Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-08-21 / 67. szám

augusztus 2l Kiskunhalas Helyi Értesítője A halasi mezőgazdasági bizottság elhatározta, hogy uj kérvénnyel küldöttség iitfán fogja leni a minisztertől az országos vásároknak vasárnapon való megtartását Ismeretes a város közönsége előtt és a Helyi Értesítő is többizben irt már róla, ’ ! hogy a város gazdaköreiből mozgalom indult ki abban az ! irányban, hogy Ha’aron az orszá- ; gos vásárokat vasárnapi napon j tartsák meg. Ezt a kérelmet azzal okolták meg, hogy a gazdálkodó embernek vasár­nap ráérő ideje van, ekkor jelien le- 1 hét a vásárokon anélkül, hogy gazdasági munkájában hát­ramaradna. Főleg ez a megokolás dominálta azt a kérelmet is, amelyet a városi képviselőtestület elé terjesztettek, amely mint szintén | ismeretes, a vasárnapi vásár mel j lett döntött. Ezt a határozatot a vasárnapi vá- j sár ellenzői megröllebbezték a ke­reskedelemügyi miniszterhez, aki megsemmisítette a képviselő- testület határozatát és nem hagy­ta jóvá a vasárnapi vásárra vo­natkozó döntést. A miniszteri döntés, mint mun­katársunk értesül, a gazdák körében nem keltett megnyugvást és vasárnap a mezőgazdasági bi­zottság a gazdasági egyesületben ülést tartott, ahol Tegzes Károly földbirtokos indítványára elhatá­rozták, hogy uj kérvényben fog­ják kérni a minisztertől, a va­sárnapi vásárt. Ezt a kérvényt népes küldöttség fogja átadni személyesen a miniszter­nek. A határidő, hogy mikor adják át a miniszternek a kérvényt, még nem ismeretes. A gazdák erősen bíznak benne, hogy a miniszter helyt ad ké­relmüknek és megengedi a vasárnapi vásárt. '.«JCffKmm «amiMttMSmggaSSKVBMMB*'** ' Hl .......................■'»■«>!UHIIHHIIIH ' ifi] J elentés az idei termésről fait-kz százalék Étet mutat a: idei klasi termés egyes taayarészeb Az idei halasi termés kezd vég­leges formában kibontakozni, most a cséplések végefelé Munkatársunk értesülése szerint óriási, körülbelül 15—20 szá­zalék eltérést mutatnak egyes ta­nyarészek a termés terén, álta­lában pedig szintén nem mond­ható kielégítőnek az idei ter­més. Informátorunk, Mészöly Károly, a gazdasági egyesület elnökének ada­tai szerint katasztrális holdanként átlagban búza hat mázsa, rozs négy má­zsa, árpa öt mázsa, zab négy mázsa termés van az idén. i Itt kell azonban megállapítani, hogy ehez képest van az eltérés és ez ab­ban keresendő, hogy a halasi földek tudvalé­vőén, nagyon különböző termés- eredményt mutatnak fel, ami a földek különböző minőségében keresendő. A kukorica és a krumpli termé­sére vonatkozó adatokat ma még egészen korai volna közölni, mert informátorunk szerint ez függ egy esetleges esőzéstől, amely erősen megjavíthatná. Annyi tény, hogy a mostani szárazságot hihetetlen módon megsínyli a kukorica és a krumpli is. A cukorrépa tűrhető állapotban van, bár ez is esőt kivan. Rz országos terméseredményről a a következőket jeleríttk: A búza folyó évi vetésterülete 7,752.000 hold volt, amelyen hol­danként 6.99 mm. vagyis összesen mintegy 18,241.000 mm. lesz az idei valószínű búzatermés. A műit évben 9.17 mm.-ás átlaggal összesen 27 millió mázsa búza ter­mett, ami azt jelenti, hogy ebben az évben búzatermésünk mintegy 8 mil­lió mázsával lett kevesebb a tavalyi­nál. Legjobbak a búza terméskilátások Baranyában, Sopronban, ahol az át­lag meghaladja a 10 mm.-át, leg­gyengébb a Hajdúságban, ahol a 2 —3 mm-át is alig érik el. A rozs cséplése folyamatban, minő­sége általában jó. Idei vetéste­rülete 1.128.771 hold, amelyen hol- dankint 7.23 mm. vagyis össze­sen mintegy 8,163.000 mm. rozs termés várható. Az árpát learatták, az őszi árpát már többnyire ki is csépelték és a tavaszi árpa cséplések is folyamatban vannak. Az árpa idei területe 797 ezer 626 hold, amelyen holdankint 7.76 mm. összesen pedig mintegy 6,186.000 mm. árpa termés várható. A zab aratását nagyobbrészben szin­tén befejezték és több vidéken már cséplések is folyamatban vannak. A A hirtelen érés következtében a szemek egyes vidéken nem fejlődtek ki eléggé, 504.892 hold vetésterületen 7.23 mé­termázsás átlaggal összesen mintegy 3,652.000 mm. zabtermésre lehet szá­mítani. A szemestengeri csöképződése általában igen jó, egy-egy szálon 3—4 cső is mu­tatkozik. 12: ==a Miért kell kimaradni a Szent István-napi jutalomból, épen csak a halasi anyáknak A magyar problémák legfontosab­bika különösen a jelenben az egyke kérdés, amely a maga nemzetgyilkoló és pusz­tító grasszálásával a’kalmas arra, hogy egy egész Nemzetet ki- pusztitson. Erre a fontos és mindennél első- rendübb kérdésre rájött a hivatalos ország is és különböző felvilágosító munkát terjeszt azért, hogy a gyermekszaporodást emelje. Ez vezette a kormányt akkor, ami­kor jutalmazni kívánja a sokgyerme­kes anyákat és ezt a jutalmat az elmúlt évben is kiosztották ün­nepélyes keretek közt, Szent Ist­ván napján. Nyilvánvaló, hogy ezek a jutalmak lelkesitőleg hat­nak és előidézik a lelkekben azt az érzést, hogy az anyaság, a legszentebb dolog és nemzetfenntartó erő. Ilyen jutalmakat az idén is kiosztanak Szent Ist­ván napján, de abban meglepően Halasról senki sincs benne. Miért nincs halasi anya, aki érde­mes volna arra, hogy kitüntessék? Nem azért, mert ilyen ebben a városban nem találtatna, hanem kétségtelenül azért, mert a város nem gondoskodott arról, hogy közhírré téve a dolgot és a tud­nivalókat, arra jelentkezhessenek az anyák. A városnak ez az eljárása sem­miesetre sem azt gátolta meg első­sorban, hogy az anyák nem kapják meg azt a csekély jutalmi összeget, hanem elérte vele azt, hogy a város úgy fog feltűnni az or­szág közönségének színe előtt, mint egy kihalófélben levő helye az országnak, holott ez egyáltalában nincs igy, mert itt is vannak, akik jutalmazásra igényt tarthatnának, ha arról egyál­talában tudtak volna előzőleg. SS -mweswaswiwaiHawiwvB«#«’# •"*' >*»as#s»*»3»|3 Népes körzeti gyűlést tar­tottak az iparosok a halasi Ipartestületien A halasi Ipartestületben az iparo­sok népes körzeti gyűlést tar­tottak vasárnap délelőtt. A gyűlésen több vidéki Ipartestület is képviseltette magát, igy jelen volt Kecskemét, Kalocsa, Soltvadkert, Majsa, Kecel, Izsák, Félegyháza és Kiskőrös képviselete. A gyűlést Szabó Sándor körzeti el­nök nyitotta meg és örömének adott kifejezést, hogy ilyen szép számmal jöttek össze az iparosok. Ezután a város részéről jelen volt dr. Thuróczy Dezső polgármester szólt az egybegyült iparosokhoz és meleg hangon üdvözölte őket, elismerve az iparostársada’om nagy érdemeit. Pap József, az Iposz elnöke szó­lalt föl ezután, beszélt az iparosok tömörülésének nagy fontosságáról, majd rátért arra, hogy a kereskedelmi és ipar­kamara nem nyújtja a legtelje­sebb biztosítékot az iparos ér­dekek megvédésére és ezért ki­emelte a kézműves kamarát, a mely ezt a célt hivatva van elér­ni és ezért a kamarához való ragaszkodást tűzte ki az iparosok céljául. Utána dr. Lippay István, az Iposz tb. igazgatója szólalt föl, vázolta a hitelkérdést és statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy a kormány által előirányzott kisipari hitelből legfeljebb 16 pengő juthat fejen­ként, illetve iparos mesterenként az iparosságra. Ezután megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a társadalombiztositó máris kezd enyhíteni azokon a terheken, amelyek az iparosságra nézve olyan terhesek voltak. Ezután még Szappanos Sándor az Iposz tb. főtitkára beszélt, majd dr. Thuróczy Dezső polgármester rövid pár szavas hozzászólásával, az ülés véget ért. Felakasztana magit egy fiatal Deheák-pssztai leány ás meghalt Tragikus módon vetett véget életé­nek egy fiatal 16 éves Debeák-pusz- tai leány, aki szombaton ruhaszárító kötélre felakasztotta magát és meghalt. A leány B. E. szerelmi bánatában lett öngyilkos. És mire tettét észrevették, már ment­hetetlen volt. Az öngyilkosságot jelentették a rendőrségnek, ahonnan kiszálltak a helyszínre és kétségtelenül megálla­pították, hogy öngyilkosság történt. Az ügyben megindították a vizsgá­latot.

Next

/
Thumbnails
Contents