Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-06-10 / 46. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője junius 10 Rendkívüli szívélyességgel és szeretettel fogadta Halas város lelkes közönsége vasárnap Gömbös Gyula minisztert, a város kép viselő jelöltjét Nem ellenzékiségre, hanem komoly munkára van szükség az ország érdekében — mondotta a miniszter Egészen különös és minden más naptól külömbözö volt a vasárnapi nap. Égő kíváncsiság és várakozás i töltötte el az embereket, akik en- I nek a jelentőségteljes napnak a reg- ‘ gélét várták és felsorakozott Halas város polgársága, hogy üdvözölje Gömbös Gyula honvédelmi minisztert, a város képviselőjelöltjét. Az érkezést tiz órára jelezte a miniszter ugyan, de már fél tiz órakor nagy közönség lepte el a városháza főbejárója előtti teret, a kő-; zönség ezrei jöttek el, hogy üdvözöljék a városba érkező minisztert. A leventék is felvonultak festői menetben, megérkezett a levente zenekar és zeneszóval fejlődött fel, a számára kijelölt helyen. Sisakos rendőrök Őrködtek a rendre, de még így is nehéz volt azt fenntartani, mert egymásután érkeztek újabb és újabb csoportok, akik mind látni és üdvözölni akarták a minisztert. vele, ez a város, amely annyi mindent óhajt már annyi idő óta, végre megtalálja az ő atyai gondoskodásának leghivatottabb szószólóját és igaz lelkű, egyenes szivü, önzetlen pátrónusát. A vasárnapi látogatás alkalmával örömei állapíthatta meg mindenki, hogy Gömbös Gyula megjelenése lenyűgöző hatást váltott ki és az erő és az igazság; a katonás megi jelenés arra engedett mindenkit következtetni, hogy Gömbös Gyula honvédelmi miniszter az, akiben valóban bizhat és akire mandátumát reáruházhatja. Mi eisern tudunk képzelni más helyzetet, mint azt, hogy Gömbös Gyula a halasi választókerületben nagy lelkesedéssel viszi el mandátumát, mi nem is tudjuk elképzelni és velünk együtt a város közönsége sem azt a helyzetet, hogy itt bármilyen irányú ellenzéki hangulat és jelölt iránt való bizalom gyökeret verhessen. Lélekben és a szivében és az elgondolásában ez a város már döntött és ez a döntése meg- fölebbezhetetlen, ez a város lekötelezte már magát spontánul minden külső befolyástól mentesen arra, hogy egyedül képviselője csakis Gömbös Gyula honvédelmi miniszter lesz. Nem is lehet ebben a városban komoly ellenzéki megmozdulás. Gömbös beszéde, Gömbösnek igaz állam- férfiúi varázsa és egyénisége el kellett, hogy oszlasson minden kétkedést és oda fog állítani mindenkit Gömbös tiszta lobogója alá. A miniszter látogatásáról munkatársunk a következőket jelenti: A város lelkesedése valóban nagy , volt és teljes. ! Valamivel tiz óra előtt dr. Fekete Imre polgármester és néhányan az egységespárt vezetői közül autón és J a város kocsiján a miniszter elé men- \ tek a város határában fogadni öt. Negyed tizenegy órakor tűnt fel a j város kocsija, bakkján a diszbeöl- ! tözött hajdúval. A miniszter a kocsin ; dr. Fekete Imre polgármester kíséretében érkezett. Kíséretében voltak dr. Bernáth László min. o.-tanáesos és dr. vitéz Vass Elek min. titkár. Alig lépett ki kocsijából a miniszter, hatalmas éljenzés fogadta, sokan virágokat dobtak a miniszter felé, hogy ezzel is jelét adják annak a nagy tiszteletnek, amellyel viseltetnek iránta. A minisztert nagyon meghatotta az a jelenet, amikor Farkas Editke gyönyörű fehér rózsacsokrot nyújtott át neki. A miniszter kemény, katonás arcéle mosolygóssá változott, amikor átvette a csokrot. A minisztert megérkezésekor dr. Gusztos Károly h. polgármester a következő beszéddel üdvözölte: — Városunk közönsége nevében őszinte, igaz magyar szeretettel üdvözlöm Nagyméltóságodat, úgy is mint városunk képviselőjelöltjét. — Amikor ez a nemzet a létfentartá- sért gazdasági élet-halál harcát vívja, amikor talán soha nem képzelt súlyos napok, hónapok, évek következtek be, Hazánk csaknem valamennyi társadalmi osztályára, oly jól esett nekünk, ennek az ős kun városnak lakóinak az az öröm hir, amely pár nappal ezelőtt járta be a várost, hogy Nagyméltóságod megtisztelte azzal, hogy a felajánlott képviselőjelöltséget elvállalni szives volt. Nagy a mi örömünk most is, mikor első Ízben jön közénk, mint városunk képviselőjelöltje, mert tudjuk, hogy hivatott vezér érkezett közénk s bizalommal és reménykedéssel várjuk Nagymé'tóságod minden szavát. Arra kérjük Nagyméltóságodat, adjon nekünk tanácsot, jelölje meg az utat, amelyen haladnunk kell, öntsön lankadó karjainkba uj erőt, hitet a sziveinkbe, hogy megmaradhassunk élethivatásunk kijelölt helyen és ellenségeink által halálra ítélt nemzetünknek, hü fiaiként küzdhessünk hazánk jobb sorsáért. Az Isten hozta, az Isten éltesse Nagyméltóságodat, városunk szeretett képviselőjelöltjét. A helyettes polgármester üdvözlő beszédére a miniszter a következőkben válaszolt. — Ismerem ezt a várost. Ezelőtt tiz évvel már jártam itt és emlékszem az útvonalon álló busuló Kurucz szoborra, aki ott áll emlékeztetőnek és talán a mai időknek ez a szobor a legjobb és leghűségesebb kifejezője. Én ide most, mint képviselőjelölt jöttem, de azonnal meg kell mondanom, hogy én ellensége vagyok a hordóról való szónoklásnak és barátja az egyszerűségnek és komolyságnak. En a nálam járt halasi küldöttségnek is kifejeztem és most csak megismétlem, amit akkor mondottam, hogy örömmel és szívesen fogadtam, hogy ennek az ősi kun városnak a közönsége mandátumával kiván megajándékozni. Fogadás az Egységespártban Gömbös miniszter Halas képviselőjelöltje a vasárnapi nap folyamán hét beszédet tartott külömbözö helyeken, mindenütt a hallgatóság nagy figyelme közepette. A miniszter beszédei magával ragadók voltak. Súlyos mondanivalói voltak a honvédelmi miniszternek, minden egyes szava vonzóbbá tette őt a hallgatóság előtt, egész egyéniségéből az erő, öntudat és a sziklaszilárd magyar hit csendült ki. .Gömbös Gyula egész politikai pályafutása a nemzeti eszme hatalmas és súlyos megnyilvánulása. Az a tény, hogy Gömbös Gyula vállalta a halasi jelöltséget, már önmagában is annyira megtisztelő, amelyet figyelmen kívül hagyni senkinek sem lehet, az ő nagy egyénisége, lenyűgöző megjelenése és varázsa szinte fogalommá magasodik. A város sokat fog nyerni Gömbös Gyulával, ez a város, amelyet eddig elhanyagoltak és nem törődtek Tizenegy óra felé járt már az idő, amikor Gömbös Gyula miniszter, az egységespártkör helyiségébe ment, amely zsúfolásig megtelt hallgatósággal, sőt sokan még az udvari ablakokból is hallgatták a minisztert. Már a kör helyisége előtt nagyobb l számú közönség gyűlt össze és a mi- • nisztert az ott egybegyült közönség j is éljenzéssel fogadta. Az egységes pártkörben nagy éljenzés fogadta a belépő minisztert, akit dr. Mészöly István ügyvéd a következő szavakkal üdvözölt: — Itt ebben a 48-as körben nagy sze- l retettel és lelkesedéssel üdvözöljük Nagy- méltóságodat, mint a függetlenségét | visszanyert Magyarország kiváló fiát. ‘ Ez a kör és ennek a körnek eszméit képviselő tábor a múltban sok hányattatásnak volt kitéve, sokat kellett elszenvednünk azért, hogy ragaszkodással tartottunk ki a 48-as gondolat mellett. Most azonban a függetlenség igazi fel- vírradásakior elmúltak ezek a lidércek. Nagyméltóságodat, mint a független Magyarország kiváló államférfiát' meleg szeretettel üdvözöljük és kérjük arra, hogy városunkat és népünk jövőjét vegye a kezébe. Nagy méltóságodat hittel követjük azon az utón, amelynek élén miniszterelnökünk, gróf Bethlen István halad. Mészöly István után Ráspnyi Papp Gedeon a következő szavakat intézte a miniszterhez: — A halasi szőlősgazdák és gyümölcs- termelők egyesü'ete nevében üdvözlöm Nagyméltóságodat és tolmácsolom egyesületünknek Nagyméltóságodhoz való hűségét. Az üdvözlések után nagy figyelem közepette emelkedett szólásra Gömbös Gyula miniszter és a hallgatóságot lekötve, nagyjelentőségű beszédet mondott. A miniszter többek között ezeket mondotta. Gömbös Gyula nagy beszéde az Egységespártban — Váratlanul ért engem ez a jelöltség. Tiz ével ezelőtt láttam ezt a várost utoljára és mint minden alföldi várost, ezt is tisztelem függetlenül attól, hogy jelöltje vagyoW-e vagy sem. Az alföld a háború előtti időkben tudatosan el lett hanyagolva, mert népe ragaszkodott a függetlenség gondolatához és féltek tőle elsősorban árok, akik a régi mo1- narchia fennmaradásán fáradoztak és távol akarták tartani azt a gondolatkört, amelyet Petőfi és Kossuth hirdetett. Én tehát, aki a magyar élet egyszerű szántóvetöjének tekintem magamat, szeretettel kell hogy gondoljak azokra a vidékekre, amelyek azt a magyar fajt termelik, amely csökönyösen ragaszkodik a nemzeti függetlenség gondolatához. Látogatóba jöttem és majd kitérek azokra a gondolatokra, amelyeket képviselek, most csak egyet mondok, őszinte ember vagyok, a hordót választások idején sem ismerem, világosan, és józanul kivánok önökkel beszélni, mert azt tartom, a népbolonditás ideje lejárt. Férfias módon, világosan kell beszélni akkor, amikor a magyarok bajainak orvoslásán fáradozunk. — Amikor erre jöttem és megláttam e háznak felírását az 1848. számot, azt mondtam barátaimnak, ime, milyen mélyen gyökerezik ez a gondolat az alföldi magyar nép gondolat és érzésvilágában, milyen erősnek kell lenni ennék a gondolatnak, amely megtudta óvni a maga tisztaságát az akkori rendszerrel szemben. Valóban ösztönös volt a neny Izetnek ez a kívánsága. Az a nemzet, amely nem vágyódik önállóság után, amely nem akar független lenni, önmaga ássa meg sírját. Bármilyen kicsiny légyen egy nemzet, ha önálló cselekvési szabadságában, mindig olyan faktora a világtörténelemnek, amellyel számolni kell, de bármilyen nagy is, erős, tehetséges, ha más érdekek szekeréhez van kötve, nem tud úgy kifejlődni és megerősödni, mint azt tehetsége és elhivatottsága számára előírja. — Azt mondom tehát, hogy akkor, amikor a magyar nép ösztönösen megérezte azt, hogy az állami függetlenség az a tényező, amelynek nyomán a maga nemzeti egyéniségében, fajiságában, gazdasági érvényesülésében kibontakozhat, ösztönösen megérezte és megmutatta egyúttal azt az utat, amelyen ma is haladnunk kell. Lehetnek egy nemzet életében keserves pillanatok, ez azonban nem jelenti azt, hogy gazdasági érdekekért feláldozza nemzeti függetlenségét, hiszen ismerjük a természet játékát, tudjuk, hogy a hullámvölgyet mindig hullámhegy követi és ha ma a völgyben vagyunk is, bizonyos, hogy egyesült erővel újból fölküzdjük magunkat a hegyre és akkor meglátjuk a magyar gondolat igéretföldjét. — Én tehát ragaszkodom a független Magyarország gondolatához, bármennyire fáj is nekem esonkasá- gunk, mégis azt mondom, csonkasá- gunk ellenére ma önérzetesebb nemzeti életet élhetünk. Valamikor nem tudták, hogy kik a magyarok, azt gondolták, hogy csikósok vagyunk, akik nyereg alatt puhítjuk a húst és ezt azok hirdették rólunk, akikkel közjogi kapcsolatban voltunk, ma azonban akár politikai vagy gazdasági kérdésről van szó, ismernek bennünket, tudják, hogy népünkben hatalmas erők rejlenek. — Nem véletlen az, hogy tudar tosan hanyagolták el az Alföld néA miniszter fogadása
