Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-08-28 / 69. szám
augusztus 28 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Legsötétebb napjait éli a halasi mező gazdaság Két szomorú nyilatkozat, amelyből megtndjnk, bogy a rossz termés és a láeíetlennl felszökött adósság csödbekergeti a fillet és kétségbeesésbe a gazdákat A gazdákon való segítés sürgőssége az utolsó stádiumba jutott. A gazdasági nyomasztó helyzet kapcsán meg kell emlékezni azokról, akik talán a legjobban érzik a nehézségeket és ez a gazdaközönség. Lépten-nyomon su.yos sérelmek hangzanak el és panaszok a gazdaközönség részéről és ez a helyzet még most, a termésbetakaritas után, sem javult. Szerkesztőségünk a helyzetre vonatkozólag nyilatkozatot kért Tegzes Károly földbirtokostól, a halasi mezőgazdasági bizottság elnökétől és Mészöly Károly földbirtokostól, a halasi gazdasági egyesület elnökétől és arra kerte őket, hogy nyilatkozatukkal adjanak ielvilágositást arról a helyzetről, amelyben ma a halasi gazdák helyzetét látják. A két nyilatkozatot minden kommentár nélkül alább közöljük, amelyekből kitűnik a halasi gazdák helyzetének egész tragikuma. Tegzes Károly nyilatkozata — Határunkban a legtöbb cséplőgép már befejezte a munkáját. Amint az előre látható volt, kalászosokban jóval kevesebb termett, mint a műit esztendőben. A könnyebb talajok gabonája még a rozs is, mely homokos talajunk fő kalászosa, a kedvezőtlen időjárás következtében gyenge, még az országos 7 mm. termést sem adta meg holdanként, sőt határunkban elég sok helyen alig adott 4 mm., a szalma termése pedig általában alatta maradt a múlt évinek. Az őszi búza, mely nagyobb területen határunk csak egy-két részén, a nem túl kötött, eléggé meszes mélyrétegü talajon termelhető csak sikeresen, még a rozsnál is rosszabbul fizetett, dacára a gondos talajelökészitésnek, átlagos termése a legtöbb hé^en holdanként "a 6 mm. sem érte el. Őszi árpát nálunk nem igen termelnek. A tavalyi árpa határunkban csak ott fizetett, ahol jó termöerejü talajba került és termelésének alapfeltételét, az őszi szántást is megkapta. Azonban ennek is az átlagos termése rossz, mert még a jó talajban sem érte el a közepes 10 mm. termést, sőt legtöbb helyen a termés nagysága ennek felére zsugorodott össze. A zab termés az idén számításba alig jöhet. A kedvezőtlen időjárás, amelyet megváltoztatni nem áll módjában a gazdának, határunkban a tengeri és a burgonya termés eredményét is lerontotta. Már most megállapítható, hogy legtöbb helyen holdanként a tengeri cső ve sen 12 mm. sem ad majd meg. Burgonya pedig nem lesz. A kölest iőnövénynek nálunk nem igen termelik, csak tarló vagy pót- | ló növénynek, az idén ez is még az elvetett magot is alig adta meg. Én úgy látom, hogy a szőlősgazdák helyzete sem a legjobb. A szárazság és a peronoszpóra fejlődését megakasztotta ugyan, de a szemfejlődést hátráltatta. Átlagban közepes termésre van kilátás. Itt nagyobb baj a nem értékesithető nagy borkészlet. Ma mindenkinek rossz. De ha tekintetbe vesszük, a lehetetlen értékesítési viszonyokat, a magas napszám és cselédbéreket, a súlyos közterheket és a magas kamatlábat, akkor könnyű megállapítani, hogy mégis csak a legrosszabb helyzetben ma az államnak a legbiztosabb adóalanya a földmives van. Kérdi a Szerkesztő Ur, hogy a mostani termés eredmények a halasi gazdák anyagi viszonyaira mi yen hatással lesznek majd? Erre könnyű felelni. — Miután a gyenge évi termésből kiadta a gazda az aratónak minden 11-ik mázsát, a csépiért 8 százalékot fizetett, ha majd elvet, kiosztja a cseléd commeneióját és kifizeti gazdaságának üzemköltségeit, nem lesz mit eladni és jön a bank a 14 százalékos kölcsönnel, mely végeredményben a már vergődő mezőgazdálkodást a tönk szélére juttatja, ha csak az államhatalom idejében nem jön a segítségünkre. Mészöly Károly nyilatkozata — Tizenöt-husz százalékkal termett az idén kevesebb kalászos gabona, mint az elmúlt évben, mondja Helyi Értesítő 67. száma. Sajnos, az igy van. A mennyiséggel természetes a minőség is rendesen alább száll, amely az értékesítést teszi nehezebbé, jobban mondva a meglévő könnyebb ám, olcsóbb is, mint a nehezebb. Az elmúlt évben 76—82 kg. volt a búzánk, sőt még a Harka és tajói részeken 84 kgos búza is volt Ugyan ilyen minőségi különbség volt a többi kalá. szosok magvainál, rozsnál, árpánál, zabnál. Az elmúlt évi rozs 76—78 : kilogrammos, ez évi 70—72 kilogrammos hliterenként. Az árpa többé kevésbé minőségben megfelel a tavalyinak. Hátra van azonban a zab amely tavaly kiváló minőségű 48—50 kg. volt Hliterenként, ez évi 35—40 I kg. Hlként. Semmi sem olyan érzé- i kény minőségileg a Hliter súlyhoz, mint a zab, ezért az idei zabunk nem képez kereskedelmi árut, saj- * nos, amint tapasztaljuk is, nincs rá vevő. Tizenöt-husz százalék az évi terméshozam különbözet a tavalyival szemben. Ez nem azt jelenti ám, hogy 15—20 százalékkal kevesebb jövedelme lesz gazdáinknak, mint tavaly volt. Nem, ez sokkal többet mond. Miért: azért, mert a termelési költség szántás, vetés, a szántó földet terhelő elemi és holt leltári tőke kamata, ugyan annyi, ha 6 mm. a termésem, vagy 10 métermázsás termésem van. Ezeket tudva és tudva azt, hogy az évi termésünk búzából átlag 6 mm, rozsból 4 mm, árpából 5 métermázsa, zabból 4 mm., könnyen kiszámíthatjuk, hogy mi marad a gazdának, tiszta haszonként, amely a föld ér- I tekének a kamatát kellene, hogy ké- j pezze, majd semmi. Ha azonban a I tavalyi árakkal hasonlítjuk össze az idei árakat, akkor valósággal kétségbe kell esnünk, hogy tényleg miért is dolgozik a gazda éjjel-nappal családjával, cselédjeivel, földmives munkásaival, mikor az eredmény legjobb esetben 0. Sajnos, ez igy van. Ilyen termés eredmény és még hozzá ilyen árak csak végpusztulást hozhatnak gazdáinkra, különösen akkor, ha az illető gazdának adóssága is van 13—14 százalék mellett, az menthetetlen a tönkre jutástól. A tengeri termés biztosabb az idei, mint tavaly, most már körülbelül a a végleges átlagos termést meg is határozhatjuk 7 mm. kát. holdanként (száraz szemes), mig tavaly 4 mm. volt. Ez azonban koránt sem nyújt elegendő vigasztalást. Az állattartásból eredő haszon nyújt némi segedelmet gazdáinknak, mivel annak ára nem esett tavaly óta, sőt némi javulás mutatkozik a prima hízott sertésnél, baromfinál. A baromfinál azonban az a nagy baj, hogy aránylag kis testű és igy kevés értéket feltüntető anyagról lévén szó, csak mellékesen foglalkoznak vele gazdáink és inkább azok, akiknek gyermekei vannak és az őrzését azok teljesitik. A baromfi tenyésztés ná’unk visszafejlődőben van. Szerencsések azok a gazdatársaink, akiknek gondozott gyümölcsösük van, és terméssel rendelkeznek, mert ez évben a gabona árhoz viszonyítva, a gyümölcsnek ára van, és megfelelő áru, bármenynyi eladható. Mindezeket összevetve azt látjuk, hogy egy teljesen okszerűen be- , rendezett és vezetett gazdaság, még ilyen gabonaterméssel és árakkal is, ha van mindene, csak adóssága nincs, akkor élhet: de nagyon egy-, szerűen, nem jut Pesten színház, mo- 1 zi és külföldi fürdő, hanem csak gaz- ' daságában élhet és gyönyörködik a ! természet szépségében. Azok a gazdáink azonban, akik : nem rendelkeznek ilyen, a mezőgazdaságot felölelő összes gazdasági ler- me.ésekkel és adósságuk van, az menthetetlenül tönkre megy. Hogy azonban valamennyire tiszta képet alkothassunk magunknak, men- í jünk ki a határba, járjuk be a tanyá- I kát, számláljunk meg mindent és tegyük papírra a látottakat és hallottakat és menjünk vissza a városba. Azonban elfáradva, kimelegedve ne üljünk le nyugodtan ,hogy annyi mindent láttunk, hogy fel sem tudom értékelni, hogy itt csak boldogság lehet. Hanem induljunk útnak, járjuk sorba a bankokat, nézzünk meg a telekkönyvet, menjünk fel a városháza emeletére és kérdezzük meg, mennyi adót fizetnek be évenként. Most ezeket feliegyezve, kezdjünk számítani. Halas város 112.000 kát. hold területéből van 34.000 hold szántó, ez ér valamit, mert az az igen sok legelő vajmi keveset ér, mind annak dacára ,az egész határ jövedelmét kell számításba venni. A 35.000 hold szántó fele részét 17.500 holdat veszek számításba, a mely őszi és tavaszi kalászossal van bevetve. Átlag termésül nem 4-et, avagy 5-öt, hanem 6 mmázsát veszek aiapui. 17.500-szor 6 egyenlő 105.000 métermázsa ára 18 P. egyenlő 1,890.000 pengő. A szántófö d többi részén kb. 15.000 holdon termelnek tengerit és burgonyát, amely értéket mind 6 mm. szemes tengeri terméssel számitok és szintén 18 pengős (uj szemes) árral, úgy az eredmény 15.000-szer 6 egyenlő 90.000 mm. ára 18 P egyen leg 1,620.000 pengő. A visszamaradó 2500 hold szántó, takarmány föld és ugar, tehát az állattartás érdekeit szolgálja, tehát a határ többi részét kaszálót, legelőt ideszámítva és az állattartásból eredő haszonnak veszem amely kb. megfelel a kalászos gabonatermés fele értékének (igen magasan számítva) 940.000 pengő. Igen fontos, amint említettem, a baromfi és gyümölcs. Ma már keveset ér a bor; de azért számottevő összeg. Baromfi, gyümölcs, az állat bevétel fele 470.000 pengő, 200.000 hl. must jár 16 pengő 320.000 pengő, nád és tűzifa érték 100.000 pengő, összes mezőgazdasági termény nyers jövedelme 5,340.000 pengő. Amint látjuk, a nyers jövedelmünk 5.340.000 pengő, tekintélyes összeg, igen ám: de ezt tekintélyes összegű előállítási költség is terheli, amely tekintettel arra, hogy a kisebb gazdák a munkának nagyobb részét maguk végzik el, tehát nagy átlagban 60 százalék költséget állítok be, amely kitesz 3.204.000 pengőt. Mutatkozik gazdasági tiszta haszon 2,136.000 pengő. Ha most megnézzük, mennyivel tartoznak gazdáink, azt találjuk, hogy a bankok követelése, amelyek részint betáblázva, részint anélkül szerepelnek, kitesznek 5,000.000 pengőt, ennek ma már 14 százalék a kamata, minden költséggel együtt 700.000 pengő, a községi adó 1929. évi költségvetés 1,100.000 pengő, állami adók és más járulékok ugyanennyi, 1,100.000 pengő. Hétszáz hatvannégyezer pengő hiány mutatkozik ,amely beigazolást -talál, ha a bankok idei és tavalyi
