Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-03-18 / 22. szám
március 18 Klsknnhalai Helyi Brtetttflfe 5 olda — Én hiszek a magyar népben és különösen az alföldi magyar népben, mert ez a nép adta a 48-as időknek is a szabadságharcok gerincét. Innen kell kiindulnia a magyar feltámadás törekvéseinek is. Ebben a hitben üljük meg ma is március 15-ikét és adja Isten a régi nagy Magyarország feltámadását. A főispán beszédét nagy éljenzés követte. Megkoszorúzzák a hősök szobrát Ezután a városi dalárda énekszámot adott elő, majd Gaál Jenő tanácsjegyző a város koszorúját helyezte a hősök szobrára a következő szavakkal. — Ti a világháború hősihalottjai, akik mindent feláldoztatok, hozzátok zarándokoltunk, hogy itt fejünket mélyen meghajtsuk. A város minden lakója nevében helyezem el e koszorút. Kérem a magyarok Istenét, hogy porladó csontjaitokból sugározzék ki a magyar örömünnep. A koszorú babérlevelekből font nemzeti szinü szalaggal átkötött volt. Ezután az iparos dalárda énekszáma következett és utána dr. Babó Imre kormányfőtanácsos beszédében a következőket mondta. % — A magyar szabadság szent ünnepén minden magyar szivvel- lélekkel csüng azokon a szabadság hősökön, kik 1848-ban életüket és vérüket áldozták fel. Minden magyar lelket áthat az a bátor ön- feláldozás, amit szent vérük hullásával pecsételtek meg. Mi elmondhatjuk, hogy van a nemzetben hit és erő. Ez vezetett benneteket magyar hősi halottak, amikor a magyar földért mindannyian a legnagyobb áldozatot hoztátok meg. Amikor mindannyiunkat áthat a hazaszeretet szent tüze, látjuk, hogy ti meghoztátok a legnagyobb áldozatot. A világháború csatamezőin patakzott a véretek azért az egy nagy gondolatért, amelyet j hazavédelemnek nevezünk, a ti nagy I tusáitok áldozatot követelő csatái 1 soha nem látott hősiességben rob- i bánták ki, ti megakartátok menteni j és őrizni ezt a szent földet, amely- ! •nek minden talpalatnyi helye annyira : ■drága minekünk. Bátran és hősi módra véreztetek el a harcmezőn a : hazafias gondolattól indíttatva ! ágyuk zajában és fegyverek öl- ■ döklő viharában. Porladó csontjai- : tokból hiszi minden magyar és vall- ja, »hogy nem lehet, hogy annyi j szív hiába onta vért«... El kell jön- j nie az időnek, amikor álmotok a csonkitatlan boldog Nagy Magyar- ország újra valóra válik, mert csak akkor tudtok igazán pihenni, hogy ez igy lesz, ezzel a szent hittel és gondolattal teszem szobrotokra a 48-as kör koszorúját hálás kegyelettel. ( A nagy éljenzés és tapssál fogadott beszéd közben ugyancsak babérkoszorút helyeztek el a hősi szó- j borra. A Kurucz-szobornál A Himnusz éléneklése következett ezután, amit a városi dalárda adott I elő, majd megindult a végeláthatat- j tan sokaság a kuruc szoborhoz, ahol ' folytatódott az ünnepség. Itt az iparos dalárda énekelt, Babó Elek sza- j vált és utána beszédet tartott dr. j Halász D. Sándor, aki többek közt j a következőket mondotta. — Az itt összegyűlt ünneplő kö- i zönség szeméből látható, hogy még j nem halt ki a hazafiui szellem, ha- j nem fennen lobog ma is bennünk, I A mérhetetlen fájdalom üli meg ma ! is a lelkeket, az országcsonkitás | után, de egyúttal törekvés arra, i liogy visszaszerezzük ősi hazánkat. Az első egyesület, amelyet meglátogattak, a 48-as kör volt, ahol ez alkalomra a kör zsúfolásig megtelt vendégekkel. Körülbelül nyolc óra volt, amikor odaérkezett a főispán é9 Reviczky min. tanácsos, akiket harsány éljenzéssel és meleg szeretettel fogadtak. A nagy számban összegyűlt közönség egyébként egész este a főispánt melegen ünnepelte. Vacsora közben az első felköszöntőt a kormányzóra dr. Fekete Imre polgármester mondotta. Beszédében szólt arról, hogy egy kiváló francia történetiró mondta, hogy akkor állnak be jelentős zavarok és zökkenések egy Nemzet életében, amikor a tekintélyt nem lehet fenntartani. Akkor virágzott legjobban a haza, amikor a törvényes rend és tekintély szilárd alapokon állott. Láttuk mi volt akkor, amikor ez a legutóbbi időkben nem volt meg nálunk. Ekkor állt az ország élére Horthy Miklós kormányzó, aki erős kézzel és igazságérzettel vette kezébe az ország irányítását, helyreálli- totta. a rendet és a tekintély tiszteletét és ezzel nyugodt révbe vezette a sokat szenvedett országot. A kormányzóra ürítette poharát. Ünnepük a főispánt Rövid szünet után a polgármester újból szólásra emelkedett és a fő- j ispánt a következő szavakkal kö- ] szöntötte. — Amikor a kormányzóról emlé- j kéziünk meg szeretettel és hálával, j egyben meg kell emlékeznünk azok- j ról a vezérgondolatokról is, amelyek j ezt az újjáépítő munkát elősegítették. J Ez látszik meg Pest vármegyén is, ! a vezérvármegyén, amelyet Preszly I Elemér vezet. A mi főispánunk minden intézkedése odairányul és azért küzd, hogy a társadalom minden rétege megtalálja a maga boldogulását. Minden munkájában a szeretet vezeti és úgy intézi a vármegye ügyeit és igy most is módot talált arra, hogy közvetlenül tájékozódjék a lakosság kívánságairól. Ilyen ember kezébe van letéve a mi sorsunk és mi minden igazságos részt vett a halasi márciusi ünnepségen. Az ünnepség után a főispán és kisérete a polgármester lakására mentek, ahol a polgármester és felesége uzsonnán látta őket vendégül. Preszly Elemér főispán és Keviczky Sándor min. tanácsos este a külömböző köröket látogatták meg. Erdélyi Lóránt alispán hétfői fontos hivatali elfoglaltságára való tekintettel, még a vasárnap esti gyorsvonattal visszautazott Budapestre. Erdélyi Lóránt alispán ügyünkben hűséges támogatót nyertünk benne. A polgármester felköszöntője után Gyenizse Balázs tárogatón játszott, amelyet lelkesen megtapsoltak a jelenlévők és láthatólag igen tetszett a főispánnak is. Ezután dr. Babó Imre a kör elnöke emelkedett szólásra és többek között a következőket mondta. — A magyar történelem lapjain legtündöklőbb az 1848-iki dátum. Főképen azokért a maradandó nagy eszmékért, amelyek ezzel a. nappal összefüggnek. Tündöklő csillagként kell ennek a számnak virulni a magyar égboltozaton, mert ezzel fog virulni és ezzel fog a fejlődés utján haladni az ország. Ennek az eszmének lelkes és odaadó harcosát üdvözöljük most körünkben, azét, aki maga is életében fáradozott ennek az eszméknek a megvalósulásáért és azt a maga munkájában mindenkor igyekezett megvalósítani. Ennek a körnek a homlokán is ott díszeleg 1848. dátuma és ez mindig ott is fog maradni, hogy áthassa a kört ennek a nagy eszmének a szolgálatára. Ez az eszme kell, hogy áthassa az egész várost a testvéri sze- retetben. Meleg szeretettel üdvözli a főispánt, aki a város és a Nemzet érdekében gróf Bethlen István segítőtársaként dolgozik. A főispán beszéde Hatalmas taps, folyton meg meg ujuló tetszés nyilvánítás között dr. Preszly Elemér főispán mondott nagy beszédet. — Nem azért jöttem ide — mondotta a főispán — hogy politikát hirdessek. Jövetelem célja az volt, hogy együtt ünnepeljem meg e nagy ajlföldi város derék népével március tizenötödikét. Fontos és szükséges, hogy azok, akik az ország sorsát intézik, közvetlenül ismerkedjenek meg a külömböző társadalmi rétegek kívánságaival és azért is jöttem, hogy ezen az- ünnepélyen jelenléj- temmel is kifejezzem együttérzésemet a város lakosságával. Majd igy folytatta. — Nehéz napokat élünk. Ez tény, de itt eszembe jut Hindenburg igen találó mondása, amelyet a háború alatt, igy formulázott meg, amikor zúgolódást vett észre katonáinál: — Jegyezzék meg, ha nálunk esik, odaát is esik. Nem kell tehát azt gondolni, hogy csak nálunk van baj. Minden országban megtaláljuk ugyanezt a szimptomát. Angliában egy millióval szaporodott a munka- nélküliek száma s ami a legnagyobb baj, amit az orosz szovjet okoz azzal, hogy otthon éhezted az embereket azért, hogy potom áron dobja piacra áruját, hogy a lelkeket forradalmasíthassa. Régi közmondás az, hogy, amikor a gazda termését jégverés lepte meg, elkeseredésében maga is paskolni kezdte, mondván: lássuk uram, ki győzi jobban. Ilyen- szerű elkeseredésnek nem szabadi helyet engedni a magyar lélekben. Halas város történetét tekintve azt látjuk, hogy ez a város nagyon sok csapásnak és szenvedésnek volt kitéve, a szenvedések kálváriáját járta, pusztította rác, pusztították járványok és egyéb bajok, de a város mindenkor erős lélekkel megint talpra állt és tovább küzdött erős hittel. Miért ünnepeljük a márciusi 12 pontot? Mert benne van a felekezeti béke, társadalmi béke, a szabadság, amely alkalmas arra, hogy egy táborba egyesítse a magyarságot. Ezért kell a kossuth-i prog- rommhoz ismét visszatérnünk, hogy békét és egyetértést hirdessünk befelé és a Nemzet függetlenségét kifelé örömmel vesz részt a mai ünnepélyen és a leikébe zárta a mai napot, amely mindig kedves emlékei közé fog tartozni. Harmincezer pengő kórházépítésre és egy szenzációs bejelentés Harkakötöny Halashoz csatolásáról A főispán további beszéde a város külömböző problémáiról szólt. — Nem jöttem ide ígéretekkel. Szeretem ezt a várost, egy éven belül már többször jelentem meg. Most nem jöttem üres kézzel. A népjóléti minisztérium javaslatomra 30 ezer pengős segélyt utalt ki a városnak kórházbővités céljára. Reméljük, ez a munka minél előbb megkezdődik, amivel enyhítenek a munkanélküliségen és előbbre visszük a kórház ügyét. Nagyon jól tudom, hogy a város lakosságának nagy problémája az utkérdés. őszintén megmondom, tekintettel Halas nagy határára, ez a kérdés teljes egészében megoldhatatlan. Népámitó az, aki azt állítja, hogy valamennyit a közeljövőben meg lehet építeni. Holnap az épülő ba’.otai utat nézem meg és remélem, hogy a közeljövőben egy másik ut építéséhez hozzá juttathatjuk a várost. Két zászlót látok gyenge figyelmeztetésül, Harkakötöny felírással. Ezzel ugylátszik azt akarják dokumentálni, hogy nem kívánnak Halashoz tartozni. Ebben pedig nem lesz igazuk, mert Halashoz fognak tartozni. Egyik legközelebbi megyegyülésen ugyanis ez az ügy letárgyalásra kerül. A főispán utóbbi bejelentései szinte szenzációként hatottak és lelkes éljenzés közben fejezte be beszédét azzal, hogy a nemzeti érzés és a 48-as gondolatok mellett egyesüljünk ennek a Nemzetnek és városnak szere tétében. A további felszólalások Id. Nagypál Ferenc szólalt föl ezután és melegen üdvözölte a főispánt. Szólt arról, hogy ez a nép jó, csak vezetni kell. Majd ismertette azokat a körülményeket, amelyek közt a kör annak idején megalakult. Este a Körökben A magyar történelem telve van szomorú dátumokkal. Gazdag eseményekkel is és ilyen a számunkra a március tizenötödike is. A mi városunk lakosai is részt vettek a szabadságharc küzdelmeiben és a magyar élet küzdelmeinek sorában harcoltak azok a kurucok is, akiknek szobrához most elzarándokoltunk. A magyar hősiesség megannyi dátumait is ünnepeljük. Eljövetelünk célja nemcsak az emlékezés, de a példaadás is, példát akarunk mutatni arra, hogy megbecsüljük legszebb és kiemelkedő történelmi dátumainkat. Majd a 48-as kör koszorúját helyezte el a szobor talapzatára és utána az iparos dalárda a Szózía- tot énekelte el. A tulajdonképeni ünnepély ezzel véget ért és megindult a hömpölygő tömeg a város felé. A Kossuth ucca egyik beágazásánál helyet foglalt a főispán és kísérete és előttük festői sorokban vonultak el a tűzoltók, rendőrök, csendőrség, leventék. Közel egy óráig hullomzott még a tömeg az uccákon a felejthetetlenül szépen sikerült ünnepség után, amely az idén valóban minden eddigi márciusi ünnepséget felülmúlt hatásban, érzésben és szépen meg- rendezettségében. Éhez a szépen sikerült ünnepséghez kétségtelenül hozzájárult az a kimagasló tény, hogy a vármegye szinte valamennyi vezetőtagja a főispánnal együtt
