Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-12-28 / 104. szám
december 28 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal Karácsonyi ünnepélyek Halason Halason az idén is igen bensőséges karácsonyi ünnepélyeket rendeztek iskolákban, jótékonysági egyesületeknél, amelyek igen sikerültek voltak és sok szegényen segítettek, köztük gyerekeken különösen. Az ünnepélyek között igen jól sikerült 22-én, az óvódás gyerekek számára rendezett karácsonyi ünnepély. Karácsony estéjén rendezték meg a betegek karácsonyát a kórházban, ahol jelen voltak az egyházak képviselői is és ott igen sok csomagot osztottak ki a betegek közt, az egyházak és iskolák adományait a magánosokéval együtt. A kórház karácsonyi ünnepélye volt a legmeghatóbb, amikor azokon segitettek, akik az öröm és vidámság ünnepét betegágyon kénytelenek tölteni. 1 Az ünnepélyek mindegyike kedvesen és tapintattal volt megrendezve. a - . -.-■•5==.— ORSZÁG—VILÁG Vass József népjóléti miniszter döntött a Társada'ombiztasitó Intézet építkezései ügyében és kiadott 1,697.845 P érték® munkát. — Az Egyesült Államok 80 százalékkal emelte a magyar bevándorlási kvótát és így 1939. évben 869 magyar állampolgár vándorolhat ki Amerikába. — Januárban sor kerül a bírói eljárás reformjára. - Magyarország aláírta a kivitéi és behozatali tilalmak felfüggesztéséről szóló párizsi jegyzőkönyvet. — A magyarországi pénzintézetek összes saját tőkéje 593 millió pengő. — Biztatóan folynak a tárgyalások a magyar—román és jugoszláv egységes kukoricaérétkesités ügyében. — A búzát exportáló államok közül Magyarországon a legnagyobb a termésátlag. — A kereskedő emügyi miniszter 17 millió P értékű útépítési munkát adott ki. — A hózivatarok miatt félnapos késéssel közlekednek a vonatok Romániában. — 1930-ban megkezdik a La Manche-aligut építését, melynél 24 ezer munkanélküli kap foglalkozást. — A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsa egyezséget kötött a Vigyázó-féle hagyaték tárgyában. — Nekiesett a kályhának és meghalt Koppenhágában Bugge Sándor dr. ismert történész. — Megtalálták a potíendorli Esterházy-kastély ellopott régiségeit. — Egy millió dollárt adott Kalifornia állam a losangelesi olimpi- ászra. — Egy hetes karácsonyi szabadságot kaptak Amerikában próbaképpen a fegyházak azon Lakói, akiknek nem volt az idén fegyelmi vétségük. Ha egyik sem szökik meg, úgy a szabadságot rendszeresítik. "■■HmBgBHaBMnBHMI TISZÁI SZÁLLÓ““" Budapest, Vil., Baross-tér 19. Egy pár lépés a Keleti p. u.-tól. Kedves vidéki vendégeinket a Karácsonyi ünnepek alkalmából ez utón köszöntjük és boldog Ujjévet x kívánunk. Kiváló tisztelettel az IGAZGATÓSÁG Fentiekre hivatkozó látogatóinkat árainkból 20,/uengedmóny> ben részesítjük. A Kecskeméti ellenzék újra felvetette Pesmegye kettéosztását Mit mond Sándor István ny. polgármester a megye kettéosztásáról A kecskeméti törvényhatósági bizottsághoz Sándor István ny. polgármester és társai érdekes indítványt adtak be, amely nem másról szól, mint Délpest-vármegye székhelyének Kecskemét részére Leendő megszerzése tárgyában. A beadott javaslat többek között ezt mondja: v A megyeszékhely megszervezésének fontossága Kecskemétre nézve elsősorban abban áll, hogy a vármegye központi tisztviselőkara és egyéb személyzete Kecskeméten laknék, erősítené a város magasabb műveltségű társadalmi rétegét, melynek feladata, de hajlandósága is az éitalá- lános műveltség folytonos emelése, az erre szolgáló társadalmi intézmények fenntartása, erősítése, az egészséges fejlődés feltételeinek megteremtése. Termelő városunk jelentékeny számú fogyasztó csoporttal szaporodnék, a mi úgy mezőgazdaságunk, mint iparunk és a lakosság szükségletei kielégítésével foglalkozó kereskedelmünk boldogulásának feltételeit állandóan javítaná. Szükségessé válnék a vármegye részére székház, tisztviselői számára lakások épitése, ami a munkanélküliség és pénztelenség csökkentésére hatna közre. A vármegyei s vele a központi szolgabirósági székhely megteremtése a közigazgatási kapcsolatot is ama nagy vidékkel, melynek Kecskemét már úgyis jórészt gazdasági és kulturális gócpontja. Sok intézményt, mint pl. a közkórházat is, az uj vármegyével közösen, kisebb erővel és mégis na- gyobbszabásuan, céljainak megfelelőbben létesíthetnénk. A vármegyei és járási székhely erősen megnövelné városunknak a környékből eredő idegenforgalmát, ami iparunk és kereskedelmünk foglalkoztatásának, kultúrintézményeink kihasználásénak, szaporításának, fejlesztésének biztos alapja lenne, de a közjövedelmeket is szaporítaná. A vármegyei hivatalokban iskolákat végzett, elhelyezkedni nem tudó ifjaink egy része foglalkozást találhatna és igy csökkenthetné a szellemi munkások munkanélkülisége. Mely okok áző.juk Kecskemét melleit Az alakítandó uj vármegye területe nagyrészt a hajdani Kiskunságot és hajdani Solt vármegye déli felét foglalná magában. Ennek területe nagyrészt homoktalaj, mély apró birtoktestekre oszlik, illetőleg fog osztani, mert a nagyobb birtoktestek — az erdőbirtokokat és legelőterületeket kivéve — törvényszerűen osztódni fognak, mivel a sivár földeken a termelésnek sokkal fontosabb tényezője az emberi munka, mint maga a talaj tó igy nagy és nagyobb közbritokterü- letek ilyen talajon gazdaságosan és igy tartósan nem maradhatnak fenn. Ennélfogva az ilyen területeken túlnyomó a kis- és törpebirtok és a kertművelés, állat-, különösen baromfitenyésztés. E termelvények fogyasztó piaca nyugaton van, hova közlekedési berendezésünk mellett csak Budapes- [ ten keresztül juthat el. E cikkek ősz- j szegyüjtésére és továbbítására nézve külfölddel szemben hazánk első gyűjtőhelye, kereskedelmi közpon.ja Kecskemét, ahova ez áruk az alakítandó uj vármegye területéről az elkerülhetetlen útirányban, tehát idő és költségveszteség nélkül juthatnak. Innen az áruk áramlásának természetes folyama Budapesten át irányul nyugat felé. Ez áramlatot megerősíti, höm- pölygését kifizetőbbé, gyorsabbá és gazdaságosabbá teszi, hogy mint főfolyó a mellékfolyóit, Kecskeméten magába ömleszti Kiskunfélegyháza és Szeged hasonló jellegű áruforgalmát, majd tovább Nagykőrös, Cegléd nagyjában azonos tartalmú áruforgalmát is. Lehetetlen, hogy a kormány minden ellenkező hatással szemben ne vegye figyelembe, hogy Kecskémétet a Kiskunság területéhez történelmi kapcsolatok fűzik, hogy Kecskemét talaja túlnyomó nagyrészben azonos az alakítandó uj vármegye talajával, hogy Kecskemétén már sok erős köz- gazdasági s kulturá'is intézmény van, melyeket az uj vármegye készen kapna, mig Kalocsán azok nagy részét ezután kellene nagy és részben felesleges költséggel meglerfemteni és be kell látni azt is, hogy az összes szóbaj öhe tő városok közül Kecskemét a legnagyobb. Az indítványozók az indítványhoz . csatolták több újság számait, amelyek már részletesen foglalkoztak a megyeszékhely kérdésével. Kidolgoztak ezenkívül még indítványukban egy tervezetet, amelynek segítségével az uj megyeszékhely Kecskemétre hozható lenne. Amerikai magyarok Trianon ollen A karácsonyi ünnepek alkalmából Jósika-Herczeg Imre, az Amerikai Magyarok Szövetsége kormányzótanácsának elnöke, üzenetet juttatott el az amerikai magyarokhoz, amelyben felhívta őket, hogy az amerikai nagy köztársaság alkotmányához való hűségük mellett se hagyják cserben szülőföldjüket, azt a nagyszerű ezeréves nemzetet, amelynek, ha nem is polgárai, de mégis értéket jelentő szerető gyermekei. A nagy amerikai nemzet arról fogja őket megítélni, hogy mit tettek a tengerentúl szenvedő saját fajukért. Azoknál a szolgálatoknál fogva, amelyeket Magyarország évszázadokon át, mint Európa keresztény kultúrájának védőbástyája tett a Lincoln hadseregében az Egyesült Államok megteremtésében való közreműködésért, az amerikai magyarok kérhetik a nagy köztársaságtól, hogy segítse meg a magyarságot a Trianon embertelen igazságainak megdöntésére. Csütörtökön éjjel egy ittas tüzér a 48-as kör bálján verekedést kezdett szuronnyal támadt rá a rendőrökre és csak kényszerzubbonnyal sikerült megfékezni Véres és beláthatatlan kimenetelű verekedés tört ki csütörtökön éjjel három órakor a 48-as kör helyiségében megtartóit bál alkalmával és a súlyosabb dolgok bekövetkezésétől csak az mentette meg a közönséget, hogy a jelenlévő rendőrnek óriási erőfeszítéssel sikerült megfékezni a verekedő tüzért, Munkácsi Józsefet, aki a kecskeméti tüzéreknél teljesít szolgálatot. A bál egyébként egészen rendben és minden zavaró incidens nélkül zajlott le egészen körülbelül fél három óráig, amikor Munkácsi tüzér, akin akkor is látszott már, hogy ittas kiment a söntésbe és ott italt kért. Tekintettel arra, hogy ittas volt, nem adtak neki, mire a tüzér iztózatos lármát csapott és mindenkit leszurással fenyegetett meg. A szolgálatot teljesítő rendőrök egyike odament a tüzérhez és ki akarta vezetni, de az dulakodni kezdett a rendőrrel és szuronyét kirántva, bele akarta döfni a rendőrbe. A nagy zajra és pánikszerű összefutásra a másik rendőr és a szolgálat- teljesitő rendőrök odamentek, hogy segítségére legyenek társuknak, de a szinte már őrjöngő tüzért nem lehetett lecsillapítani. Nagynehezen sikerült kivenni kezéből a szuronyt, úgyhogy a tüzér meg is sérült. Munkácsi József tüzér közben tor beszakadtéból ordítozott, mindenkit itt is leszurással fenyegetett. A dühöngő tüzért nagynehezen sikerült csak a rendőrkapitányságra beszállítani, ahol örizetba vették, de ez is csak úgy sikerült, hogy kényszerzubbonyt húztak rá és kezeit megbilincselték. A bálnak ekkor vége is szakadt. A garázdálkodó tüzért elszállították Kecskemétre a katonai parancsnokságához.
