Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-04-20 / 32. szám
április 20 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 A nagy per, amelynek valóban talán soha sem lesz vége A jász-kun községek és igy Halas is valorizációs pert indítottak a Habsburg dinasztia ellen Megemlékeztünk már egyizben arról a nagy perről amelynek érvé* nyesitését az utóbbi évtizedben, de úgyszólván állandóan megpróbálták a jász»kun községek, akik közé Ha* las is tartozik és ezzel kiépítettek egy pert, amely soha nem évül el és folyton tart. A pert most egyik budapesti ügyvéd utján újra felvétették és most már valorizációs perrel tá* madják a Habsburg dinasztiát. Az érdekes ügyről budapesti tudósítónk a kővetkezőket jelenti: A március 31 »ével lejárt valorizá» cíós határidő újból időszerűvé tette a jászkun»községek és városok lakosainak kétszázesztendős sérel» meit. Még 1702 márciusában történt, hogy II. Lipót osztrák csá* szár és magyar király az ország „közjava és haszna“ céljából a jászkunságot mindenestől eladta a német lovagrendnek. Ezt a kerü* letet a jászkunok negyvenhárom esztendővel utóbb maguk vásárolták vissza, noha III. Károly az összeg feleré* szének megfizetésére magát az országot kötelezte, másik részének megfizetését pedig a kírálybház nevében maga vállalta. Azóta kevés híján kétszáz esztendő múlt el és bár az időközi törvények a jászkunok jussát elismerték, a jászkunok előlegezte hatalmas ősz* szeg visszatérítéséről sem az ország, sem a királyi*ház nem gondoskodtak. IV. Károlynak a trónról való lemondása után ezer* kilenszáztízenkilencben nagy erővel éledt föl ez az igény, amelynek érvényesítése a Habs* burg*ház uralkodása alatt lehetetlen volt. Közbejött azután a proletár* diktatúra és utána az ellenforradalmi idők sok zavara, úgyhogy a moz* galom újból ellanyhult és csak most éledt fel megint, amikor arról kellett tanácskozni: nem mulik»e el ennek a ma óriási összegnek való* rízált követeléséhez való joga. A jászkunok, alig egy évtizeddel jogtalan eladásuk után, az ország* gyűléshez fordultak, ahol külön e célra kiküldött bizottság vette ke* zébe az ügyet. E bizottság előtt Kyan Kristóf Henrik báró, a német lovagrend meg* hatalmazottja lemondott a a Jászkunság örök tulaj* clonjogáról és megengedte, hogy a rend birtoklását zálognak tekintsék. A zálogos összeg vissza* fizetésére a törvény háromesztendős határidőt szabott. A jászkunok kétszázezer forint kölcsönt akartak fölvenni, hogy a király és az ország kíelé* githesse a német lovagrendet. Csak* hogy ez a fölbuzdulás nem járt eredménnyel és így a jászkunok továbbra is zá* logban maradtak. A jászkunok dolgán az a nagy veszedelem segített, amelybe Mária Terézia 1744=ben jutott. Pálffy ná* dór Pozsonyból fegyverre szólította az országot és a jászkunok készek is voltak minden áldozatra — szabadságuk, mentességeik, kiváltságaik kelyreállításá* ért cserében. Mária Terézia elfogadta a jászkun* ajánlatot és fölmentette őket min* den zálogok birtoklása alól. A jász* kunok előlegezték az országnak és a királynak az 524.000 rhénes forintott, amibe a zálogból való ki* váltásuk került * és saját költségükön ezer huszárt állítottak ki. 1790*ben aztán II. Lipót törvényben elismerte a jász* kunoknak az előlegezett kiváltási összegre vonatkozó igényét. En* nek az összegnek a kírályí»háztól való vísszakővetelési joga ma is fönnáll. f Huszonkét év előtt, 1907*ben a jászkunok az országgyűléshez for* , dúltak és akkor a félmilliónyi rhénes ; forint értékét 32,960.000 koronára [ becsülték. Ennek az összegnek fele terheli az országot, fele a Habsburg*házat. A kincstárral szemben való köve* telés érvényesítésére nem gondolnak ezidőszerint a jászkunok, annál in* kább kívánják azonban a Habsburg* házzal szemben fennálló követelésük érvényesítését. Velük szemben a 25 jászkun község követe* lése magánjogi igénnyé változott. ■ A jászkunok most már nem várnak tovább. Nagybízottságuk újra meg* alakult és fölkérte Holló Gábor dr. budapesti ügyvédet, hogy jelenjék meg a jászkun városok és községek képviselőinek legközelebb összehívandó gyűlésén és annak határozata alapján indítsa I meg a pert a Habsburgok ellen. Leiohasztja az építési kedvet Halason a 20 éves házadómentesség, mig a 30 éves adó- mentesség jelentékenyen emelte volna Ismeretes a közönség előtt az, hogy a pénzügyminiszter a házadómentességet 30 esz* tendőben akarta megálla* pitaní, ami meg is történt, de csak a főváros egyes részein és abból kimaradtak a városok és községek, így kimaradt Halas is. Ez a tény kedvetlenséget idézett elő azoknál, akiknek építési kedvük volt és ennélfogva ez hátrányára van a váró* sok fejlődésének is, mert elvágja a lehetőséget a I feltétlenül bekövetkezett fejlődésnek, i ami a 30 éves házadó mentesség kiterjesztése folytán történt volna. Illetékes helyen munkatársunk kérdést intézett a házadómentesség folytán előállott helyzetről és a kő* vetkezőkben ismertették a helyzetet, amely Halasra vonatkozik: — Halason az építkezések feltétlenül nagy tempójú iramot vettek volna, ha ide is kiterjesztik a 30 éves házadó mentességet, mert ekkor kifizetődő lett volna az érdekelteknek az építkezés A mostani 20 éves adó* mentesség azonban lelő* hasztja az építési kedvet, mert nem Jad biztosítékot arra, hogy 20 éves adó* mjr van a hetnek;^ smapon? \ \ tXstiHasi j äI J » - « ne cipelj üíií . • • gondot r cipelj ! ! * viselj!!!!Hétköznapon! j árj!!!!Gondot íot vise”) Váltó és folyószámla kölcsönöket kedvező feltételekkel folyásit, Takarék* és folyó* számla betéteket legjobb kamatozással elfogad, Átutalásokat bel* és külföldre eszközöl, a banküzlet körébe vágó mindennemű megbízást pontosan teljesfl a Halasi Gazdasági Bank Részvénytársaság «a Pesti Magyar Karuk. Bank leáoylitézete) mentességgel kifízetődik«e az építkezés. Volnának ugyanis sokan akik jelenlegi házaikat eladnák 30 éves adómentesség mellett és maguknak uj házat építenének, annál is inkább, mert az építési kedv megvan az emberekben, de a 20 éves adómentesség mellett ez már feltétlenül kevésbé mondható el. Kattiolikus nap Kiskunhalason Az Országos Katolikus Népsző* vétség május 5.*én nagyszabású Katolikus Napot rendez Kískunha* lason a megyés püspök és több országos hírű fővárosi szónok rész* vételével, Az ünnepségek programmja: Május 4 én szombaton este 8 őrá* tói éjféli 12 óráig éjjeli szentség* imádás. Közben 9 órakor szentbe* szédet mond Cseh Ambrus hódme* zővásárhelyi esperes=plébános. Éjféli */2 12 órakor litánia és szentségbetétei. Az éjjeli szentség* imádás egész tartama alatt gyónta* tás lesz. A szentségimádást Varga Mihály kískunmajsai apátplébános vezeti. Május 5.-én vasárnap délelőtt 9 órakor főpapi szentmise, mondja Dr. Hanauer Á. István váci megyés püspök; utána szentbeszédet mond P. Bangha Béla. */i 11 órakor a templom előtti téren ünnepi díszgyülés. Beszélni fognak : Haller István volt miniszter, országgyűlési képviselő, Czettler Jenő egyetemi tanár, a képviselő* ház alelnőke, P. Bangha Béla jézus* társasági atya, Ernszt Sándor pápai protonotárius, országgyűlési képvi* selő és végül a megyés püspök mond záróbeszédet. Egy órakor társas ebéd. Délután 4 órakor külön gyűlés lesz a nők, a földműves társadalom és az ipa* rosság részére, mely gyűléseken szintén fővárosi szónokok fognak beszélni. Este 7 órakor litánia és utána gyertyás körmenet az Oltáríszent* séggel. A kőrmenetet a megyés püspök vezeti. Hirdessen Hol jiErtesitőben
