Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-08-28 / 69. szám

augusztus 28 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Legsötétebb napjait éli a halasi mező gazdaság Két szomorú nyilatkozat, amelyből megtndjnk, bogy a rossz termés és a láeíetlennl felszökött adósság csödbekergeti a fillet és kétségbeesésbe a gazdákat A gazdákon való segítés sürgőssége az utolsó stádiumba jutott. A gazdasági nyomasztó helyzet kapcsán meg kell emlékezni azokról, akik talán a legjobban érzik a ne­hézségeket és ez a gazdaközönség. Lépten-nyomon su.yos sérelmek hangzanak el és panaszok a gazda­közönség részéről és ez a helyzet még most, a termésbetakaritas után, sem javult. Szerkesztőségünk a helyzetre vo­natkozólag nyilatkozatot kért Tegzes Károly földbirtokostól, a halasi mezőgazdasági bizottság elnökétől és Mészöly Károly föld­birtokostól, a halasi gazdasági egyesület elnökétől és arra kerte őket, hogy nyilatko­zatukkal adjanak ielvilágositást ar­ról a helyzetről, amelyben ma a halasi gazdák helyzetét látják. A két nyilatkozatot minden kom­mentár nélkül alább közöljük, ame­lyekből kitűnik a halasi gazdák helyzetének egész tragikuma. Tegzes Károly nyilatkozata — Határunkban a legtöbb cséplő­gép már befejezte a munkáját. Amint az előre látható volt, kalászosok­ban jóval kevesebb termett, mint a műit esztendőben. A könnyebb talajok gabonája még a rozs is, mely homokos talajunk fő kalászosa, a kedvezőtlen időjárás következ­tében gyenge, még az országos 7 mm. termést sem adta meg holdanként, sőt határunkban elég sok helyen alig adott 4 mm., a szalma termése pedig általában alatta maradt a múlt évinek. Az őszi búza, mely nagyobb területen határunk csak egy-két részén, a nem túl kö­tött, eléggé meszes mélyrétegü tala­jon termelhető csak sikeresen, még a rozsnál is rosszabbul fi­zetett, dacára a gondos talajelökészitésnek, átlagos termése a legtöbb hé^en holdanként "a 6 mm. sem érte el. Őszi árpát nálunk nem igen ter­melnek. A tavalyi árpa határunkban csak ott fizetett, ahol jó termöerejü talajba ke­rült és termelésének alapfeltételét, az őszi szántást is megkapta. Azonban en­nek is az átlagos termése rossz, mert még a jó talajban sem érte el a közepes 10 mm. termést, sőt legtöbb helyen a termés nagysá­ga ennek felére zsugorodott össze. A zab termés az idén számításba alig jöhet. A kedvezőtlen időjárás, amelyet megváltoztatni nem áll módjában a gazdának, határunkban a tengeri és a burgonya termés eredményét is lerontotta. Már most megállapítható, hogy leg­több helyen holdanként a tengeri cső ve sen 12 mm. sem ad majd meg. Burgonya pedig nem lesz. A kölest iőnövénynek nálunk nem igen termelik, csak tarló vagy pót- | ló növénynek, az idén ez is még az elvetett magot is alig adta meg. Én úgy látom, hogy a szőlősgazdák helyzete sem a legjobb. A szárazság és a peronoszpóra fej­lődését megakasztotta ugyan, de a szemfejlődést hátráltatta. Átlagban közepes termésre van kilátás. Itt nagyobb baj a nem értékesithető nagy borkész­let. Ma mindenkinek rossz. De ha te­kintetbe vesszük, a lehetetlen értékesítési viszo­nyokat, a magas napszám és cse­lédbéreket, a súlyos közterheket és a magas ka­matlábat, akkor könnyű megállapí­tani, hogy mégis csak a legrosszabb helyzetben ma az államnak a legbiztosabb adóala­nya a földmives van. Kérdi a Szerkesztő Ur, hogy a mostani termés eredmények a halasi gazdák anyagi viszonyaira mi yen ha­tással lesznek majd? Erre könnyű fe­lelni. — Miután a gyenge évi termésből kiadta a gazda az aratónak minden 11-ik mázsát, a csépiért 8 százalé­kot fizetett, ha majd elvet, kiosztja a cseléd commeneióját és kifizeti gaz­daságának üzemköltségeit, nem lesz mit eladni és jön a bank a 14 százalékos kölcsönnel, mely végeredményben a már vergő­dő mezőgazdálkodást a tönk szé­lére juttatja, ha csak az államhatalom idejében nem jön a segítségünkre. Mészöly Károly nyilatkozata — Tizenöt-husz százalékkal ter­mett az idén kevesebb kalászos gabona, mint az elmúlt évben, mondja Helyi Értesítő 67. száma. Sajnos, az igy van. A mennyiség­gel természetes a minőség is rende­sen alább száll, amely az értékesí­tést teszi nehezebbé, jobban mond­va a meglévő könnyebb ám, olcsóbb is, mint a nehezebb. Az elmúlt év­ben 76—82 kg. volt a búzánk, sőt még a Harka és tajói részeken 84 kgos búza is volt Ugyan ilyen mi­nőségi különbség volt a többi kalá­. szosok magvainál, rozsnál, árpánál, zabnál. Az elmúlt évi rozs 76—78 : kilogrammos, ez évi 70—72 kilo­grammos hliterenként. Az árpa többé kevésbé minőségben megfelel a ta­valyinak. Hátra van azonban a zab amely tavaly kiváló minőségű 48—50 kg. volt Hliterenként, ez évi 35—40 I kg. Hlként. Semmi sem olyan érzé- i kény minőségileg a Hliter súlyhoz, mint a zab, ezért az idei zabunk nem képez kereskedelmi árut, saj- * nos, amint tapasztaljuk is, nincs rá vevő. Tizenöt-husz százalék az évi ter­méshozam különbözet a tavalyival szemben. Ez nem azt jelenti ám, hogy 15—20 százalékkal kevesebb jövedelme lesz gazdáinknak, mint tavaly volt. Nem, ez sokkal többet mond. Miért: azért, mert a termelési költség szán­tás, vetés, a szántó földet ter­helő elemi és holt leltári tőke kamata, ugyan annyi, ha 6 mm. a termésem, vagy 10 métermázsás termésem van. Ezeket tudva és tudva azt, hogy az évi termésünk búzából átlag 6 mm, rozsból 4 mm, árpából 5 méter­mázsa, zabból 4 mm., könnyen ki­számíthatjuk, hogy mi marad a gazdának, tiszta haszonként, amely a föld ér- I tekének a kamatát kellene, hogy ké- j pezze, majd semmi. Ha azonban a I tavalyi árakkal hasonlítjuk össze az idei árakat, akkor valósággal két­ségbe kell esnünk, hogy tényleg mi­ért is dolgozik a gazda éjjel-nappal családjával, cselédjeivel, földmives munkásaival, mikor az eredmény leg­jobb esetben 0. Sajnos, ez igy van. Ilyen termés eredmény és még hozzá ilyen árak csak végpusztulást hozhatnak gazdá­inkra, különösen akkor, ha az illető gazdának adóssága is van 13—14 száza­lék mellett, az menthetetlen a tönkre jutástól. A tengeri termés biztosabb az idei, mint tavaly, most már körülbelül a a végleges átlagos termést meg is határozhatjuk 7 mm. kát. holdanként (száraz szemes), mig tavaly 4 mm. volt. Ez azonban koránt sem nyújt elegendő vigasztalást. Az állattartásból eredő haszon nyújt némi segedelmet gazdáinknak, mivel annak ára nem esett tavaly óta, sőt némi javulás mutatkozik a prima hízott sertésnél, ba­romfinál. A baromfinál azonban az a nagy baj, hogy aránylag kis testű és igy kevés értéket feltüntető anyagról lé­vén szó, csak mellékesen foglalkoz­nak vele gazdáink és inkább azok, akiknek gyermekei vannak és az őr­zését azok teljesitik. A baromfi te­nyésztés ná’unk visszafejlődőben van. Szerencsések azok a gazdatársa­ink, akiknek gondozott gyümölcsösük van, és terméssel rendelkeznek, mert ez évben a gabona árhoz viszonyítva, a gyümölcsnek ára van, és megfelelő áru, bármeny­nyi eladható. Mindezeket összevetve azt lát­juk, hogy egy teljesen okszerűen be- , rendezett és vezetett gazdaság, még ilyen gabonaterméssel és árakkal is, ha van mindene, csak adóssága nincs, akkor élhet: de nagyon egy-­, szerűen, nem jut Pesten színház, mo- 1 zi és külföldi fürdő, hanem csak gaz- ' daságában élhet és gyönyörködik a ! természet szépségében. Azok a gazdáink azonban, akik : nem rendelkeznek ilyen, a mezőgaz­daságot felölelő összes gazdasági ler- me.ésekkel és adósságuk van, az menthetetlenül tönkre megy. Hogy azonban valamennyire tiszta képet alkothassunk magunknak, men- í jünk ki a határba, járjuk be a tanyá- I kát, számláljunk meg mindent és te­gyük papírra a látottakat és hallot­takat és menjünk vissza a városba. Azonban elfáradva, kimelegedve ne üljünk le nyugodtan ,hogy annyi mindent láttunk, hogy fel sem tu­dom értékelni, hogy itt csak bol­dogság lehet. Hanem induljunk út­nak, járjuk sorba a bankokat, néz­zünk meg a telekkönyvet, men­jünk fel a városháza emeletére és kérdezzük meg, mennyi adót fizetnek be évenként. Most ezeket feliegyezve, kezdjünk számítani. Halas város 112.000 kát. hold területéből van 34.000 hold szántó, ez ér valamit, mert az az igen sok legelő vajmi keveset ér, mind annak dacára ,az egész határ jöve­delmét kell számításba venni. A 35.000 hold szántó fele részét 17.500 holdat veszek számításba, a mely őszi és tavaszi kalászossal van bevetve. Átlag termésül nem 4-et, avagy 5-öt, hanem 6 mmázsát ve­szek aiapui. 17.500-szor 6 egyenlő 105.000 mé­termázsa ára 18 P. egyenlő 1,890.000 pengő. A szántófö d többi részén kb. 15.000 holdon termelnek tengerit és bur­gonyát, amely értéket mind 6 mm. szemes tengeri terméssel számitok és szintén 18 pengős (uj szemes) árral, úgy az eredmény 15.000-szer 6 egyenlő 90.000 mm. ára 18 P egyen leg 1,620.000 pengő. A visszamaradó 2500 hold szántó, takarmány föld és ugar, tehát az állattartás érdekeit szolgálja, tehát a határ többi részét kaszálót, legelőt ideszámítva és az ál­lattartásból eredő haszonnak veszem amely kb. megfelel a kalászos gabo­natermés fele értékének (igen ma­gasan számítva) 940.000 pengő. Igen fontos, amint említettem, a baromfi és gyümölcs. Ma már keveset ér a bor; de azért számottevő összeg. Baromfi, gyümölcs, az állat bevé­tel fele 470.000 pengő, 200.000 hl. must jár 16 pengő 320.000 pengő, nád és tűzifa érték 100.000 pengő, összes mezőgazdasági termény nyers jövedelme 5,340.000 pengő. Amint látjuk, a nyers jövedelmünk 5.340.000 pengő, tekintélyes összeg, igen ám: de ezt tekintélyes összegű előállítási költség is terheli, amely tekintettel arra, hogy a kisebb gaz­dák a munkának nagyobb részét ma­guk végzik el, tehát nagy átlagban 60 százalék költséget állítok be, amely kitesz 3.204.000 pengőt. Mutatkozik gazdasági tiszta ha­szon 2,136.000 pengő. Ha most megnézzük, mennyivel tar­toznak gazdáink, azt találjuk, hogy a bankok követelése, amelyek részint betáblázva, részint anélkül szerepel­nek, kitesznek 5,000.000 pengőt, en­nek ma már 14 százalék a ka­mata, minden költséggel együtt 700.000 pengő, a községi adó 1929. évi költségvetés 1,100.000 pen­gő, állami adók és más járulékok ugyanennyi, 1,100.000 pengő. Hétszáz hatvannégyezer pengő hi­ány mutatkozik ,amely beigazolást -talál, ha a bankok idei és tavalyi

Next

/
Thumbnails
Contents