Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-07-25 / 59. szám
julíus' 25 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal let történt szerdán délután az öregszőlőkben A megtámadott egy rekettyéi asszony, aki életveszélyes sérüléssel a halasi kórházban fekszik Vakmerő és megdöbbentő gyilkossági kísérlet történt szerdán délután négy óra tájban az Öregszőlőkben, ahol egy eddig még ismeretien férfi megtámadta Pasztrovics Benőné rekettyéi asszonyt, aki életveszélyes sérüléseivel a halasi kórházban fekszik. Az esetet a csendörségi nyomozás folytán a következőkben ismertetjük. Pastrovics Benőné rekettyéi asz- szony szerdán a délutáni órákban az Öregszőlőkben volt és ott az egyik utón gyanútlanul haladt előre, amikor egy előtte ismeretlen férfi utánakiáltott, hogy álljon meg. Az asszony pillanatra visszanézett, de amikor látta, hogy a férfi előtte ismeretlen nem állt meg, hanem tovább haladt az utján. Pasztrovicsné és az ismeretlen férfi meglehetős távolságban voltak egymástól és ezért volt feltűnő, hogy a férfi egy-kettőre utolérte, ami arra vallott, hogy futott az asszony után. [. Amikor utolérte még szólt az asz- szonyhoz és az asszony vallomása szerint arra következtetett, hogy erkölcstelen merényletet akart elkövetni rajta a férfi, aki pillanatok alatt kést rántott elő és azzal hátulról Pasztravics- né vállába szúrt Ä szúrás mér (yen hatolt az asszony testébe, aki azonnal lerogyott és patakzott bélöle a vér. Ä férfi, amikor látta, hogy Pasztrovicsné elterül a földön, futásnak eredt és elmenekült Az asszonyt mihelyt az ott lakók észrevették, azonnal a kórházba szállították, ahova életveszélyes állapotban került. A csendőrség és a rendőrség megj- inditotta a nyomozást az ügyben és reméli, hogy sikerül kézrekeriteni az ismeretlen vakmerő támadót és ez annál valószínűbb, mert egy rovottmuítu egyénre irányul a legvalószínűbb gyanú Pasztrovics Benőné a kórházból nyert értesülés szerint még most is életveszélyes állapotban van, de az orvosok remélik, hogy sikerül megmenteni az életnek. Ha nehezen is, de mégis megeredi kedden az eső. Délelőtt csak csepegett, délután azonban sürü szemekben hullott. Úgynevezett jó, nevelő eső volt, mely kiszámithatlan jó hatással lesz a tengerivetésekre. A tegnapi nap folyamán alkalmunk volt beszélgetni a határ különféle pontjairól a városban tartózkodó gazdákkal, akik egyértelműig úgy nyilatkoztak, hogy az eső nagy áldás volt. Egy mélykúti betörd kifosztotta a jánoshalmai plébánia egyik kápláni szobáját, utána Halasra szökött és itt 300 pengét elvásárolt a lopott pénzből A betörőt elfogták és letartóztatták Jánoshalma községnek szenzációja akadt. Vasárnap délelőtt, amíg a plébános és lelkész a templomban az Isten szolgálatával voltak elfoglalva, betörtek a plébániára s ott Hegyi László káplán szobájából 340 P pénzt emelt el a tettes a tárcával együtt. A nyomban értesített csendőrség azonnal megtette a legerélyesebb nyomozási' intézkedéseket s helyes csapásokon elindulva, a betörőt Kiss György mélykúti lakos személyében előállította, majd letartóztatta. A tettest bevitték a községházára s vallatása során megállapítást nyert, hogy a lopott pénzzel Halasra utazott át és itt egy használt biciklit, gyűrűt, nyakláncot és ruhaneműt vásárolt magának, úgyhogy már csak 47 pengőt találtak meg nála készpénzben. A nyomravazatö vallomást Nagy Elemér jánoshalmai tanitó tette, aki nek gyanúját felkeltette a plébánia A társadalombiztosító intézet elgondolása szerint a társadalombiztosító kirendeltségeket úgy kell beosztani, hogy azok minél közelebb legyenek ahoz a központhoz, illetve önálló intézethez, amelyhez tartoznak. Délpestmegyében jelenleg Kecskeméten és Halason van olyan társadalombiztosítói kirendeltség, amely közvetlen a bpesti intézet hatáskörébe tartozik és Kecskemétről már hosszabb idő óta van olyan irányú mozgalom, hogy az ottani kirendeltséget önálló intézetté minősítsék át. Ebben az ügyben most úgy látszik rövidesen és pedig már a szeptemberi közgyűlés elfőtt döntés lesz és abban az esetben, ha Kecskemét öná ló intézetet kap, akkor Kecskeméthez fog tartozni Halas is, mint társadalombiztosítói kirendeltség Az ügyben kecskeméti tudósítónk kérdést intézett Vámbéry Pálhoz, a kecskeméti intézet vezetőjéhez, aki a következőkben nyilatkozott. — Az önállóság kérdése teljesen előkészítve a szeptemberi közgyűlés elé kerül — hangzott a válasz — s minthogy nem látom semmi akadályát, bizonyosra vehető a közgyűlés kedvező döntése. A kérdés miniszteri jóváhagyást igényel, ez is meglesz az év végére. Ilyenformán a jövő esztendőt már mint önálló kerületi pénztár'kezdjük meg és pedig hatalmasan kiterjedt hatáskörrel, mert Kecskeméthez fog tartozni a kiskunhalasi kirendeltség is. A kérdésben munkatársunk a halasi kirendeltség vezetőjét is megkérdezte, aki a következőket mondotta. lény, hogy a kecskemétiek már régen arra törekszenek, hogy ismét önállóak legyenek. Mi az egész ügyben még teljesen tájékozatlanok vagyunk és bennünket már csak a megtörtént döntésről fognak értesíteni annak idején. Amennyiben Kecskemét megkapja az önálló intézetet és ha ahoz a népjóléti miniszter is hozzá fog járulni, akkor a halasi minden bizonnyal \ a kecskeméti intézetnek lesz a ki- rendeltsége. körül ólálkodó fiatalember, akit a tanitó által adott személyleirás alapján a csendörség Faddi (Billencs) tanyáján megtalált s aki néhány keresztkérdés alatt zavarba jött, majd beismerő vallomást tett. A halasi gimnázium egykori diákjamaBulgária egyik legkiválóbb tudósa és egyetemi professzora, aki az ósmagyarok eredetének felkutatása terén máris világraszóló eredményeket produkált Meghalt a kalapja miatt Rideg János 37 éves béres Halomból Homokmégy re igyekezett. Útközben utolérte egy autó s mivel nem volt utasa, a söfför barátságból felvette és maga mellé ültette. A gyors iram következtében a szél lekapta Rideg fejéről a kalapot. A béres olyan lendülettel kapott utána, hogy egyensúlyát veszítve, kibukott a köves útra. A soffőr azonnal a kalocsai Szent Kereszt kórházba szállította a súlyosan sérült embert, aki a hordágyon, mig az ápolók az emeletre értek vele, agyvérzés következtében kiszenvedett. A háború előtti idők békességes csendjében egy sápadt arcú, vézna kinézésű diák ült a halasi gimnázium padjaiban. Szorgalma, bizonyosfoku önállósága már akkor feltűnt; az iskolai órákon kívül sokat működött a könyvtárban. A hatalmas könyvrengetegben otthonosan érezte magát; a könyveket játszótársainak tekintette, azokkal szórakozott, azokat becézgette. A fiatal diák, aki akkor még Weis Géza névre hallgatott, nem vett részt társai szórakozásaiban. A hallgatag, sokszor azonban gunyoros modorú fiúról akkor még senki sem sejtette, hogy hamarosan a bolgár tudományos világ első tudósai közé emelkedik; nem is gondoltak arra, hogy egy csodálatosan l szép karrier a halasi gimnázium falai közül indul el. Azóta a világháború véget ért; országok, trónok inogtak meg s a Halasról kikerült deák révbe ért; Bulgáriának első és legkiválóbb történettudósa lett belőle. Nevét megváltoztatta, magyaros hangzásút vett fel, hogy azzal is dokumentálja a magyarsághoz való szorosabb tartozását. Ma már a volt halasi diák neve; Dr. Fejér Géza és a szófiai egyetem tanára. Közel kilenc év óta él Fejér professzor Bulgáriában és ez idő alatt szorgalmasan kutatja a magyar és bolgár kapcsolatokat. Kutatásai reá- vjlágitottak arra, hogy a magyar nép a honfoglalás idejében már nem volt nomád nép; kultúrával és államalkotó képességgel rendelkezett. A magyar nemzet — Fejér dr. szerint — már tudásban felvehette a versenyt nyugati szomszédaival és kifejlett államalkotó képessége miatt alkothatta meg azt az erős államot, amely dacolhatott a szomszédok támadásaival. Ugyancsak Fejér dr. kutatásai tisztázták azt is, hogy a hónai Vetésterületi statisztika Az 1930—31. esztendőben az ipari növények vetésterületének nagyarányú csökkenéséről számol be a statisztikai hivatal. Az 1930—31-ik esztendőben a cukorrépa vetésterület vesztesége 23.2 százalék, a kender vetésterület vesztesége 26.5 százalék. Az ipari növényeken kivül ilyen jelentékeny területcsökkenés csak a vöröshagymánál fordul elő, 28.5 százalék. A búzaterület 2.1 százalékos, s a rozsterület 5.6 százalékos csökkenéséről számol be a közigazgatási hatóságok adatgyűjtése. A legfontosabb kaszásoknál előállott területcsökkenés természetesen magával hozta a tengerinek és a burgonyának területemelkedését. SzoítoierlioD az álkor uniti váló kecskeméti ttadalomliiztosiíÉlioz fos tartozni a ltalasi társadaloniliiztositói kirendeltség Az bsű sokat seyített a tengeritermkseken I Varrnak ugyan olyan területek, me- I lyeken már kisült a tengeri, a legtöbb helyen azonban még segített a felhők könnye, úgyhogy jó féltermést lehet remélni. Nemcsak a tengerivetésekre, de a legelőterületekre is jó hatással volt ( az eső s ha még tartana, a fényé-, i gető takarmányinség elmúlna a gaz- j dák feje felől. j foglalás idejében számos bolgár törzs élt az országban; ezek a mostani Budapest környékén több községet alapítottak. Érdekes Fejér dr. azon felfogása is, hogy a magyarok a honfoglal* léskor már nem laktak sátrakban; i rendesen felépített kő és faházak voltak a hajlékaik. Ezen tény is i amellett bizonyít, hogy a honfoglaló ' magyarok már akkor földművelők ; voltak, amely foglalkozás kizárja a nomád életmódot. A fiatal tudós nemcsak a tudó-* mány terén működik sikeresen, hanem nagy része van abban is, hogy a bolgár-magyar barátság kimélyül; arra törekszik, hogy bebizonyítsa: j a két nemzetnek nemcsak a közös jelen, hanem a közös máit miatt is egymás mellett a helye. <a — _________ mt
