Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-12-22 / 102. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője december 22 Karácsonyi ajándék Irta : SZABÓ ZSIGMOND ref. lelkész Az ajándékozásnak az év bizonyos napjához kötött szép szokása sokkal régibb, mint a keresztyén- ség. Majd minden népnél, majd minden korban megvolt. Volt eset, mikor vonzó formában jelentkezett máskor nem nyerte meg tetszésünket; itt a barátság jele, amott a szokás megnyilvánulása; néha a nagylelkűség szülötte, máskor a kapzsiság takarója; boldogító régi szokás, vagy haszontalan cselekedet a lélek szerint, mely létrehozta. De mikor az ajándékozás ősi, hagyományos m gyakorlata kapcsolatba jött a karácsonnyal, akkor egyszersmind kapcsolatba jött egy eszmével, mely átalakította és egy példával, mely magasabb jelentőségre emelte. Az eszme; mások Sörömére való önzetlen részvétel; a példa: Jézus élete. Jézusnak nagy ajándéka a világnak önmaga volt. Az emberekkel az emberekért élt. Semmit sem tartott meg magának. Bármit adott egy népnek, ajándékában a legbecsesebb az volt, hogy önmagát adta. Mikor például kenyeret és halat osztogatott a népnek a Ge- nezáret tava melletti pusztában, legalább oly mértékben felüditette annak lelkét az az édes tudat, hogy Jézus szeretettel gondoskodik róla, mint terhét a táplálék. A gyógyítások ajándékai, melyekkel elárasztotta a szenvedőket, minden esetben annak bizonyságai, hogy örömest ad valamit magából, gondolataiból, részvétéből, hatalmából. Mikor egyszer egy gutaütöttet vittek hozzá, mindenkit bámulatba ejtett, sokakat megbotránkoztatott azzal, hogy mielőtt életet öntött volna a testbe, a bűnök bocsánatának ajándékában részesítette. A legmélyebb szükséget akarta kielégíteni, tényleg önmagát adta minden ajándékban. Ilyennek kell lennie minden karácsonyi aj ám dékozásnak.A karácsonyi ajándék értékét nem annak nagysága szabja meg. Kis szükségletet is kielégíthet, kis örömet is okozhat, baráti érzéseink kis jele is lehet: a fődolog az, hogy az érzés nagyobb és tisztább legyen, mint ennek kifejezője, a látható ajándék. Ez az érzés ad állandóságot a karácsonynak. A játékbabák keze és Nagy karácsonyi vásár i dlvatárnbázában! í Szükségletét kiváló minőségű cikkekben, meglepő olcsó árakon fedezhetiI Selyemmellü lérlilng p 2 gallérral ..........................í S elyem nyakkendő uj p üdéi lakk pántos cipő D <jf|.__ f rancia sarokkal . . , . F L\J Világos drapp pántos baxcali cipő francia és D 1711(1 trotőr sarokkal................F 1/ UU N ői bársonykézeiös D <q>__ h ócipő garantált minőség 1 10 Gyermek hócipő, csu- p Q'Cn költ, kiváló minőség . . í 9 uU Női boka hócipő Q |0*___ k önnyű urí viselet . . .1 1 u Jűgxokni p O-__ t iszta gyapjúból .... * L Ne várjon bevásárlásaival az utolsó percig! Minden vevő 40‘— pengőt meghaladó készpénz vásárlásnál kéziböröndöt kap ajándék >1! mintákban Bokavédő divat szí- p nekben,garantáltmínőség T Hibátlan selyem sál, p remek szinekben . . . . X Férfi kemény kalap igen tartós minőség . . Férli kutyakor kezlyü p kiváló minőség . . . . 1 lába elkopik és leszakad, vonat se | jár tovább, csak mig megvan a rugó rugalmassága. S ha nem volna valami más, a karácsonyból csak az elromlott játékok maradnának? Csak egyetlen nap volna, az önző év napjainak sokaságából kiragadva, egyetlen vidám este, mely örömet hoz egy önző világ rabszolgáinak. De a tiszta érzés megmarad, ha az ajándék már rég elpusztult is. S ha az ajándék mögött van ilyesmi, akkor i mindegy, mi az ajándék milyen formájú, miből van,valami ilyes forma , üzenetet tolmácsol a megajándékozottnak. »Rád gondolok ma, mert karácsony van. Kívánok neked sok örömet. S holnap, ha már elmúlt karácsony, ugyanezt az örömet kívánom. S igy tovább az egész éven át. Mindennap nem mondhatom el ezt a jókívánságot, mert talán távol j leszek, el is leszek foglalva, talán i bélyegre és levélpapírra sem lesz pénzem, de ez nem tesz semmit. Rádgondolásom és jókívánságom nem változik meg. Munkában és gondjaimban nem akarlak meg» bántani; szórakozásomat szeretném veled megosztani. Sikered és örömöd engem is vidámitaní fog. Röviden: a karácsonyi jóakarat maradjon . veled életed minden napján“. Nem feltétlenül szükséges ilyen kívánságot magasröptű szavakba öltöztetni. Még csak szavakba sem kell okvetlenül foglalni, annál ke« vésbbé ajándékban láthatóvá tenni. Erezni és éreztetni: ez a fődolog. Sok ismerősünk van a világon, j akiknek különböző okokból nem í küldhetünk karácsonyi ajándékot. De alig van olyan, akire nem áraszthatná ki a karácsonyi kérész« tyén élet, jótékony sugarait. A leg« távolíabbakra vidám üdvözletei, szerető reájukgondolást; a kőzeleb« biekre baráti együttérzés, szívbeli jókívánságot, nemes bátorítást, akik legközelebb állanak hozzánk azokra hü barátságot, önzetlen segítséget és megértő gyöngédséget. Végre is a keresztyén élet a legértékesebb karácsonyi ajándék. Mint ahogy a szomorú világ legnagyobb kará* csonyi ajándéka a bölcsőben szén« dergő isteni élet volt. MIT HIRDET A KARÁCSONY % Irta: Dr. KOVÁCS VINCE esp. plébános Van egy nap az esztendőben, melyen még a mi fáradt, szürke európai kultúránk embere is vára* kozó gyermekké lesz. Van egy nap, melynek fényességét el nem bírja takarni sem decemberi kőd, sem a bánat éjszakája. Van egy nap melynek zsongó angyalénekét nem tudja elnyomni sem ágyuk dörgése sem duhaj tivornyák lár* mája. Van egy nap, vagy inkább egy csodálatos éjjel, melyen mintha egy titokzatos égi vendég vonulna át a bünszennyezte főidőn s nyo» mában mindenütt fényesség, őröm és melegség áradna. Az a fényesség nemcsak a ka* rácsonyí gyertyák reszkető lángja, hanem a krisztusi hit fényessége. Mert hiába beszélnek a kevélyek, elménk nem tudja bevilágítani a lét nagy titkait. Az Isten nemcsak láthatatlan, hanem felfoghatatlan is, minekünk tehát kettős éjben lakik. Elménk, őrökké kutató elménk te* hetetlenül áll meg vele szemben, vagy babonákba, szőrszálhasogató szóvítákba _esik. jézus elvonta a kárpitot. Ő tanított meg, hogy Isten*szeretet, Mindenható Atya. Bevilágított a másvilág éjébe, mely nekünk oly sötét, oly ismeretlen tartomány s tanításával, de főleg feltámadása csodálatos tényével el» vette annak borzalmasságát. Ezért a fényességért hittel tartó* zunk. Karácsonyi hit : ez Jézus első követelménye tőlünk. Nagy és mély hittel kell jászol«oltára elé lépnünk. Egyszerű, gyermeki hittel, mint a pásztorok, alázatos hittel, mint a bölcsek, tüzes, erős hittel, mint a vértanuk. Nem a karácsonyfa nem az éjféli mise, nem Betlehem ad nekünk karácsonyt, hanem a hit. Aki nem lát abban a betle* hemi kisdedben egy földreszálló Istent, egy világmegváltó Messiást, aki nem lát az ő tanításában égi világosságot, szívében egy soha ki nem fogyó szeretetforrást, vérehul* lásában egy világot tisztára mosó szent harmatot, annak nincs kará* csonya, hangozzék bár körűié an* gyalok glóriája, ragyogjon bár kő* rüle karácsonyfáknak egész erdeje rakva a világ minden őrömével és csillogásával. Hitet vár tőlünk a betlehemi kisded, mert enélkül eltemeti vílá* gunkat a tévely és sötétség. Hitre, nagy hitre van szükségünk, hogy ez összekuszált világban eligazod* junk, el ne tévedjünk, el ne csüg* gedjünk. Nagy hittel, mint azok, akik Betlehem fázós kisdedében fel* ismerték a Messiást, fordulunk mi is Krisztushoz, mikor annyi csábitó szóval elcsalogatnak tőle : „Kihez menjünk Uram ? Az őrök élet igéi Nálad vannak 1“ A karácsonyi hittel együtt jár a betlehemi kisded másik hozomá* nya : a karácsonyi öröm. Ez az őröm független az idők járásától. Ez a karácsonyi csillag átragyog minden bánatfelhőn. Mert a kará* csony olyan ajándékot hoz, mely* nek a legszomorubb, legmostohább időkben is örülhetünk. Nemcsak gyermekjátékokat hoz Krisztus, mint hiszik talán naiv gyermekek. Nem is politikai békét, gazdasági jólétet, csillogó felszínes kultúrát, mint sze* retnék földizű lelkek, kik gyerekes önzésből és kicsinyességből kinőni soha nem tudnak. Más gondja van. Tisztulást, megváltást a bűnből, eligazodást a Végtelenben, ahová szeműnk, tudásunk nem hatol, is* tenországát, istengyermekséget, őrök életet, halált legyőző hitet, mellyel megállhatunk harcok, forradalmak, szenvedések között is, mely a sze* génységben, a betegágyon, a sír szélén épugy tud boldogítani, mint az élet gondtalan, sugaras napjai* ban. Ez a tudat az, mely nemzeti gyászunk, gazdasági vergődéseink, sok»sok szomorúságunk felhői felett is kigyujtja a karácsonyi öröm túl* világi fényét. Nagy veszteségeink között édes vigasztalásunk ez a halhatatlan, elidegeníthetetlen isten* ajándék. De talán legédesebb ajándéka a karácsony kisdedének a szeretet és béke. Kimondhatatlan, mennyivel növelte Krisztus fellépése az ember* szívek aranytartalékát: a szeretetet. Sok a panaszunk ma is, de borzai* más elgondolni is, mi lett volna a világból Krisztus nélkül. Hiszen nincs az emberi kultúrának egyet* len ága, nincs a humanizmusnak, a könyőrületnek egyetlen íntézmé* nye, mely valamíképen, közvetve, vagy közvetlenül, nem Krisztustól eredne. Hogy karácsonykor jót tenni igyekszik még a különben legsívárabb lelkű ember is, kelbe ennél erősebb bizonysága annak, hogy Krisztus születése az igazi emberszeretetnek is születésnapja. Krisztust a szeretet hozta, Krísz* tus szeretetet hozott s ez az, amit legjobban visszakövetel. A kará* csony egy évenkínt visszatérő isteni nagy figyelmeztetés: „Ha Isten így szerette a világot, mi is tartozunk egymást szeretni1.“ S nekünk nagyon elkel ez a fi* gyelmeztetés. A mi társadalmunk haldoklik szeretethiányban. Megfő* gyott a szeretet, még legmélyebb lelőhelyén : az anyaszivbcn is. Gaz* dasági életünk egy oly törvény je* gyében folyik, mely szinte szente* siti embertársának kifosztását. A „szabad verseny“ jól hangzó jeli* géjével elcsitít minden lelkifurdalást s az élet mai bonyodalmassága mellett, — mint a tüzér a harcié* ren, — nem is látja a maga áldó* zatát. oh, de kell nekünk a karácsony szelíd, de mégis szívreható figyel* meztetése 1 Csak ne gondoljuk, hogy azt elintézhetjük egy kis olcsó ka* rácsonyí jótékonysággal. Mi többel tartozunk a szegényeknek, mint csak alamizsnával. Tartozunk neki mindenek előtt igazsággal. Mit ér, ha valaki ítt»ott segíti a szegényt míg maga. sokakat szegénnyé tesz. Tartozunk neki szeretettel. Emberi méltóságának, lelkiismereti szabad* ságának, becsületes meggyőződésé* nek megbecsülésével. Tartozunk neki azzal a jóakarattal, melyet sa* ját szivünk legtisztább őnszereteté* hez kell szabnunk: „Amit akartok, hogy nektek cselekedjenek, ti is a2t cselekedjétek . . .“ Karácsonykor átvonul a főidőn az igazság és béke fejedelme. Ka* rácsonyfát állít a készséges szi* vekbe. Kigyujtja azon az örök igaz* Ságok hallhatatlan világosságát, megrakja azt a profán lelkek előtt ismeretlen bensőséges örömök meny* nyei édességével, s ajándékul oda* teszi alája azt, ami a főidőn leg» istenibb : a szeretetet. Várjuk hittel. Várjuk őrömmel. Várjuk a szív békességével.
