségesek. Mert hiába a legjobb akarat is, ba nincsenek meg azok a szilárd alapok, amelyek­re a józan és előrelátó értetem a szükséges bizalmat alapíthatja. E nél­kül csak légvárakat lehet építeni, de nem biztos pilléreken nyugvó gaz­dasági rendszert. Amint a hazafiság- na, való puszta hivatkozás nem aka­dályozhatta meg a tőkének adott esetben külföldre való menekülését sem nálunk, sem különösen Német­országban, úgy nem lehet a gazda­sági törvényszerűségnek semmibeve­vésével a jövőben sem üres szóla­mokra egészséges hitelpolitikát ala­pítani. lérért, 50 hl. 15 fokos 10 fillérért. Gyöngyösön a tavalyi termés 30 százaléka még megvan. Kínálat vál- tozatlan árak mellett nagy. ■ ' ■■ ----- ■ M egfojtotta iker gyermekeit, mert félt Amerikából hazatérő férjétől Szarka György dorozsmai munkás évek előtt kivándorolt Amerikába, de megígérte feleségének, hogy visz- szajön. Az asszony közben Viszonyt kezdett egy legénnyel, akitől nem rég ikergyermeke született. Pár hét múlva férje irt Amerikából, hogy visszajön. Az asszony erre kegyetlenül megölte és elásta ikreit. Letartóztatták. Megírtuk annak idején, hogy bel­ügyminiszteri rendeletre Halason is megalakították a takarékossági bi­zottságot, amelynek feladata volt, hogy javaslatot, illetve előterjesztést tegyen abban az irányban, hogy mi­lyen takarékosságok szükségesek, hogy a városi kiadások csökkenje­nek. A takarékossági bizottság munká­ját befejezte, javaslatot készített és ezt a javaslatot a mai közgyűlés tárgyalja. A javaslat szériát a város 57 ezer pángöt, a kiadások 14 százalé­kát takarítja meg. A takarékossági javaslat szerint előírták a hivatalnoki kar számára a délelőtti és délutáni hivatalos órá­kat, hogy igy több munkát végez- hessennek el. A tisztviselők által élveze t pót­illetményeket és külön munka­átalányt törölték. Kivételt képez dr. Gaál Gyula, aki­nek 1200 pengős működési pótlékát meghagyták, mint az öt megillető tételt. A javaslat szerint nem töltik be a főjegyzői állást, az adóhivatalnál 2 végrehajtói ál­lást, eizenkivül pádig 3 dijnoki állást. Nem töltenek be pusztai orvosi állást és 3 szülésznői ál­lást és leszanálnak 2 meglevő és működő dijnokot. A közgyűlés több felszólalás után névszerinti szavazással 23 szótöbb­séggel elfogadta a takarékossági bi­zottság javaslatát, dr. Nagypál Fe­rencnek azzal a kiegészítő javaslatá­val, hogy a pótilletményekre vonat­kozó eddigi közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezi. A magas kamatok miatt került végveszedelembe a magyar gazdatársadalom | A tárgyalás alatt álló szükségren- deletekkel kapcsolatban az S eladósodott gazdák sürgős meg­segítésének kérdése újból elő­térbe került. Az érdekelt gazdák olyan törvény­hozási _ intézkedéseket sürgetnek, a .melyek a földteherrendezésre vonat­kozó törvényt megfelelően kiegészí­tenék. A gazdák kívánsága az, hogy léptessék életbe az uzsoratör­vényt, bár legyen az jogi személy is, uzso- ; ravétséget követ el, ha a Nemzeti í Bank plusz 2—3 százalékánál több ! kamatot számit, mert ma több mint 13—15 százalékot is számítanak : egyes hitelezők, ezt pedig a mai mezőgazdasági viszonyok mellett nem bírja el a föld. Ha e rendelke­zést életbe nem léptetik, akkor az eladósodott gazdák száma rövid időn belül megháromszo­rozódik. Végül azt kívánják, állapítsák meg három évre 8 százalékban a kama­tot azon gazdák részére, akiket a FOB érdemesnek talált a rendezésbe belevonni. A magyar gazdatársadalom éppen a FOB hivatalos megállapítása sze­rint — mondja az érdekelt gazdák felterjesztése, az eddigi túlságosan magas ka­matok miatt kerüli végveszede­lembe és éppen ezért ezt a veszedelmes okot kell kiküszöbölni. Magyar ügyek a Népszövetség össi közgyűlésén Minden évnek kimagasló esemé­nye a Népszövetség őszi közgyű­lése, amelyen 52 állaim vesz részt jobbára népes delegációval. Magyarország szempontjából is több fontos probléma kerül szóba a szeptemberi ülésen, igy a Nemze­tek Szövetségének jóvá kell hagy­nia a legutóbb megkötött magyar- német kereskedelmi szerződést, a mely szerint a németek preferenciá­lis elbánásban fognak részesíteni bi­zonyos mennyiségű magyar búzát. Magyarországot a népszövetségi közgyűlésen gróf Károlyi Gyula kül­ügyminiszter, gróf Apponyi Albert, gróf Apponyi Alberlné, továbbá báró Szterényi József, Tánezos Gábor ny. tábornok, báró Apor Gábor minisz­teri tanácsos és Petényi János, a genfi magyar rezidensminiszíer fogja képviselni. A népszövetségi tanács szeptember első hétfőjén ül össze. Csekély forgalom a borpiacon A Borászati Lapok jelenti: A magyar borpiacon a belföldi forga­lom nem nagy és inkább csak ven­déglősök vásárolnak, a nagykeres­kedelem is gyenge, bár itt is állandó vételek történnek. Különösen érdek­lődéssel figyelik a franciaországi ki­vitelt, melynek újból lehetőségei vannak, éppen úgy, mint Belgium felé is kiviteli törekvésekről hallunk. A termelők, némely katasztrofáli­san aszályos helyen, tartózkodnak az eladástól. Különösen a homokon érezhető a baj, de már Tokajhegy­aljáról is értesítés jött a nagymérvű hőség kártételeiről. A legutóbbi eső igen sokat használt a szőlőknek. Szentmártonkátán a szárazság mi­att a partos részek elpusztultak, de már a lapos íekvésüek is megálltak a fejlődésben. Parasztáru alig van, urasági is erősen csökkent. Arak 20—22—25 fillér körül váltakoznak. Jászberényben a nagy szárazság miatt a terméskilátások állandóan rosszabbodnak. Elkelt 100 hl. 13 fo­kos 20 fillérért, 80 hl. 11.5 fokos 15 fillérért, 100 hl. 12 fokos 17 fil­A magas szállítási költség az akadálya terményeink értékesítéseinek A Duna—Tiszakpzi Mezőgazdasági Kamara igazgatója alapos tanul­mányt irt a vasúti tarifapolitika és a mezőgazdaság összefüggéséről. Rámutat, hogy a mostani alacsony terményárak mellett a vasúti fuvar tuldrága és vannak olyan vidékek, illetve olyan termények, amelyek ér­tékesítését egyenesen lehetetlenné te­szi a szállítási költség. A magyar mezőgazdaság körülbelül 400.000 vá­gón évi árumennyiséggel van a Máv- nál érdekelve. Figyelemreméltó körülmény, hogy egyik legfontosabb kiviteli cik­künk, az acélos búza, amely az alsó Tiszánál terem, drágább fuvarral jut külföldre, mint egyes dunántúli, kevésbé értékes puha búzák. A vasúti fuvar ma 20—50 százalék­kal több a békebelinél, ami azt je­lenti, hogy a gazda ennyivel olcsób­ban kénytelen eladni termését. Legújabb! Budapesti tudósítónk telefonjelentése Meleg, száraz idő várható, helyenként zivataros esőkkel Az időjárásban az utóbbi 24 órá­ban változás nem volt. Időjóslat: Meleg, száraz idő várható, he­lyenként zivataros esőkkel. A vidéki városoknak továbbra is hozzá kell járulniok a ren­dőrség fenntartásához Ismeretes, hogy a vidéki városok­ban súlyos megterhelést jelent az államrendőrség fenntartási költségei­hez való hozzájárulás. Több vidéki város közgyűlése nemrégen felirat­ban kérte a belügyminisztert, hogy a hozzájárulás fizetése alól az egyes városokat mentesítse. A vidéki vá­rosok feliratára most küldte meg a belügyminiszter válaszát és a vá­rosok kérelmét elutasította. Az ál- lamrendörségi terhekhez való hozzá­járulásra a városokat törvény köte­lezi — mondja a belügyminiszter — és igy ennek a hozzájárulásnak fi­zetése alól a városoknak felmentést nem adhat. 57 ezer pengőt, a kiadások mintegy 14 száza­lékát takarítja meg a város a takarékossági bizottság javaslata alapján A takarékossági javaslatot a mai közgyűlés tárgyalta

Next

/
Thumbnails
Contents