Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-03-10 / 20. szám

március 7 3 Balázs Árpái Halason' Ritka művészi élvezetben lesz része Halas közönségének 10«én, szombaton este a Protestáns Nő- szövetség által rendezett hangver­senyen. Balázs Árpád nyugalmazott rendőrfőkapitány, az országoshirü ! dalkölíő fogja saját szerzeményt! dalait előadni hegedüszó mellett, L katos Bárdi zenekarától kisérve. Balázs Árpád nevével 1900 ban ismerkedett meg a magyar dalked- velő közönség; ekkor jelent meg első szerzeménye, a „Gyere velem akáclombos falumba“ kezdetű ked­ves dala Fényes tehetsége azóta egyre ontja a szebbnél-szebb nótá­kat, melyek szerte az egész ország­ban elterjedtek. Petőfi több dalát is megzenésítette; Balázs szerezte a „Fa leszek ha fának vagy virága“ kezdetű Petőfi dal zenéjét is. Egyéb szerzeményei közül igen elterjedtek többek között a „Két babonás szép szemednek“, „Rozmaringos kertben járok“ kezdetű dalai is. A hangverseny többi számaiban Szabó Margit szavalómüvésznó köl teményeket fog előadni, ráczalmási Molnár Anna pedig egy Kiskunha­lason kevéssé ismert hangszeren, hárfán fog néhány szép darabot el­játszani. Reméljük, hogy Halas közönsége megragadja a kínálkozó alkalmat és megtiszteli a hangversenyen való megjelenésével Balázs Árpádot. (xy) Milyen takarmánynövényt vessünk ? A kékvirág« luearna hazánk legfontosabb takarmány növé­nye, ezért «U, ahol megél, néhol sem volna szabad mellőzni termeiitését. A zöld takarmányok közöl a legte- bérjednsabb s így tejképző hatásánál fogva a tejelő tehenek fontos tápláléka. A talajt nem zsarolja ki, inkább gaz­dagítja. Évente négy öt termést ia ad. Minden jószág szívesen eszi. A szá­razságot aránylag jól birja, a sok csa­padék ártalmára van. A homokos ta lajon jól díszük, hs sz mésztartalmú s nines közel s talaj via. Gyökerei 6—0 méter hosszúra is lehuzodnak. Vetési ideje a tavasz. Legjobb virág­jában használni, mert igy adja a leg­nagyobb tömeget s a legjobb minő­séget. A tav&ul bOkkOny hazánk legkedveltebb és legelterjed tebb takarmány növénye. Leginkább zabbal keverten vetik, mert köiőnben a földön kúszik, könnyen megrothad Jó minőségű talaján diazlik a legjob ban, homokon is megterem, azonban ott már nem ad olyan biztos termést. Tavasszal, március havában vetik elő szőr, utána, ha zölden akarjuk etetni, 10—14 napos időközökben vetjük a következő részleteket gabona sortávol­ságra 3-4 em mélyen, Vágását vi­rágzás előtt kezdjük meg, széna ké­szítésére pedig virágjában kaszáljuk. Homoki borsó mdsnéven Pelusla a mi vidékünk ta• Tcarmánynövénye. Homokot vidéken rendkívül nagy jelentősége van, mert bietosan sikerül és jó takarmányt ssolgáltat. Megterem még futóhomo­kon is, ha as jó állapotban van. Korán tavasszal 5—6 cm. mélyen rendiserint eabbal keverve vetendő el. Zöldtakarmányosásra, virágéis előtt kaszáljuk le, ha sténánsk akarjuk hagyni úgy teljes virágjában kell le vágni Zöldtrágyának is elsőrendű• növény, mivel buján nő s leseántva, a homokot megjavítja, H. A szerb embertelenségek elől Magyarországba menekült egy bácskai csendőr A hódsági származású szökevény útja Nisen és Szabadkán át Bácsalmásra, majd Szegedre és Halason át Bajára Egészen sötét és részleteiben szinte hihetetlen kép bontakozik ki abból a tragédiából, amelyet egy szerb megszállott területről szár­mazó bácskai csendőr élt át, aki valósággal minden másodpercben az életével játszva a a határon menekült át magyar területre, mert nem birta ki azokat a rette­netes állapotokat, amelyekkel a nem szláv katonákkal bánnak. A Helyi Értesítő bizonyos idő­közökben hirt adott arról, hogy a szerb hadsereg katonái a rossz bánásmód miatt egymásután elszökdösnek és több Ízben megírtuk azt is szabadkai tu­dósitőnk jelentése alapján, hogy a sz rb katonai hatóságok, hogy a dolgok élét elvegyék, igen sokszor elmebajosoknak mondják ezeket a szökevényeket. Ami ezeknek a menekülteknek | előadásából kicseng, az valóban al- í kalmas is volna arra, hogy a leg I jobb egészségű ember idegeit is felőrölje, amint az alábbi tudósitá- J sunkból ki is tűnik. A megszállott Bácskában a soro- ; zásokat minden esztendőben pon­tosan megtartják, rendesen a nyári hónapokban. Egy ilyen sorozá* a!- i kalmával — 1925-ben — találták I alkalmasnak Rozics Pál hódsági fiatalembert, aki német anyanyel­vűnek vallotta és vallja magát, bár kifogástalan magyar ér­telmű, mint azok a többi bácskai banyevác csa­ládok, akik német községbe kerülve, ott elnémetesedtek. Rozicsot az egyik délszerbiai helyőrségbe osztották be, ahol két hónapi kiképzés után úgy találták, hogy jó csendőr válhatna a vállas és izmos legényből. Kivezényelték tehát N sbe újabb képzésre és onnan kimustrálták egy szlavóniai faluba. Rozics meg is érkezett Szlavóniába és nagy örömmel látta, hogy ma­gyarok közé került, mert állomás­helye körül több magyarlakta község terült el. A helyzete itt eleinte tűr­hető volt, később azonban kezdődtek a nehézségek. Járőr után botozás A bácskai csendőr, amikor járőrbe osztották, állandóan harmadmagával ment az útra, nem úgy, mint szo­kásban van, kettesben. Ilyen járőr alkalmával a csendőrök állandóan erőszakoskodtak a lakóssággal, hol ételt és italt rekvirál• tak maguknak, hol a nőkkel erőszakoskodtak. Egy ilyen erőszakoskodás alkalmá­val Rozics kérlelni kezdte az őr­mestert, hogy ne bántsa az embereket. Az őrmester letorkolta és mikor visszaérkeztek, harmincegy botütést mér­tek rá. A szerencsétlen ember a súlyos botozás következtében az eszéki kórházba került, ahol kilenc napig kezelés alatt állott, ulána pedig kétheti házifog ságra Ítélték. Aki nem szerb, az kutya Rozics a fogság után újból bete­get jelentett. A kihallgatáson, ahova ekkor vitték a csendőrhadnagy elé, megkérdezték tőle, hogy miért beteg. A csendőr előadta a vele történteket és az előzményeket, mire a hadnagy igy förmedt rá: — Aki nem szerb, az kutya. Jegyezd meg magadnak, hogy ha nem viselkedsz úgy, mint mi, megnyiizunk. Ezután a szerb kedéyességre valló bevezetés után elkergette a panaszost, akit két hétre rá Nisbe helyeztek el, Az első nap öt pofonnal kezdődik Nisben Rozics jelentkezett az őr­mesternél. Az őrmester első kérdése az volt, hogy milyen nemzetiségű. — Német vagyok —- hangzott a válasz. Az őrmester iszonyú dühbe gu­rult. Lemarházta Rozicsot, hogy ilyen szláv hangzású névvel hogy lehet valaki német és ott a helyszínen öt pofonnal jutalmazta a sokat megpróbáltatolt embert. Innen már nem helyezték át se­hova. Ott maradt Délszerbiában és két és félesztendőn keresztül foly tcnos gunyolás közben telt az élete. Nem vallotta magát szerbnek és nem is akarta és ezért két és fél év alatt állandóan becsukták és fölváltva verték. Az áldozat már nem birta a szen­vedéseket. Lesoványodott, megtört, beteg lett. Minden gondolata a menekülés volt. Éjjeleket végig virrasztott és végig szorongott arról, hogyan menekül­hetne meg ebből a pokolból. Menekülés teljes fölszereléssel Rozics egyik napon azután meg­bízást kapott, hogy a közel fekvő egyik helyiségből magával hoz on élelmiszereket, amiket a csendőrség részére vásároltak. Ekkor érlelődött meg benne az a terv, amely fantasztikusnak látszott, de végül mégis sikerült. Kora hajnalban] indult el, teljes felszereléssel, pus­kával és oldalfeggverrel. Egyenesen nekivágott az állomásnak, kevés hazulról kapott pénzéből je­gyet váltott és Belgrádon át eljutott Szabadkáig. A vonaton sehol nem igazoltatták és másnap éjjel a ha taron átjutott a magyar Bácska területére. Magyar földön Bácsalmásra ment, ahol előadta történetét, átadta fegyverzet. Innen Szegedre vitték, majd kihallgatása után Halason át Bajára. Baján alkalmazást kínáltak fel Rozicsnak, aki nagy örömmel fogadta azt három esztendei szenvedés és gyötrődés után, amit a szerb ember- l telenségek között szerzett. Mayer János jutalmazási terveinek halasi visszhangja A földmivelósűgyi miniszter fel­hívására eddig két gazdasági alkal­mazottat jelentettek be Megírta már a Helyi Értesítő, hogy Mayer János földmivelésügyi miniszter felhívást bocsájtott ki, amely arra irányul, hogy jutalmazni akarják azokat a gazdasági alkal­mazottakat, akik hosszú ideig egy helyen hűségesen és becsülettel szolgáltak. Felhívás folytán Halason eddig két ilyen gazdasági cselédet jelentett be a munkaadója, akiket a jutalomra méltóknak talál. Az egyiket Babó Imre felsőkis- teleki birtokos jelentette be Török István személyében, aki harminc esztendeje áll szolgálatában. A másikat özv. Kuti Szabó Imréné bodoglári Bangó tanyai, aki Urfi Mártont jelentette be, szintén har­minc esztendei szolgálat után. Az eddig megjelenteket a hiva­talos utón fogják illetékes helyre föl­terjeszteni. Vármegye A közigazgatási bizottság március havi ülését, Preszly Elemér főispán elnöklete mellett tartotta meg. Az elnöklő főispán első sorban meleg ■ bensőséges szavakkal köszöntötte Ráday Gedeon gróf ay. belügymi­niszter, országgyűlési képviselőt ab­ból az alkalomból, hogy a kormányzó az ehőosztályu polgári érdemkereszt­tel tüntette ki. Gróf Ráday Gedeon megköszönte a főispán üdvözlő beszédét és kije­lentette, hogy a vármegye ügyeit továbbra is azzal a szeretettel ka­rolja fel, amint az eddig is tette. A közigazgatást bizottság ezután elhatározta, hogy feliratban tordul|á belügyminiszterhez az árvapénzek valorizálása érdekében. Pedányi Andor tanfelügyelő az iskola ügyekről tett részletes jelen­tést. Demsa Pál vármegyei főorvos a közegészségügyről terjesztette elő jelentését, szólva a közegészségügy államositási tervéröl és arról a saj­nálatos körülményről, hogy a tuber­kulózis országszerte nagy pusztítá­sokat visz végbe. Tempse Kálmánnak a váci vssuti felöljáró ügyében tett előterjesztésit a közigazgatási bizottság magáévá tette és pártolólag terjesztette fel a kereskedelmi miniszterhez. A közigazgatási bizottság ezután folyóügyeket és albizottsági ügyeket tárgyalt le. OPERA Ruházati Vállalat BUDAPEST, ANDRÁSSY-U 20 Az Összes férfi és női ruházati cikkek, váazonárnk, szőnyegek előnyős fizetési teltételek mellett. Vidékre kívánatra mintákat küldünk, esetleg utazónkat odairányitjuk ! If|. Minnies János inntis húsárai Osztályozott húsok : Borjúhús 8 40 P tői 2-P0-2-80 P ig sor­tás hús l ’6o P tál 2—2 38 ig vegyes fel­vágott 3 20—4 P-ig, sós szalonna 8 P, zsír szalonna 2 30 P-től, nagyobb vételnél 10 fillérrel olcsóbb, háj és zsir kg-js2 50 P, nagyobb vételnél eég olcsóbban sze­rezheti be üzletében. Marhahús 180-tól 192—2 P-ig. Borjut, marhát budapesti | szállításra is vásárol. Ajánlatot üzletébe kér

Next

/
Thumbnails
Contents