Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-09-14 / 74. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője szeptember 14 Halasi Gazdasági Bank Rt. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank § leányintézate ORSZÁG—VILÁG »Nem kell félteni a békét tőlünk« — mondotta Apponyi a Népszövetség genfi ülésén és a Népszövetség elé vitte a triánoni szerződés képtelen­ségeit. — Repülő magasvasu'at fog- mafc építeni Budapesten és a Bala­tonhoz. — Azt akarják a magyar kereskedők, hogy a szövetkezetek­ben csak tagok vásárolhassanak. — A sóskúti búcsún a csendörság sortü- zet adott a tömegre, mert megtá­madták őket. — A közigazgatási bí­róság megállapította, hogy a bíró­sági végrehajtók nem közalkalmazot­tak. — Országos nemzeti zarándok- lás indul szeptember 22-én Pannon­halmára, ahol Szent Benedek rendje alapításának 1400 éves jubileumát ün­nepük. — Sziklára futott egy gőzös a Vaskapuban és elmerült. Belgrádi jelentés szerint valamennyi utasát megmentették. — Repü őgépekről ve­tik be a szántóföldeket Amerikában. Mint egy Londonon át Bellingham- ból érkező jelentés közli, a gép 160 kilométeres sebességgel repülve, öt­száz láb magasságból százhatvan acre területet vetett be, mintegy 800 font maggal. — Paradicsomot fede­zett fel Grönlandban egy dán tu­dós, aki kétesztendős kutatóutjáról most érkezett vissza Kopenhágába. A felfedezett grönlandi területen jég mezők helyén virágokkal és fenyők­kel tele földterületet talált a kutató tudós. — Megszökött egy »halott« a párisi St. Denis kórház hu’lakaam- rájából, miután leütötte a hullakam­ra őrét. A tetszhalott most perrel fenyegeti a kórház orvosait. — Ösz- szedőlt egy ház Budapesten a Re­mete-utcában és maga alá temetett öt falbontó munkást. — Vérfürdőt rendeztek a marokkói benszülöttek Bou Denib francia őrállomáson, a melynek hatvan emberét lemészárol­ták. — Óriási tájfun dühöng Japán­ban. Tokió több negyede viz alá került. — Egymást átölelve akasz­totta fel magát egy aradi öreg há­zaspár. A megrendítő tragédia oka: betegség és nyomor. — Tyúktojás nagyságú gyémántot találtak a lich- tenburgi gyémántbányában. A gyé­mántot mindössze 6600 fontért adta el megtalálója. — Tízezer tót kö­vetelte a nagytapolcsányi népgyülé- sen a Felvidék autonómiáját. A gyű­lésen Hlinka mondott nagy tetszés­sel fogadott beszédet. — 1930. már­ciusában újabb jóvátételi konferen­cia ül össze, mely a magyar jóváté­teli problémát is letárgyalja. — 35.2 millió pengővel csökkent a bankjegy­forgalom. — Szeged polgármestere az idegenforgalom fellendítésére ál­landó bibliatárgyi játékokat tervez. — Szaporodnak a visegrádi bölé­nyek, amelyek a világ bölényállomá­nyának utolsó példányai. — Búd mi­niszter rövidesen megoldja a forgal­miadó problémáját. — A jövő héten Budapesten megkezdik a budapesti Társadalombiztosító székházénak épí­tését. Egy év alatt készül el az épü­let, 3 mülió pengőbe kerül és állan­dóan 1000 munkást foglalkoztatnak az építkezésnél. — Németországban egymásután 18 bombamerény etet kö­vettek el a kommunisták. — Meg­halt a világ legkövérebb embere, aki 164 kiló volt. ! Tavasszal megkezdik a szabad-1 j kai ut kikövezését j Szeptember 25 én lesz a helyszíni bejárás, amelyre Tarnay vármegyei főjegyző jön le Ismeretes, hogy a vármegye a Ha­las— öttömösi útnak kiépítését kisebb formaságok miatt nem hagyta jóvá s ezzel a városnak az a terve, hogy Halastól öttömösig a 26 kilométeres ut kiépüljön, egyelőre elmaradt. A vármegye határozata u'án a kép­viselőtestület újólag foglalkozott e fontos ut kiépítésével és úgy hatá­rozott, hogy az utat egyelőre a város végéig építi ki. Az ut kiépítése ügyében a vár­megye alispánja leiratot intézett a városhoz, amely előjele annak, hogy ha az idén nem is, de tavasszal meg­kezdhetik az ut kiépítését. A vármegye alispánja határozatá- ! ban a Halas—öttömösi ut egyes sza- ' kaszainak építésére bemutatott mű­szaki tervek alapján a helyszíni be­járást szeptember 25-én, délelőtt fél 12 óráratüzte ki s annak vezetésé­vel Tarnay Árpád vármegyei tb. fő­jegyzőt bízta meg. A bemutatott tervek szerint a vá­ros belterületén fekvő Szabadkai ut egyik részét keramit burkolattal, má­sik részét pedig makadám burkolat- | tál látnák el. Tiz évi fegyhézra ítéltek egy halasi földmivest gyilkosság büntette miatt Tamás Imre kiskunhalasi lakost már több Ízben befogadta szívesség­ből éjjeli szállásra Csorba Mihály mélykúti tanyai lakos. 1929. jan. 2-án este Tamás Imre újból Csorba Mi­hály tanyájára jött és kérte őt, hogy ott meghálhasson. Csorba, mint előb­bi alkalmakkor is, őt az istállóba ki­sérte, ahol lefeküdt. Másnap hajnal­ban Csorba Mihály az istállóba ment, hogy jószágait megetesse. Miközben a lámpát meg akarta gyújtani, Tamás Imre egy baltával há­tulról íejbevágta és zsebkéssel fején és arcán megszurta. A vádlottnak beismeréséből megálla­pította azt is a törvényszék, hogy Tamás e cselekményét azért követte el, hogy azután Csorbától pénzt, vagy más ingókat elvihessen. A bajai kir. törvényszék e tény­állás alapján bűnösnek mondotta ki Tamás Imrét gyilkosság bűntettének és rab­lás bűntettének kísérletében és 10 évi fegyházra ítélte. Tamás Imre az Ítélet ellen felebbe- zést jelentett be, de másnap a fog­házból elő vezettette magát és feleb- bezését visszavonta. így az Ítélet jog­erőre emelkedett. Csonka Bácsmegye vezető nagy­községében, a gyümölcséről messze földön is hires Jánoshalmán, ahon­nan mostanában naponta 18—20 va­gon gyümölcs indul útnak, mint már jeleztük lapunkban, szeptember 15-én, vasárnap nyílik meg a nagyszabású | gyümölcs-, termény-, bor- és barom- j fi-kiállitás, mely iránt országos vi­szonylatban is nagy az érdeklődés. A kiállítást Mayer János földmi- velésügyi miniszter nyitja meg. A miniszter nagyobb kísérettel vasár­nap reggel Halason keresztül a fél­hatos személyvonattal érkezik meg Jánoshalmára és 10 órakor nyitja meg a 'kiállítást. Ötvenmillió pengő hitelkeretet kérnek a kisiparosok A magyar kézműves- és kisiparos­társadalom súlyos helyzetével már több alkalommal foglalkoztunk és minden adott alkalommal nyilvános ságra hoztuk azt a sok panaszt és jajkiáltást, amely a különböző kong­resszusokon, értekezleteken az illeté­kes körök felé elhangzott. Két hét múlva országos kongresszust tart Szegeden az Ipartestületek Országos Szövetségének rendezésében a ma- I gyár kézműves- és kisiparosság, I hogy ismételten felsorakoztassa azo- I kát az okokat, amelyek a kisiparos- I társadalom megélhetését lehetetlenné | teszik. A kongresszus napirendjén első helyen áll a kisipari hitel problémá­jának a megoldása. Már eddig is számos gyűlésen és értekezleten ki­fejtették, hogy a kisipari hitel céljára engedélyezett nyolc millió pengős keret elenyészően csekély és a kis­iparosság hite igényeit esetleges újabb nyolc, vagy tiz millió pengővel kie­légíteni megközelítőleg sem lehet, 1 mert ez az összeg ennek a társadat- i mi osztálynak a megsegítésére elég­telen. Éppen ezért indítványt terjesz­tenek elő s kérni fogják, hogy a , kormány a kisipari hitelakció céljaira legalább ötvenmilüó pengőt biztosít­son. Ennek az ötvenmilliónak a ka­matait veszteségi tartalékalap dotá­lása címén állítsák be tiz éven ke­resztül az állami költségvetésbe. Az elgondolt hitelakció úgy bonyolód­nék le, hogy a hitelt igénybevevő kisiparos a kölcsönt tizenegy évig kamatmentesen kapná s legföljebb két százalékig terjedő kezelési költ­séget fizetne évenkint. Letelepedésre kényszerítik a kóbor cigányokat A cigányok, különösen a kóbor ci­gányok, megyénkben is állandó gon­dot okoznak a hatóságoknak. Irtóz­nak ezek mindentől, amit a civilizá­ció s a kultúra teremtett s fittyet hányva rendre és törvényre, higié­niára és egészségügyre: csodálatos konoksággal ragaszkodnak ma is a nomád élethez s az ősemberi jelleg­hez. Természetes tehát, hogy minden bűnre és gonoszságra hajlamosak e félvad emberek. Rengeteg kihágást és kisebb nagyobb bűnt követnek el szinte napról-napra, Fáraó dologke- rülö csavargói. A múlt hetekben is sorozatos rab­lást, betörést követett el egy cigány­banda vármegyénk déli részén, va­lósággal felelevenítve Rózsa Sándor rég letűnt vüágát. A belügyminiszter maga is megso- kalta a dolgot s valóságos hajtó­vadászatot rendelt el a javíthatat­lan és egyre veszedelmesebb kóbor cigányok ellen. E rendelet következményeként az elmúlt hetekben vármegyénkben is megrazziázták mindenütt a cigányo­kat, melynek során számtalan kere­sett gonosztevőt fogtak el közülök. Az »ártatlanokat« pedig mindenütt lajstromozták s a róluk készített sta­tisztikai adatokat felterjesztették a belügyminisztériumba, ahol a kapott adatok alapján olyan rendszabályo­kat dolgoznak ki, amelyek e javítha­tatlan és ezideig megfékezhetetlen népséget állandó letelepedésre és munkára kényszerítik. FelKórem tisztelt adósaimat, hogy nálam lévő tartozásaikat 8 napon belül kiegyen­líteni szíveskedjenek, annál is inkább, mert üzletem feloszlatása miatt kény­telen lennék annak behajtására a rendelkezésemre álló törvényes esz­közöket igénybe venni, ami feles­leges költséget okozna. Tisztelettel Seidner Sádor rófőskereskedő (Weisz-féle emeletes ház) Hirdessen Helyi Ertesitő-hen Míek megy Mai ári (Kőrös lett) 1 meg tál rés 3( férfi g 15^16 pengő: juszőv gő. N bárson mindéi kelme Legd divat c Mayer János íölmüvelásügyi miniszter nyitja meg a jánoshalmi gyümölcskiállitást

Next

/
Thumbnails
Contents