Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-09-14 / 74. szám

szeptemberiig Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 25 percig a levegőben a város fölött Vasárnap este egy repülőgép tűnt fel a városban és három napon ke­resztül esténként 25 percig kerin­gett a város fölött. A repülőgép a Schmoll és Kallós r. t.-é és azt a célt szolgálja és járják be vele az or­szágot, hogy amerikai izü rekrámmal hirdessék: a Schmoll-pastát. A repülőgépnek esténként amikor fellszállt sok bámulója akadt és a közönség nagy számban lepte el a főiegyházi utón levő úgynevezett »re­pülőteret« is, ahonnan indult. Kedden este e sorok Írója felszállt a repülőgéppel Kirják István pilótá­val, aki a világháborúban, az olasz harctéren mint pilóta, többször kitün­tette magát. Mie.őtt elindumánk, mo­solyogva nyújt át egy nyilatkozatot, amelyet alá kell irni s amely többek között ezt tartalmazza: »Kijelentem, hogy a repülőgépre saját elhatározásomból szálltam fel utasként s amennyiben a repülésből kifolyólag bármilyen baleset, vagy kár ér, sem én, sem hozzátartozóim semmiféle követelést nem támaszt­hatnak s tudomásul veszem, hogy a Schmoll és Kallós r. t. által sem bal­esetre, sem halálesetre biztosítva nem vagyok.« A pilóta nyugodtan mondja, baj nem történik, de a nyilatkozat alá­írása nélkül nem indulhatunk el. Ezután nemsokára a gépbe szél­iünk. A sport-gép csak egy utast vihet magával. Az indulás pompásan megy, a gép lassanként emelkedik a levegőbe és pár pillanat, már re­pülünk. Eleinte szokatlan érzés fogja el az embert, ami azonban csakha­mar megszűnik. Amikor már öt per­cig a levegőben vagyunk, mindin­kább biztosabban érzi magát az em­ber a gépben és ha nem gondol arra, hogy veszély is érheti, igazán élvezni tudja a repülést. Csakhamar elhagyjuk a vasúti ál­lomást. A város fölött repülünk. Előt­tünk az egész város, látszanak a há­zak körvonalai, amelyek játékskalulya házaknak tűnnek fel. A város még sötét, az utcák nincsenek kivilágítva s igy kevésbbé nyújt szép látványt. A teljes besötétedést nem tudjuk megvárni. A pilótának gépével vilá­gosan kell leszállni, mivel nincs meg­felelő leszállóhely. Huszonöt percig vagyunk a levegőben és ötször ke­rüljük meg a várost. Hét óra felé jár az idő, amikor leszállónk, ismét a földön vagyunk. Kirják pilóta csütörtökön repülő­gépen Bajára repült. (r.-fc) Gulyás Menyhért színtársulata városunk-1 iban október 5-én tartja megnyitó előadását Akik visszajöttek és akik helyett újak jöttek Gulyás Menyhért színtársulata, a mint azt már megírtuk, október hó­napban városunkba jön és megkezdi hat hetes sziniszezonját. Az első elő­adás október 5-én lesz. A színtársulat nagyjában a régi, uj tagok Csillag János bonvivan, Marossy Géza és Faludi Béla, akit az igazgató az ara­di Nemzeti színháztól és Mester Ti­bor, akit az Alapi staggióne- tól szerződtettek. Állandó vendég lesz a színháznál Laurisin Lajos, az operaház művésze. A színtársulat a legújabb darabokat hozza szinre, műsorában szerepelnek operett újdonságok: Diák szerelem, Szökik az asszony, Mit susog a fehér akár, Palatínus rózsája, Párizsi divat, Pisla néni, Szu- pé csárdás, Pesti család, Arany pá­va, Erdélyi diákok. Prózai újdonságok: A tábornok, Ida regénye, Tüzek az éjszakában, Szürke ruha, Vak­ablak, Égő város, Volga-bár, Két lány az uccán, Szépasszony kocsisa, Földnélküly János. A társulat névsora a következő: Vezető színésznők: Biczó Margit operett és opera pri­madonna, Takács Rózsi szubrett pri­madonna, Turcsy Jolán énekesnő, Harmath Jolán hősnő és szende, Hor­váth Nusi naiva, Irsay Nóra vígjáté­ki színésznő, G. Székely Renéeanya és komika, L. Dóczy Emma anyaszi- nésznő, Bán Felecia társalgási szí­nésznő, Horváth Ilonka színésznő. Rócsa Erzsi színésznő. Színésznők: Rajz Irén, Kállay Rózsi, Magyar Ella, Monti Boris, Kovács Piri, Tur­csy Anna, Csonka Irén, Krassói Etus, Szillassy Böske. ' Vezető színészek: Csillag János, Daniss Győző énekes bonvivánok, Bojár László énekes szí­nész, Pattantyús Mihály táncos ko­mikus, Faludi Béla táncos siheder, Polgár Gyula buffókomikus, Marossy Géza apa és jellemszinész, Mester Tibor Urai szerelmes, Novák István hős szerelmes, Gulyás Menyhért jel­lemkomikus, Vadnay Andor komikus, Vértes Mihály szintez. Színészek: Kun Emil, Késmárky Kálmán, Gás­pár Kálmán, Kovács Lajos, Gáspár Miklós, Téchy Béla, Rónai Gyula, Kárpáthy Sándor, Koncz Mihály. A zenekar 15 tagból áll. Karnagy: Lilich Miklós. A magyar gazda végelailit rendez terményeiül, — mondották a Hezőgazdaságl Kamara szakértekezletén Az országos mezőgazdasági kama­ra szerdán délután ankétra hívta ösz- sze a gazdatársadalom te a gabona­kereskedelem, valamint az ipar kép­viselőit, hogy megbeszéljék a magyar gabonapiac válságos helyzetét és az orvoslás módozatait. Az értekezle­ten rendkívül érdekes felszólalások hangzottak el, amelyek eleven és megdöbbentő képet rajzoltak a ma­gyar gazda társadalom és gabonater­melés válságos helyzetéről, valamint a magyar gabona áralakulásának a külfölddel való kapcsolatáról. A me­zőgazdasági kamara ankétjának ered­ményei mindenesetre hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a kormány elhatá­rozó lépéseket tehessen a magyar gabonatermés értékesítésének meg­könnyítése végett. A gazdák a mai árak mel­leit ráfizetnek a termelésre Hoyos Miksa gróf, a mezőgazda- sági kamara elnöke megnyitójában rámutatott arra, hogy a mezőgaz­daságnak amúgy is eléggé súlyos helyzetét még inkább megnehezíti a terménypiac kedvezőtlen alakulása. Az országos mezőgazdasági kama­ra ezért elhatározta, hogy a keres­kedelem illetékes tényezőinek bevo­násával felderíti azokat a körülmé­nyeket, amelyek a piaci helyzetre be­folyással vannak. A gazdasági ér­dekképviseletek állandóan foglalkoz­tak azzal, hogy miként volna javít­ható a termelők helyzete, akik a mai árak mellett a termelésre határozot­tan ráfizetnek. De a felmerülő javas­latok végrehajtásánál eddig nem ta­láltunk az illetékes tényezőknél kellő energiát. A hiteimegszoritás miatt dob­ják piacra a gazdák termé­keiket Kégl János arra hivatkozott, hogy a felvetett kérdések megítéléséhez az általános viágpi.ci helyzet szá r.sze.ü ismerete szüKséges te ezzel kapcso­latban láthatják csak tisztán a teen­dőket. Szávozd Rihárd arra mutatott rá, hogy rosszkor jött a hiteimegszo­ritás .amely arra kényszeritette a gaz dákat, hogy piacra dobják termékei­ket. Ez a gazdaságpolitika végzetes volt a magyar mezőgazdaságra. Bernát István kifejti, bogy a Nemzeti Bank nem segít­het a hitelválságon Bernát István a hitelmegvonásról hangzott észrevételekre kíván vála­szolni azzal, hogy a Nemzeti Bank kényszerülve volt ezeket az intézke­déseket megtenni, részben azért, hogy a kamatmérséklésre ezáltal be­folyást gyakoroljon /észben pedig, mert az általános pénzpiaci helyzet ezt indokolttá tette. Elismeri, hogy a gazdahitel kérdése rendezendő, de ez nem a Nemzeti Bank feladata, ha­nem ez a kormányzati tényezők ha­táskörébe tartozik. ' Marschall Ferenc szerint a mai á.I:pat a gazdák teljes elnyomorodásához vezet. Marschall Ferenc dr. foglalkozik azzal a beállítással, amely szerint ter­ménypiacunk áralakulását az egész vonalon pusztán a vüágpiaci helyzet és a kereslet és kínálat törvényei szabták meg. r Tavaly az első félévben kivittünk 1.2 millió métermázsa búzát 43 mil­lió pengő értékben ,az idén az első félévben kivittünk 1.8 millió méter­mázsát 48 millió pengő értékben. Ez az állapot a gazdatársadalom teljes pénzügyi elnyomorodásához fog ve­zetni, ha sürgősen nem történnek meg azok az intézkedések, amelye­ket úgy gazdai, mint kereskedelmi részről sürgetnek. Hoyos Miksa gróf elnök megálla­pítja, hogy éppen a mai tárgyalások mutatják, mily sok vonatkozása van a gabonapiaci helyzet kérdésének és ezek csak folytatólagos értekezlete­ken lesznek felderíthetők. Pestmegyében 56 községben van ves-ettsó«! Járvány es52 községben pusztít a aertéspe*tis A veszettségi járvány, úgy látszik, lassan lokalizálódik megyénk terüle­tén. Nem is olyan régen 64 pestme­gyei községben észlelték e veszedel­mes betegséget, mig jelenleg — hi­vatalos megállapítás szerint — már csak 56 községben van szigorú eb­zárlat Ezzel szemben a sertéspestis ma is terjedőben van. Nem kevesebb, mint 52 pestmegyei községet fertő­zött meg eddig a pusztító vész. Ren­geteg baromfi és sertés hullott el az utolsó két hónap alatt Pestmegyében, ami anyagi szempontból is jelenté­keny károkat okozott a gazdáknak Egyébként az alábbi helyeken pusz­tít a sertéspestis megyénkben: Alsónémedi, Alpár, Bátya, Boldog, Budaörs, Császártöltés, Csepel, Drág- szél, Dunapataj, Dusnok, Foktő, Gát­ér, Gyömrő, Hajós, Harta, Homok­mégy, Kerepes, Kóka, Monor, Mag­lód, Majosháza, Makád, Mende, Mis­ke, Nagykovácsi, Nagytétény, Orgo- vány, Ókécske, öregcsertő, Pereg, PiJsvörösvár, Pócsmegyer, Ráckeve, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Sorok­sár, Szigetbecse, Szigetcsép, Sziget- monostor, Sződ, Tiszaujfalu, Tápió- szele, Törökbálint, Ujszász, Veres­egyház, Kispest, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Nagykőrös, Pesterzsé­bet, Rákospalota, Vác. A szegedi Országos Iparoskongresszus Az Ipartestületek Országos Szövet­sége szeptember 22-én országos ipa­ros-kongresszust rendez Szegeden. A kongresszuson vármegyénk ipartes- tületei is képviseltetni fogják magu­kat, annyival ip inkább, mert minden iparost rendkívül mértékben érdeklő ügyek kerülnek ott tárgyalás alá. A szegedi kongresszuson egyébként a következő ipari kérdések kerülnek megvitatás alá: az ipartestületi re­form ügye, az ipartörvény egyes sza­kaszai, ’a kontárkérdés, az építőipari törvény, a kisipari hitel kérdése, munkaalkalmak teremtése, az iparo­sok lakáskérdése, a tanoncokíatás re­formja, a forgalmi adó kérdése és más fontos ügyek. E kongresszussal kapcsolatosan avatják fel ünnepélyes keretek kö­zött a szegedi ipartestület uj szék- házát. Hirdessen Helyi Értesítőben mindenféle nyomtatványokatgyor* san, ízlésesen, méltányos árban ké­szít a Kiskunhalas Helyi Értesítő Lapvállalal nyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents