Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-03-18 / 22. szám
4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője március 18 Gyönyörű ünnepségek sorozatával hódolt Halas hazafias népe a nagy márciusi emléknek Háromezer ember vett részt a délutáni ünnepségeken — Preszly Elemér főispánt kivételes szeretettel ünnepelte a város közönsége A magyar szabadságharc messze kimagasló dátuma ismét egy nagyon szép ünnepségben mutatkozott meg Halason is. A 48-as magyar idők szelleme a történelem betűiből élő valósággá lett, olyan, amely valóban örök életre rendezkedett be. Amig magyarok csak élni fognak ezen a földön, ez a dátum mindenkor leggyönyörűbb ünneplésük tárgya fog maradni. Ez a szellem élesen szembetűnő volt a vasárnapi halasi ünnepségek során is, ahol a hazafias lelkesedés legszebb példáit nyújtották azzal is, hogy az ünnepségeket több ezer ember áhítata hallgatta végig. Az idei halasi március 15-iki ünnep azzal is nagyon kiemelkedett, hogy megjelentek azon a vármegye vezetői is, Preszly Elemér főispán, Erdélyi Lóránt alispán és Keviczky Sándor min. tanácsos, az államépité- szeti hivatal főnöke is. A város lakossága attól a naptól fogva, hogy nyilvánosságra jutott a főispánnak Halasra érkezése — meleg szeretettel és ünneplő szívvel készült fogadni a főispánt a város faután két órakor már gyülekezni kezdtek a szobor körül az emberek. Valamivel három óra előtt már az egész hősök szobra körüli területet elöntötte a közönség, emberember hátán szorongott, amikor a 48-as kör elől a levente zenekar és a tűzoltó zenekar hangjai mellett vonult fel nagy közönség. Elől a leventék festői menetben, majd & tűzoltóság, utána pedig a, különböző egyesületek és a közönség. Nemsokára a város vezetőségével és különböző hivatalok vezetőjével az ünnepélyre érkezett Preszly Elemér dr. főispán, Erdélyi Lóránt alispán és Keviczky Sándor miniszteri tanácsos, az ál'amépitészeíi hivatal vezetője. Vele voltak többek között dr. Fekete Imre polgármester, dr. Pető Jenő, a járásbíróság elnöke, dr. Babó Imre kormányfötanáesos, dr. Gusztos Károly h. polgármester és dr. Domokos Sándor, a rendőrség vezetője és mások. Az érkezettek elhelyezkedtek a hősi szobor mellett és kevés idő végzetszerüsége diktálta. Azért ütött vissza minden támadást, hogy Európa fejlődhessék és nyugodt élete biztosítva lehessen. A magyar nép azóta is keményen dacol minden viharral, kutassuk, hogy mi tette őt vihar állóvá? A közös sors adta nemzeti összetartás és a nemzeti öntudat. Ezek voltak azok az erők, amelyek képessé tették őt a misszió elvégzésére. A magyar főnemesek, köznemesek vére együtt folyt, csontjai együtt porladtak a munkásnéppel a harcmezőkön és ezek az ösz- szekeverődött csontok mindennél beszédesebb példái a magyar őserő összetartásának. Ez magyarázza meg, hogy egyetlen Nemzetnél sem él erősebb hittel az összetartozandó- ság és öntudat hite. Ez az erő vezette Bocskait, Bethlent és Rákóczit az ő szabadságharcukban és ez az erő adott kitartást az 1848-iki márciusi ifjaknak is. A Nemzet megtalálta önmagát és megtalálta az utat, amelyen haladnia kell. A szabadság, egyenlőség és testvériség iái között és hálásan vették tudomásul, hogy a főispán a várost jelenlétével tünteti ki, ami bizonyítéka annak a szeretetnek, amellyel a főispán mindig viseltetett Halas várossal szemben. Ez a szeretet mutatkozott meg ezenkívül a külömböző banketteken is, ahol nagyszámú közönség spontán szeretettel és tüntető melegséggel fogadta Preszly Elemér főispánt. ! Március 15-én, a délelőtt folyamán valamennyi templomban Istentiszteleteket tartottak. Ugyancsak délelőtt az iskolák rendezték meg márciusi ifjúsági ünnepségeiket és köz- I tűk a ref. Szilády Reálgimnázium és ; polgári leányiskola is igen szép már- i ciusi emlékünnepélyt rendezett, a j melynek keretében megkoszorúzták a ■ gimnázium diák hősi halottjainak j emléktábláját. Márciusi ünnepséget ; rendeztek még a központi iskolában, j a levente egyesület ünnepélyét dél- j után tartotta. ! I A délutáni ünnepély j Az ünnepség lefolyásáról munkatársunk következő jelentése számol be Vasárnap reggel Lobogódiszbe öltözött a város és ezzel a bevezetéssel várta a hagyományos márciusi ünnepség kezdetéi. Halas városa mindig áldozatos lélekkel hódolt a magyar szabadságdátum évfordulói előtt és az idén ez a hódolat semmivel sem maradt mögötte az előző évekéinél, sőt annál fényesebb és ünnepiesebb jelleget öltött már csak azért is, mert ezúttal a vármegye vezetői a főispánnal az élen is megjelentek, hogy Halast kitüntessék azzal, hogy ünnepségükön személyesen vesznek részt. A meteorológia is kedvesen bánt velünk ezidén, március tizenötödikén, mert verőfényes napsütés várta a budapesti vendégeket és ez a szép idő nagyban hozzájárult ahoz, hogy az ünnepségnek sikere is méltó legyen ahoz az igyekezethez, amellyel ezt előkészítették. A déli órákban már kiváncsiak tömege lepte el a hősök szobra körüli helyet, mintha keresni akarna ■azt a helyet, ahonnan a legjobban hallani lehet a beszédeket és délPressly Elemér dr. Pesfvármegye főispánja után az ünnepély kezdetét vette a városi dalárda énekével. „Ezer év óta él egy nemzet nyugat bástyájaként kelet kapuján" Utána dr. Fekete Imre polgármester lépett a pódiumra, A polgármester megnyitó beszédet tartott és a következőket mondotta többek között: — Ezer év óta él egy nemzet nyugat bástyájaként kelet kapuján. Ezer év óta dacol századok öldöklő viharaival. Ezt a nagy feladatot j minden polgár eszménye és ezt az eszményt a márciusi ifjak vetették meg. Ezért kell őket a Bocskainak, Bethlen és Rákóczi alakjának sorába illeszteni, hogy emlékezetes maradjon mindvégig a március 15. Ez az eszme világítson be a magyar puszta minden kis bogárhátu kunyhójának ablakán, küldje el fényét a megszállott területek magyarjainak. Hirdesse, hogy ha összefog és megérti egymást a magyar, lesz még virradat, lesz még kikelet. A polgármester beszédét nagy éljenzés fogadta, utána Holló József levente a Talpra magyart szavalta el. A főispán ünnepi beszéde Ezután a közönség nagy érdeklődése mellett Preszly főispán indult a pódium felé, hogy elmondja mély értelmű, gazdag tartalmú, szép beszédét, amelyet a jelenlevők felfokozott érdeklődéssel hallgattak végigA főispán beszédében többek kö- izött igy szólt. — Vannak korok, busák, amikor uj alakra tör a lét. Ha a mostani szomorú időben visszapillantunk a háború előtti időre, azt nagyon boldog korszaknak látjuk. De ha jobban, mélyebben bele nézünk, akkor ott is megtaláljuk a lemondást ezen túl pedig a vallásnak és erkölcsi érzéknek kihalását az emberi szívből, de ugyanakkor a cinizmust és a közönyt is. Egyszóval mondhatnám mindazt, ami a háborút előidézte és a népet nyomorba döntötte. Ma háború után, amikor már milliók vére áztatta Európa földjét, szintén elégedetlenek az emberek, elégedetlenek régi formákkal és újakat keresnek helyettük. Uj formákat a költészetben, a művészetben, egyszóval uj alakra tör a lét. Az emberek uj elhelyezkedéseket keresnek. Ebbe a munkába és törekvésbe beállt a tudomány és a történettudomány, amely iparkodik a nagy hősöket leszállítani az eddigi piedesztáljukról. Ebben a nagy ujjátörekvésben mégis van egy dátum, amely örökké élni fog és fényben tündökölni és ez a március tizenöt. Március idusa világháborún és minden közönyön keresztül él és élni fog. Túlél minden közönyt és keresztültör minden cinizmuson, minden poklon keresztül is fennen ragyog a számunkra, ezért dobogtasson meg minden magyar szivet ma is a március tizenötödike és ha ez megtörténik, akkor a magyar nép méltó lesz önmagához. A magyar nép 1848-ban megvetette fejlődésének, szabadságának alapját, fennmaradásának minden lehetőségét. Ma ittmaradt számunkra a megcsonkított ország és túl a határokon titokban és félve küldik felénk és a márciusi nagy dátum felé sóhajtásaikat. Mindenesetre számításba kell vennünk, hogyan tudunk uj tartalmat adni március idusának? Olyan tartalmat, amely programmja legyen századokon keresztül a, magyarnak. Ez a programm ma sem lehet más mint béke a felekezetek, osztályok és társadalmi rétegek között, mert minden magyar ember kézfogása szükséges az alkotó munkában. — Ünneplő közönség, ma is csak ez lehet a programm, ha azt akarjuk hogy összetörjenek Trianon béklyói és helyreálljon épségben a régi nagy Magyarország. A régi 48-as március programmját kell vallami és megva- lósitani. Mi háborúra nem gondolhatunk. Érdekes és jelentős tény, hogy épen most kötött három nagy állam: Anglia, Franciaország és Olaszország egyezményt a leszerelésre és mondotta ki, hogy semmi szükség sincs a háborúra. Mi is ezt tartjuk, de az állandó béke jeléül és biztosítására kívánjuk, hogy or- vosoltassék az az igazságtalanság, amely hazánkat széjjel darabolta. Töltse be lelkünket a tiszta nemzeti érzés és utasítsunk vissza, forduljunk szembe minden nemzetietlen törekvéssel. Nekünk és nálunk is nagyon fontos a tiszta erkölcs, mert már a régiek is megmondták, hogy ha hiányzik az erkölcs, összedől az ország. Mindenki ragaszkodjon becsületesen a maga vallásához és legyen béke és egyetértés. Ma ösz- szefogva kell dolgozni az országban í mindenkinek, ha célt akarunk nemzetünk és hazánk feltámadásában érni
