Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-06-24 / 50. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője junius 24 Gömbös miniszter vasárnap, Preszly főispán és Korniss államtitkár kíséretében érkezett Halasra, hogy elmondja programmbeszédét Ä honvédelmi miniszteri, Halas város képviselőjelöltjét rendkívül meleg fogadtatásban részesítették Nagy eseménye volt a városnak j vasárnap az a kimagasló tény, hogy ekkor érkezett Halasra Gömbös , Gyula honvédelmi miniszter Korniss | kultuszállamtitkár és Preszly Elemér • főispán kíséretében, hogy itt válasz- j tói előtt elmondja azt a nagy szab á- | básu programmbeszédét, amelyről i mi előző számainkban már hirt ad- tunk. A miniszter megérkezése nagy ér­deklődést váltott ki a város vala­mennyi társadalmi rétegénél és a fo­gadtatás lelkessége és melegsége olyan fokú volt, amelyből bátran meg lehetett állapítani, hogy a hon­védelmi miniszter egyénisége meg­találta az utat a szivekhez. A miniszter beszédét a városháza előtti téren háromezer ember hall­gatta végig a leglelkesebb hangulat­ban és ezt a katonás egyenes beszé­det, annak őszinte hangját érezte meg a nagyközönség akkor, amikor igen sűrűn harsant fel a sokszor szűnni alig akaró éljenzés és taps­vihar. Az egybegyült közönség ez­zel a lelkes melegséggel adott kife­jezést örömének a többi szónok, a kultuszállamtitkár és a főispán be­szédeinél is. A vasárnapi programmbeszéd ezen- kivül egy nagy tanulság és helyzet­kép is volt, tanulsága annak, hogy minden ellenzékiesség mellett Halas város közönsége átérzi azt a haza­fias kötelességet, amely az egész vá­rost elkötelezi egy olyan politika mellé, amely politika ezt a küzdő országot a jobb és gazdagabb élet felé irányítja. Valahogy az éljenzé­sek és meleg fogadtatás mögött meg­érződ ott, hogy Halas város közön­sége teljesen átérzi, hogy ennek az elhanyagolt városnak igenis múlha­tatlanul szüksége van arra, hogy olyan kormányférfiu legyen képvi­selője a parlamentben, mint Gömbös Gyula, aki a maga erélyével és reá­lis elgondolásaival nagyon sok, szin­te felbecsülhetetlen szolgálatokat fog tenni Halas városának. És egészen bizonyos, hogy a mi­niszter maga is megérezte ezt a lel­kességet és innen a legszebb im­pressziókkal távozott vissza a fővá­rosba. A miniszter ittartózkodásának ese­ményeiről munkatársunk a következő tudósításban számol be. A miniszter érkezése Gömbös Gyula miniszter délelőtt tiz órakor érkezett Halasra Preszly Elemér főispán és Korniss Gyula ál­lamtitkár, Erdélyi Lóránd alispán és dr .Bernáth László min. osztályta­nácsos a miniszter titkára kíséreté­ben. A város határában dr. Fekete Im­re polgármester és dr. Gusztos Ká­roly h. polgármester fogadta az ér­kezőket és az ő kíséretükben ér­keztek a városháza elé, ahol már lel­kes és nagyszámú közönség várta őket. A miniszter nagy éljenzések közben szállt ki a város fogatából, amikor a MANSz. nevében "Mészöly Károlyné üdvözölte meleg szavakkal és csokrot nyújtott át neki. A MANSz. szónoka kiemelte a honvé­delmi miniszter nagy érdemeit és azt a nagy munkát, amelyet a haza ér­dekében végzett. A miniszter rövid válaszában hálá­san köszönte meg az üdvözlést és szólt arról, hogy milyen nagyjelen­tőséget tulajdonit ö maga is a magyar asszonyok munkájának. A miniszter ezután a városhár zára ment föl, ahol csakhamar az er­kélyről megkezdődött a programm­beszéd. Dr. Mészöly István megnyitja a gyű­lést és a következő szavakat intézi a nagy tömegben gyülekezett közönség­hez: — A világháború befejezése után Európa hajója zátonyra jutott. Ma tiz év után elértük, hogy Európa államai már bizalommal vannak irántunk, a kormány­nyal szemben, azzal a kormánnyal, amelynek egyik legkiválóbb tagja Göm­bös Gyula. (Éljen!) Fogadják bizalom­mal és szeretettel. Ez a bizalom ne le­gyen a lelkesedés csupán, hanem a mun- j kaszeretet eredménye! Kérem önöket, 1 jól megfontoltan szavazzanak Gömbös f Gyulára. (Éljen!) A miniszter beszéde Ekkor lépett elő Gömbös Gyula mi- * niszter. A tapsvihar lecsendesedése után 1 megkezdte programbeszédét. Beszéde elején a tér szélén álló ■ jongók látva a közönségnek ezt a nagy felháborodását, jónak látták azonnal el is távozni. Ez az idejét múlt kortesfogás annyival is inkább kihívta a kritikát, mivel az előző héten Gömbös miniszter hívei közül többen meghallgatták az ellenjelöltet azzal a megállapodással, hogy a gyű­lést nem fogják zavarni. A minisztert egyáltalán nem zavar­ta ez az apró incidens nyugodt han­gon, mosolyogva erre is kitért és a következőket mondotta. — A magyar emberről mondják, vendégszerető. Ezek a közbeszólók vagy nem magyarok, vagy nincs ér­zékük ahoz, hogy mi a magyar ven­dégszeretet. A múlt vasárnap azért nem jöttem el, mert alkalmat akar­tam adni az ellenpárt jelöltjének nép- gyülése megtartására. A választáson sokkal komolyabb dolgok történnek, semhogy éretlen közbeszólásokkal za­varhatnák azt egyesek. A miniszter szavait tapsokkal és nagy éljenzései kisérte a közönség, majd utána általános és nagy ér­deklődés közben folytatta beszédét. — Az egység programját hirdettem mindenkor. Ezt azonban csak egysé­■ X-í.'í % ■ . !<-* ■ j. , ? h*?'- V-W* ~-f '-V f \ . v*: *,j. .. ív,V ■ A miniszter beszéd közben néhány ellenpárti választó közbeszó­lásokat kockáztatott meg, de zajon­gásukat elnyelte a minisztert éljen­zők harsány hangja. Azt talán mon­danunk is felesleges, hogy a város közönsége körében nagy visszatet­szést keltettek ezek a közbeszólók, akik épen az ellenkező hatást érték el, mint amit közbeszólásukkal ter­veztek. Ezt az is igazolta, hogy a za­ges szüntelen és kitartó építő mun­kával sikerülhet elérni. Én igen jól tudom, hogy nincs egyetlen dolgozó polgára sem a hazának, aki ne venné ki részét a gazdasági nehézségekből és ne sinylené meg azt. Első ittlé­temkor hivatkoztam már a Kurucz szoborra és most megismétlem ezt a hivatkozást azzal, hogy ez a kuruc a maga mementójával figyelmeztetés arra is, hogy az egységet meg kell tartanunk, mert ha nem, akkor ismét visszaeshetünk a függőség viszonyá­ba, mai függetlenségünkből. Valami­kor én is ellenzéki voltam, de ellen­zéki politikámmal soha sem akar­tam a kormány építő munkája elé akadályokat gördíteni, legfeljebb az előrehaladás tempóját kívántam gyorsítani. Épen ezért a nem­zet egyetemének találkoznia kell akörül, akit vezérnek ismer. (Nagy és lelkes éljenzés zug a tömegből.) Tisztelt polgártársaim, a borfo­gyasztási adó leszállítása nem Prog­ramm. Programm a nemzeti kérdé­sek és nemzeti célok szolgálata és azoknak fenntartása, a független Ma­gyarországban rejlő erők, amelyek­nek kifelé a külállamok felé tekinté­lye és ereje van. A nagy kulturerők- ben is rejlik az erő, ami nem kis mértékben hozzájárul megerősödé­sünkhöz és tekintélyünkhöz. Tudjuk mindannyian, hogy az egyoldalú gaz­dasági politika nem jó. De kérdez­zék meg az ellentábort, hogy tulaj­donképen a nagy kérdésekben a lé­nyeges dolgokban mi a külömbség köztünk? Ami az államháztartást il­leti, ott lényeges szempont, hogy a közterhekhez mindenkinek hozzá kell járulni. Ez az áldozatkészség feltét­lenül szükséges, mert egy nemezt, amelynek fiaiban nincs meg az áldo­zatkészség — megbukott. (Újból nagy éljenzés hangzik föl.) Egy hang köz­beszól »Hazádnak rendületlenül.« Tartok attól, — folytatta a minisz­ter — hogy ez a közbeszólásban hangoztatott rendületlenség, csak jel­szó. Pedig mindén régi vigasztaló mondásban erő van és útmutatás, aminek nem szabad üres jelszóvá változni. Istenbe vetett szilárd hittel kell nézni a jövőbe és így szemlélni a nemzet fejlődésének útját. Nekem jólesik látnom, hogy ez a város a 48-as tradícióknak a hive. A függet­lenségért küzdött és küzd, mert füg­getlenség nélkül nem boldog az egyén, a társadalom és a nemzet. Éhez a függetlenséghez áldozat kell, mert minden becsületes, áldozatos munkának megvan a sikere. (Nagy éljenzés.) Tisztelt polgártársak, ez a függet­lenség, melyet elődeik hirdettek, ma is legyen vezéreszmény s ha az lesz, akkor a borfogyasztási adó kérdé­se rendkívül kicsinek és jelentékte­lennek fog feltűnni. Nekünk olyan szociális berendezkedésre van szük­ségünk, amely abszolút gazdasági jó­létet is teremt a számunkra és biz­tosítja a békés együttműködést. Ez a város példa lehet arra, hogyan kell az ország gazdaságát megkonst­ruálni. A birtok eloszlás itt megj- felelően egészséges, nincs kimondot­tan nagybirtok és a lakosság maga is szorgalmas, ennélfogva minden olyan fejlődési lehetőséget meg kell adnunk, amely az ország egyetemes érdekeinek szolgálatában áll. (Hosz- szantartó nagy éljenzés.) Azt tanácsolták nekem, hogy ígé­retekkel jöjjek a választók elé. En mint katona, ezt nem tehetem, mint katonát cselekvésre tanítottak, hoz­zám az ország minden helysége közel áll. Én tisztán kötelességérzetből, fajtám iránt való szeretetből önszán­tamból mandátum nélkül is minden­kor rendelkezésére állok a város­nak. (Ismételten nagy éljenzés tört ki a miniszternek erre a kijelenté­sére.) A miniszter tovább folytatja be­szédét, a közönség sorából egy köz­beszóló Mátyás királyt említi. Szeretem — mondja a miniszter — ha valaki Mátyás királyra hivat- vatkozik. Öt tartjuk egyik legna­gyobb királyunknak, mert a mi faj­tánkból is származott. De Mátyás király helyett, hadd szóljak most in­kább a mai életről.

Next

/
Thumbnails
Contents