Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-07-25 / 59. szám
4 Maktmhala* Helyi Érteitől« julius 25 HALASI EMLÉKEK Pásztorélet A 40-es években Írtak. A .szomszédos Polgár di-pusztán számadó gulyás és csikós lett Bíró Mihály. Fel is fogadott öt bujtárt, mire valaki megjegyezte, hogy mit akar avval a sok búj tárral? Azt felelte erre Bíró Mihály, hogy: — Majd megoszlatja őket a meggyérés! Úgy is lett. Akkorra csak harmadmagával maradt. I Ugyanakkor két falka birka is járt ezen a pusztán. A gulyások kieszelték, hogy mikor a birka falka neki terült, úgy irányitolták a barmot, hogy a széle elérje a falkát, így aztán apródonként dárnyékoltak a falkából tizenhetet s jól éltek hússal Szentmihályig. Közben a juhászok észrevették a hiányt s az egyik megleste a gulyásokat, sőt tetten is ért egyet, amint az teregette a bőröket egy kajla nyárfaágra. Alighogy odébb állt a gulyás, a juhász leakasztotta a bőröket, felrakta a csacsira s a bőrök tetejére ülve, egyenesen a gulyás «erénynek tartott. Ott megkérdezte, hogy ismerik-e ezeket a bőröket? A gulyások nemmel feleltek, mire a juhász megindult a keceli községháza felé. ? A gulyások, látva, hogy ennek fele sem tréfa, vissza hívták a juhászt a kiegyeztek vele, hogy az elárnyékolt 17 birkára még 17 ráadást is adnak, csak bej ne legyen. Pár nap múlva egy másik juhász állt meg a crerénynél a csacsival s előadja, hogy ő ám a kárvallott, nem a'z a másik juhás'z, akivel már kiegyeztek. Állította szentül, hogy amannak nincs is karja. Mit volt mit tenniük, ezzel is kiegyeztek 17 birkában. A juhászok meg a jankai búcsún összevesztek —i s ekkor az első káros ismét ir.egje’önt a ga'yároknál, szidta őket — hogy miért engedték magukat becsapni, mikor az a másik juhász egy csaló, gazember. Ekkor a gulyások neki fordultak a második juhásznak. Ennek a falkájából is el árnyékoltak 34 darabot . így őszi szétverésre az adósságot is kifizették s egész nyáron át potyahussal éltek, i ; i i . i : Rokoni segítség Kötonyi számadógulyás korában egy éjszakai kirándulást tett Biró Mihály a Balog-hegy felé. ősz felé járt már az idő. Nagybáttya Bíró János meg három lóval a Ba’og-hegynél szántogatván, ott is heteit. Mikor Biró Mihály úgy éjféltájban oda lopakodott s látta, hogy a három ló a sarágjához van kötve, a gazda meg subájába takarózva alszik, eőldta a lóvéikat s elvezette Kötönybe, hol a cserény közelében egy hideg laposon ki- nyügözte őket. Biró János meg amint félérzett s látta, hogy oda a jó-lovak — elkezdett csapáaolni. A harkai utón be a Szénás- kertig, onnan felfelé — a Nádas-kopólyának vette az irányt. Mire odáig ért, bele is fáradt a keresésbe. Gondolt egyet s átvágott Kötönynak, hogy unokaöccséval tudassa az esetet, hátha a;z, mint pásztorfejedalem, majd nyomra vezeti, — Hej öcsém! Nagy bajban vagyok! E szókkal állt meg a csarénynél. — Ellopták a lovaimat az éjszaka, hanem ha Istent ösmer&z, nizz széjjel, aztán ha mögkerülnek, egy akó bajnár bort adok a;z ősszel! — Jól van János bátyám! — mondja Biró Mihály, — ha csak a két víz közt vannak, mögköll nekik lönni! Majd után- na nézek én a dolognak! Harmad napra hazai e:et!e a lovakat Biró Mihály, az egy akó bor meg ősszel megivódott. i Mihály ártatlanul szenved Egyik nemzetes főbíró idejében történt, hogy Tegzes András pírtól gazda ölfáját egy éjjel megdézsmálták. A föbiró befogatta, akire a gyanú volt, de az nsm vallott. így hát lak isér tette fi tömliabe, i f 1 Harmad napra felhivatja a tömlőéből a kapcabetyárt s igy szólt hozzá: — Te Misa! Tudnál-e abból a fából az éjjel neköm is hozni agy fél ölet? — Tudok én — báró uram! — No akkor, hozd mög hajnalra, aztán majd visszamégy a tömlöcbe, d© na busulj, — nem sokáig löszöl ott! Még hajnal előtt hazaért Mihály a fával s be is pakolta szépen főbíró uram kamrájába, aztán újra beült a tömlöcbe. Reggel hivatja a főbíró Tegzes Andrást s mondja neki : —- Nem vall ám a Misa! — Hát magam se tudom a dolgot mire vélni, — mondja Tegzes András, mer az éjjel mögint elloptak fél öl fámat! ii,. — No látja kend! Aki teremtette! Az igaz embört rekgetteti kend itt vetem! *— méltatlankodik a főbíró, aztán odaszól a prófucnak: — Eresszétek ki a Misát! Ne .Sysenvedjön tovább ártatlanul! , ez. l. HÍREK Halasi visszaemlékezések közlését kezdi meg lapunk mai száma A Helyi Értesítő mai számában halasi visszaemlékezések közlését kezdi meg »Halasi Emlékek« rovat- ' cim alatt. , A cikkeket Nagy Czirok László irja avatott és tehetséges tollal, pompás helyzet és adatismerettel és ez a zamatos kiskunsági irő és speciálisan halasi iró felsorakoztatja mindazt, ami a régi pásztor-életből, a puszta hangulatos színeiből megőrzésre méltó és alkalmas arra, hogy az utódok mindegyike szeretettel csüngjön ezeken az emlékező írásokon. Az írót nem kell külön bemutatnunk olvasóközönségünknek. Sok szép írása jelent már meg lapunk hasábjain és nagy az ő olvasótábora épen azért, mert eltalálta azt a hangot, amely minden halasi ember szivéhez szól és apellál. Nem kétséges, hogy a halasi emlékek cimü cikksorozatot kivételes érdeklődés fogja kisérni, mert azok kivétel nélkül Halason és azok nagy- multu tanyavilágában játszódtak le. — Előfizetések szives megtiltására kérjük tiszteit olvasóinkat. — Szerkesztőségi hír Präger János lapuink felelős szerkesztőjének hosszabb távolléte alatt a szerkesztésért Mesterházy Ambrus szerkesztő felelős. — Kevés lesz a világ idei búzatermése. A nemzetközi mezőgazdasági intézet jelentése szerint a világ gabonatermése a julius eleji helyzet alapján valószínűleg nem lesz elegendő a szükséglet fedezésére és igy a következő gazdasági évben nagymennyiségű fennmaradt régi gabonát használnak fel. — Rt iraki király átutazott Kef- iebián Kelebiáról jelentik: Előkelő 1 utasa volt a Szabadkáról Budapest felé haladó éjfélutáni gyorsvonatnak az iraki király személyében. A fejedelmi utas titkárának és szárnysegédének, valamint birodalma pénzügy- miniszterének kíséretében egy külön kocsin rangrejtve utazott. A király Ushama hercege cimére kiállított útlevéllel indult európai útjára. Az előkelő vendég kocsiját a magyar határmenti hatóság részéről egy titkos rendőr kísérte a fővárosig. Itt az inkognitóban utazó király néhány órára megszakítva útját, megtekintette a magyar fővárost, majd ezután tovább folytatta útját Bécs felé. Az exotikus utas hír szerint hosszabb ideig fog Ausztria fővárosában tartózkodni. Bécsből Svájcba, onnan pedig alkalmasint Párisba is ellátogat. — Fehértóra járó fürdőző közönség figyelmét felhívjuk, hogy a városi me» netjegyirodában menet-térti jegyek válthatók, mi által az állomás pénztáraiul való tolongástól urwatesitfaek magút. — Ä gabonaterméí eredmény* a bácsalmási határban A gabonacsépf lés — noha az idő a kalászosokra elég kedvező volt, meglehetős gyönge eredményt tüntet föl Bácsalmás határában. Kisholdanként 3—8 mázsát hozott a búza s ez 4 és fél 5 mázsa átlagos terméshozamnak felel meg. Nem jobb ennél az árpa és a zab terméseredménye sem. A „vendégszerető“ házigazda Szappanos János fülöpszállási föki- mives március 16-én magához hivta a környékben lakó barátait. A társaság a legvigabb hangulatban ünnepelte március idusát: egyesek hangosan vitatkoztak, mások még hangosabban énekeltek, Lommayer "Mihály pedig teljesen italos állapotban az asztal tetején feküdt. Ejfél után Lommayer kis levegőhöz jutott, felébredt és a következő pillanatban Tuba Sándoron követelni kezdte az állítólag eltűnt zsebkendőjét. Tuba Sándornak már vérvörös volt az arca, hirtelen méregbe jött és egyetlen pofonnal elnémította Lommayert. Szappanos János, a vendéglátó házigazda csak annyit látott, hogy a pofon elcsattant. Meg akarta előzni a további veszekedést és a felkapott székkel úgy találtai fejbekoppintani Lommayert, hogy a szerencsétlen embernek nyomban kifutott az egyik szeme. A »vendégszerető« fülöpszállási házigazda ügyét, aki ilyen különös módon akart vendégei között igazságot tenni, tegnap tárgyalta a bíróság. Szappanos egyévi börtönbüntetést kapott, amibe belenyugodott. — Ä halasi Kereskedők Egyesülete helyiségében f. hó 29-én, este fél 9 órakor az OMKE kiküldöttének közi- bejöttével megtartandó kereskedelmi, ipari és gazdasági szakelőadás iránt már előre is élénk érdeklődés nyilvánul meg. Minden érdeklődőt szívesen lát a Vezetőség. Boletta előleget sürget a gabonakereskedelem A gabonapiacon napról-napra növekedik a buzakinálat. A lisztüzlet pangása következtében a malmok csak szűk keretek között vásárolnak és igy a kínált áru igen nehezen talál felvevőre Rendkívül megnehezíti a termésér- tékesitést a mai pénzszűke, minek következtében nagyobb gabona- mennyiségek átvételénél a gabonakereskedő cégek nem képesek előteremteni a boletta bevásárlására szükséges tőkéket sem. Az érdekeltek körében azt kívánják, hogy a Nemzeti Bank segítségév«! valamelyik budapesti pénzintézet bolettaelőlegeket folyósítson a gabonakereskedőknek, mely összeget természetesen az egyes gabonaüzletek lebonyolítása után a kereskedők azonnal visszafizetnének. — Ä szeged—bajai müut teljes kiépítése hamarosan a befejezéshez közeledik. A szegedi határban már csak 6 kilóméteres útrész elkészítése van hátra. Legkésőbb ez is julius hóban teljesen elkészül. Az ehhez szükséges mintegy 230 ezer pengő biztosítva van. — Két tüzeset a bácsalmási határban. Magyar István mélykúti származású, bácsalmási lakosnak az ószőlőkben levő tanyáján 10 kocsi szalmája maradt a csépiás után. Egyik cselédjének, Nagy Andrásnak 7 éves kisfia a szalmát fölgyuj- totta. Mire a házbeliak észrevették a tüzet, a szalmakazal már teljesen lángokban állott, úgy hogy minden oltási kísérlet hiábavalónak bizonyult. A szalmakazal rövid idő alatt teljesen hamuvá égett. — Ezzel a tűzesettel egyidöben gyulladt meg Ulrich György bácsalmási gazdának a bajai vasútvonal mellett elterülő földjén 8 kereszt árpája. A tüzet a vonat mozdonyából kikerült szikra okozta. Az árpatermést elpusztította a tűz, de a kár biztosítás utján megtérül. — 1230 újság jelapik míg Magyarom szagon. Az újságokról készült statisztika a következőkről számol be: Az 1230 magyarországi újság közül 809 je’enik meg Budapesten, 421 pedig vidéki sajtótermék. A városok közül Szegeden jelenik meg Budapest után a legtöbb időszaki tennék. A városok sorrendje igy alakul: Budapest 809, Szeged 25, Pécs 21, Debrecen 20. A politikai lapok közül egységespárti volt az összes politikai lapok 45.2°/o-a, kormány- támogató 19.2, literá’is és demokrata 9.2, szociáldemokrata 1.2, pártonkivüH 13.2, egyéb párti 12 százalék. Érdekesek a következő adatok is: Hirdetést közöl az időszaki sajtótermékek 20.9 százaléka. Nem magyar nyelvű időszaki sajtótermék csak 3 százalék van. Az újságok 55 százaléka nem jut túl az országhatáron. Az Ujjságok terjedelme, négy év alatt, számuk szaporodása dacára csökkent. A posta adatai szerint a postai ujságsxállitás a háború után 1924-ig depresszióban volt, azóta évről-évra emelkedett. 1930-ban 111 millió újság- példányt adtak postára. — Székely-hét Budapestéin, Julius 26től augusztus 2-ig székely ünnepségek lesznek Budapesten. Az ünnepségek Színhelye a Pongrác-uti vásártelep. Az ünnepségek alkalmából Budapestre és vissza, külön igazolvány óiméban az alacsonyabb kocsiosztály menetdijkad- vezményben igénybevehető ós pedig jul. 24-töi aug. 4-ig. Igazolvány ára 2 pengő, mely egyszersmind belépőjegyül szolgál. Kapható a városi menetjegyiro- dában, ahol bővebb felvilágosítással szolgálnak. , — Tűzvész pusztított a nagykőrösi tanyákon. Veszedelmes tűzvész pusztított a nagykőrösi tanyák között. Szűcs Ambrus tanyáján megkezdte a betakarított termés cséplését. Alig fogtak a munkához, mikor a felhalmozott rozs lángrákapott. A tanya népe azonnal a tűz megfékezéséhez fogott és csak nagy erőfeszítéssel tudta megakadályozni az egész termés elhamvadását. Így La a rozstermés legnagyobbrésza a lángok martaléka lett. A vizsgálat megállapította, hogy a tűz a cséplőgép mozdonyának a kéményéből kipattanó szikra nyomán ka'étkezett. A kémény szikra- fogója rossz volt Az eljárás a gép tulajdonos ellen megindult. Mindenféle nyomtatványokatgyor* san, Ízlésesen, méltányos árban hé* szit a Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat nyomdája,
