Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-10-01 / 79. szám

4 Kiskunhálas Helyi Értesítője október 1 HÍREK Az újjászervezett Helyi Értesítő A jő lap célja: a közönség in* formálása, tanítása és tudásának, ismeretkörének fokozása. Mindent megír a jó lap, nem ken azonban az ólombetűkre mérget; mindig azon as utón halad, amelynek végpontja: a közönség érdeke. Ezek a célok lebegtek lapunk boldog emlékezetű alapítója előtt, amikor 27. évvel ezelőtt útjára bo* csájtotta a Helyi Értesítőt. Azóta az idők változásai közepette lan* kadatlan buzgalommal, törhetet­len lelkesedéssel igyekezett a szer­kesztőség szünet nélkül jó, érde­kes újságot nyújtani. Több mint negyedszázad óta szolgáljuk becsületesen, híven a ha* lasi közönséget. Munkálkodásunk* kai a jövőben még fokozottabban óhajtjuk kielégíteni, miért is meg* erősítettük szerkesztőségünket. Lapunk hasábjain Írja ezután is értékes és érdekes közleményeit MESTERHÁZI Ambrus, a ma* gyár sajtó kiváló munkása, aki állandó és belső dolgozótársunk. A helyi érdekű közlemények mellett a jövőben fokozott mérték­ben törekszünk arra, hogy olva* sóinkkal eredeti tudósítás* ban ismertessük a fővárosi és or­szágos érdekű eseményeket, vala­mint bővebben foglalkozzunk a pestmegyei dolgokkal is. Budapesti szerkesztőségünk élén TÖLDY László dr. egyetemi ta* nár áll, akinek közleményeivel többször fog ezután az olvasó ta* lálkozni. — Riportjainkat, fővá* rosi tudósításainkat ZSEMBERY Árpád írja, aki az Uj Nemzedék és a Társaság belső munkatársa. — Pesti Krónikánk vezetője TÖ­MÖR Béla, aki bencés tanár ko­rában, a vidék legjobb tollú újság­írója és költője volt. — Közgazda* sági közleményeink megírására ZSIVANOYITS Bélát, a ' Pestme* gyei Gazdasági Egyesület titkárát nyertük meg. Minden igyekezetünk odairányul, hogy a Helyi Értesítő ezután mi* nél többet és, minél jobbat nyújtson. A Helyi Értesítő mai számától kezdve 6—8—ÍO oldalon fog meg* jelenni. PRÄGER JÁNOS felelős szerkesztő. — Az előfizetéseit szives megújítá­sára hívjuk fél hpunk olvasóit. — Időjárás. A Meteorológiai Inté­zet jelenti: Túlnyomóan derült, éjjel bűvös idd. — Apponyi Albert a budapesti egyetem diszdoktora A budapesti egyetem jogi fakultása csütörtökön tartott ülésén Apponyi Albert grófot jogi diszdoktorrá választotta. Erről táviratilag értesítették Apponyit. — Eltűnt két halasi iskolásfiu. A halasi rendőrkapitányságon hozzátar­tozóik két iskolásfiu eltűnését jelen­tették be. Áz egyik eltűnt Kovács B. Gyula, a másik Horváth В László. A bejelentők nem tudják, hova tűnhet­tek e). Legvalószínűbb feltevés az, hogy kalandos természetűk szökésre kény- szeritette ókét. Felkutatásukra megin­dult a nyomozás. — Két kiló ezüst pénz. Geresd községben a falueséli vályog vétók az agy8gásás közben érdekes leletre buk­kantak. Egy csuporban körülbelül két kilóeyi ezüst pénzt találtak, mely min­den valószínűség szerint a tőrök hó­doltság idején kerülhetett oda. A halasiak pénzéből épült budapesti városháza 200 esztendős jubileuma A nagy per, amely 200 éve tart és talán sohasem lesz vége A budapesti központi városháza 200 esztendős jubileuma ujből elő­térbe állította azt a kérd ást, hogy mi fog történni 75.000 forinttal, amelyet a kunok és a jászok sza­badságuk visszaszerzéséért Mária Teréziának fizettek. Mint ismeretes, a jászok és a kunok a nemesek összes privilégiumaival bírtak és sem földjüket, sem magukat semmiféle királynak eladni nem volt szabad. Ennek ellenére 1702»ben I. Lipót eladta Jászkunságot fálvaivál, földjei­vel és lakásaival együtt a német lovagrendnek 500.000 forintért. Ili. Károly idejében 1715-ben a kunok részéről megindult az akció joguk elismeréséért, a rajtuk esett sérelem reparálásáért. Ezt a jogu­kat ugyanabban az évben a törvény­hozás is elismerte, amikor is elren» delte, hogy a Jászkunságot vissza kell váltani, felerészben a király, felerészben pedig az ország költsé­gén. A német lovagrend jól tudta, hogy ez az adásvétel törvénytelen és érvénytelen s ezért sietett ki­jelenteni, hogy a Jászkunságot a vételárért vissza óhajtja adni Mikor a német lovagrend később kitakaro­dott az országból, megtörtént a visszaváltás, mégpedig az invalidus alapból, amelynek volt pénze. Ez az invalidus alap építtette 200 évvel ezelőtt a régi Károly kaszárnyát, amelyet ma központi Városházának neveznek. A kunok azonban a né­met lovagrend kitakarodása után sem kapták vissza szabadságukat, mert ezután a királyi udvartartás javára sanyargatták őket. Ekkor történt a kunok tulajdon­képpeni nagy akciója felszabadításuk érdekében, amit Mária Terézia a fentemlitett 75 000 forint és az invalidusok házának fizetendő fél millió fejében meg is adott szá* mukra. A jászok és a kunok annak idején mindenbe belementek, mert hiszen az 500.000 forintra, amelyet a király és a nemzet helyett lefizet» tek, ott van zálogul az invalidusok háza, a mai budapesti városháza. Miután az egész invalidus alapot ők restituálták, tehát az övék a buda­pesti városháza is, minden jog ós törvény alapján, mindaddig, amíg a pénzüket vissza nem kapják, de természetesen valorizálva, amint azt nem kisebb jogász, mint Deák Fe­renc 1868 ban a kőpviselőházban nagyon szépen ki is fejtette. A ku­nok által annak idején fizetett 500.000 forint kamatok nélkül húsz­millió arany koronát ér, amin Halas és néhány kun város ös lakása osz­tozhatna akkor, ha az igazság és a •jog érvényesülne. A kunok sok ízben megpróbálták már ezt a jogukat érvényesíteni, többek közt 1907 ben is memoran­dummal fordultak a törvényhozás­hoz, ezenkívül nőh. Babő Mihály dr. országgyűlési képviselő is sokat dol­gozott és interpellált az ügyben. A törvényhozás el is ismerte szintén kártalanításra a kunok jogát, de a sok felmerüt megoldás egyike sem érvényesült még a mai napig. Föl­merült többek közt az a terv is, hogy a Habsburgok családi vagyoná­ból kártalanítanak, ez azonban a mai viszonyok közt szintén iiiuzórius. A kunok nagy peróbeu a buda» pesti városháza 200 éves jubileuma alkalmával minden esstre elérkezett az ideje annak, hogy újból megpró­bálják pénzük behajtását. — Pestvármegye 8000 pengőt ad a kalocsai kórháznak. Kalocsáról je­lentik : A kalocsai érseki Szent-Ke­reszt Kórház mecénásai között elő­kelő helyet foglal el Pestvármegye közönsége. A vármegye közgyűlése a közelmúltban 700 millió koronát szavazott meg Kalocsa kórháza javára. Mint illetékes helyen értesü­lünk, a vármegye az 1927—28. évi költségvetésébe újólag 8000 pengőt állított be a kalocsai kórház javára. — Szerdán este tüzrladalom volt Halason. Szerdán este valamivel hét óra után néhány tüzet kongató harangszó hangzott el, amire nagy és érthető riadalom keletkezett a város­ban. Az nccán összeszaladtak az em­berek és egymástól idegesen kérde­zősködtek, hogy hol van a tüzeset. Csakhamar kiderült, hogy a Halasi Takarékpénztár emeletén lakó dr. Panlovits István ny. főgimnáziumi tanár lakásán rövidzárlat következtében keletkezett a tűz, amely könnyen végletessé válhatott volna. A gyorsan kivonult tűzoltók azonnal lokalizálták a tüzet. A tűzkár egészen jelenték­telen. — Pesfmegye két alapítványt lé tesitett külföldi magyar egyetemi kollégiumok részére. Pestvármegye keddi közgyűlésén két egyetemi ala« pitványt létesített. Egyet a bécsi, egyet pedig a berlini Collegium Hun- garicumban tanulmányokat folytató ifjak számára. A közgyűlés az újság­írók nyugdíjalapjának a javára is nagyobb összegű segé'yt szavazott meg. — Agyonrugott a ló egy balotai kisleányt. Csütörtökön a kora esti órákban tragikus szerencsétlenség történt Balota pusztán. Szekeres István balotapusztai lakos hat esztendős Ilona nevű kisleánya Csikós Sándor gazdál­kodó lovai közelébe ment. Az egyik ló még eddig ki nem derített módon fejbe rúgta a szerencsétlen kisleányt, aki azonnal meghalt As esetet jelen tették a esendőrságné), amely megin­dította a vizsgálatot! annak megálla­pítására, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. — Kegyeleti staféta. Október 6 án tartja Kiskunhalas városa a KAC rendezésében a kegyeleti stafétát. Indítás a volt Hangya=üzlet sarokról d. u. */45 órakor. Nevezési dij nin­csen, nevezni lehet ifj. Váradi Kál= mánnál (Kossuth u, 21.) 1927. okt. 3=ig. A kegyeleti staféta után a városi közgyűlési teremben fogja a KAC Skribanek Antal világbajnokot. Az ünnepségre az érdeklődőket tisz= telettel meghívja a KAC vezetősége. Az ünnepélyre kiváló fővárosi sport férfiak jönnek városunkba. — A lova miatt a halálba ment. Csikóta Pál csanádpaíotai gazdának elpusztult a lova. Csikóta ugyan nem volt szegény ember, de azért mégis bántotta lovának pusztulása. Az elmúlt napokban elküldte a ma­lomba feleségét s míg az odajárt, lova elvesztése miatti fájdalmában felakasztotta magát. Mire rátaláltak, már halott volt. — Két nagyobb halasi földbirtok megtválása ügyében tárgyalást tű­zött ki Kállay birú. KáUay György dr. földreform bíró Königsberg Károly és felesége Schneider Helénától meg­váltott és a halasi 2689. és 4792. stámu tkvi betétekben felvett és Bor- bás Imre halasi lakos részére termé­szetben visszajuttatott ingatlan részre vonatkozólag, az utóbbi juttatott Bor­bás Imre által visszafizetendő ellen­érték mennyiségének a megállapítása ezt megelőzőleg azonban az egyezség megkísérlése céljából október 5-én délelőtt 9 órára tárgyalást tűzött ki a közgyűlési terembe. — Ugyancsak október 6 án, délelőtt 9 órára tárgya­lást tűzött ki Kállay bíró özv. Kovács Károlyná és Kovács Erzsébet javára Tőrök István ós felesége Zfigray Máriától a kiskunhalasi 7869. és prónayfalvay 922t ez. tikvi. betétek­ben felvett ingatlanokra vonatkozólag megítélt vagyoni előny mennyiségének megállapítása ezt megelőzőleg azonban az egyezség megkísérlése céljából, — A segéd nélkül dolgozó vidéki kereskedők és Iparosok nem tartoz­nak könyvet vezetni. Egyes vidéki kamarák már régebb idó óta arra tö­rekszenek, hogy a pénzügyigazgatósá- gok a segéd nélkül dolgozó kereske­dőket és iparosokat a forgalmi adó szempontjából mentsék fel mindenféle könyv és feljegyzés vezetése alól. A pénzűgyigazgatóságok egyes kamarák területén most egyöntetűen rendezték ezt a kérdést, úgy hogy a segédet nem tartó kereskedőket és iparosokat a könyvvezetési kötelezettség alól fel­mentették. — Vármegyei tisztviselők kon» gresszusa Egerben. A Vármegyei Tiszt­viselők Oísz. Egyesülete a napokban tar­totta meg 25 éves fennállása óta ötödik közigazgatási kongresszusát Egerben. A zászlókkal feldíszített egeri város­háza dísztermében Agorasztő Tivadar, Pest vármegye alispánja, az egyesület elnöke nyitotta meg a jubiiáris kong- reszust, majd Vadaay Tibor helyet­tes államtitkár a belügyminiszter nevében, Hadry Lőrinc, Heves vár­megye főispánja a vármegye közön­ség nek nevében üdvözölte a huszonöt éves jubileumát ünneplő egyesületet. F. Szabó Gáza országgyűlési képviselő egyesületi alelaök ismertette az egye­sület huszonöt éves múltját és indít­ványozta, hogy Bothermere lordnak az egyesület üdvözlő-táviratot küldjön. Báró Rudnyánszky Miklós, Pest vár­megye másodíőjegysője a legutóbbi nemzetközi közigazgatási kongresszus benyomásai elmen, Balás Károly főszolgabíró községi monográfia és vitéz Jávor Ernő vármegyei árvaszéki elnök a gyámügyi közigazgatás címen tartott előadást. — A. M. Kir. Osztálysorjáfékot a Pénzügyminiszter megbízásából a Pénzintézeti Központ rendezi és bo­nyolítja le. Október 22 én kezdődik az uj osztálysorsjáték. A sorsjegyek mennyisége 800 000, a nyeremények 400 000, tehát minden második sors­jegy nyer 1 A nyeremények összege több mint 6 millió pengő, a sorsje­gyek ára is régi: egész 20 pengő, fél 10 pengő, negyed 5 pengő, nyol­cad 2 Y, pengő. A sorsjegyek kap­hatók az összes budapesti és vidéki íóárusitóknál. Jutalom 800 000 pengő, főnyeremény 200000 pengő, úgy hogy a legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500 000 pengő készpénz. Ki­sorsolás alá kerülnek továbbá 100 000, 50 000, 40.00 pengő stb. nyeremé­nyek. — A kultuszminiszter rendeleté a leventékre kiróható büntetésekről. A kultuszminiszter a minap rende­letet adott ki a testgyakorlásra köte­lezett ifjak kötelességeiről s eme kötelességeik teljesítésének biztosítá­sáról. A rendelet szerint a leventé­nek az oktatás és foglalkozás idejé­ben rendesen, józan állapotban és pontosan kell megjelennie. Azokkal szemben, akik az oktatóval, vagy a testnevelésben közreműködő más hivatalos közegekkel feleselnek és szembeszállnak, társaikat szóval vagy tettel megbántják, a torna- eszközöket ós a sportpályát szándé­kosan rongálják, vagy hazafiatlan és szemérmet sértő viselkedést tanú­sítanak, fegyelmi büntetésnek van

Next

/
Thumbnails
Contents