Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)
1927-07-06 / 54. szám
ш\ SS- jó к akar veresse ózsef stert, Ly-U 7 uheiyö- legked- si falié- kószit épület- ládogos íöitséj;- n. Egy ak fel- áléitól lózsef eltel t n. é. . hogy íep- és . u 8 záróráig úti ven- úyiségé- szik ;vérek íekara 'öcsik, igyák, í keljek n*liett, illc kapható lann :sefnél : mellett műsorral ’-téren din le kezdettel irtja 9У lyitú ízlésűt I julius 6 Kiskunhalas Helyi Értesítője Pesti krónika Buda legrégibb péküzlete Sokan ismerik Budán, a Tabán® ban, a régi tisztes ipar ma már ősz, megöregedett képviselőjét (Kregár bácsit). Negyven esztendeje árulja a Tabánban a saját készítményü zsenijét és kiflit. Ott áll az üzlete a tabáni Fehérsas»téren, több száz esztendős házban és bejárat felett büszkén díszeleg a táblán : Kregár Ferenc cukrász és sütőmester A régimódi kicsiny üzletben ma alig van élet. Nagynéha jön egy, egy vevő a finom házisütésű süte® ményekért. Pedig bent a pult mő® gött egy hajlott hátú anyóka — Kregár bácsi felesége — magas kora ellenére fürgén tesz»vesz, bár nincs kit kiszolgálni. Hej 1 Másként volt ez hajdanában. Alig lehetett bejutni a kis üzletbe, mert az egész Tabán odajárt „Kregár«bácsi“ süteményeiért. Most azonban nagy a konkurrencia. Kregár bácsi száz® hatvanesztendős két sütőkemencéje nem bírja legyűrni a technika vív® mányát, a modern dagasztógépeket és kemencekolosszusokat. De Kregár bácsi a mostani üzleti morált sem vette át konkurenseitől. О dolgozik tovább a régi világ üzleti tisztessé® gével. Elgondolkozva, távolbanéző sze® mekkel meséli: — Más világ volt akkor — régen. Szebb isi A péklegény sora nehéz volt, de talán még úgy is jobb volt. Este hét órakor odaállni a dagasztó® teknő mellé és dolgozni reggel hétig — hetenkínt két forint őtven kraj® cárért. De a mai péklegények... Itt már dühbe jött Kregár bácsi. — Keveset dolgozni, sok pénzt kapni. Ez a mai legény gondja. Reggel négytől dolgozik tizenegyig, azután hazamegy. Nem úgy volt ez régen. Nem volt nekünk legény® korunkban még ágyunk sem, mégis elégedettek voltunk. Ezernyolcszáz* nyolcvanötben, amikor tíz krajcár vacsorapénzzel felemelték a béreket, a boldogság tetőfokára értek a le* gények. — Hát még a vándorélet, — folytatja felcsillámló szemmel. — Tizennégy hónapig jártam Magyar® országot, Auszríát, Német® és Olasz* országot, miután a „cunft“ kiadta a vándorkőnyvemet. Ccak azután, ezernyolcszázhetvenkílencben tele* pedtem le itt Budán. Huszonnyolc éve vagyok én «önálló tabáni sütő* mester és ötvenkét esztendeje járom a pékség iskoláját. — Dolgozik még most is a műhely® ben? — kérdjük. — Még csak hatvanöt esztendős vagyok és tudok dolgozni... Csak lenne munka — teszi hozzá elgon* dolkozva. — Az én pubíkám (huszonhétéves a fiú) különben mindent elvégez helyettem — dicsekszik apai őnér® zettel — s a leányom is sokat segít. — A többi gyermekem — mondja rövid szünet után — meghalt. Pedig húsz volt. Az egyik fiam, az utolsók közül, a harctéren esett el. Negyven* három éve vagyok nős s ha élek még, hét esztendő múlva megtart* juk az asszonnyal az aranylakodal* mat — mondja vidáman. Kregár bácsit azonban a jelen mégis érdekli. Most sem pihen. A pékmunkán kívül társadalmi életet is él Legújabban asztaltársaságot szer® vez, amelynek tagjai hetenkínt egy pengő tagdíjat fizetnek s ezt az összeget szegény gyermekek felru* házására fordítják ... Kregár bácsi, szegény kisiparos, de az ő filléreiből mindig jut a még szegényebbnek is. A mai világban sokan tanulhat® nának tőle ... Játék a fegyverrel Egy halasi kisdiák HasbalStte társát Hétfő este 9 órakor a rendörőr* szemet fölkereste Sz, G. I. 16 éves halasi diák és előadta, hogy a Szász Károly utón 6t Sz. S, IS éves tanuló 5 mm.*as pisztollyal hasbalőtte. A sápadttá vált sérült diákot a rendőr a bözfeórházba vezette, ahol dr. Pázsit Antal orvos vizsgálta meg és megállapította, hogy sérülése nem súlyos. A sérült diák előadta, hogy az üccán szembe találkozott társával és fogalma sem volt arról, hogy annál fegyver van. Később ismerte csak fel a pisztolyt, ekkor azonban az már elsült és megsebesítette őt. A tizenhárom éves Sz. S. előadta, hogy a pisztolyt egy bpesti barátjától kapta és azt odahaza rejtegette. Csak este vette elő és a nádasokban vadászott vele. Állítása szerint a szerencsétlenség véletlenül történt. ▲ rendőrség a pisztolyt húsz töltény- nyel együtt elkobozta. Az eljárás megindult. Voll magyar miniszter is halasi képviselőjelölt, szerb kormánypárti képviselőjelölt Szerbiában most folynak a képviselőválasztások. Tözzel-vassal, terrorral, ahogy a Balkánon az már megszokott dolog. A terrorban előljár a radikális párt, amely Pasics Nikola elhalt miniszterelnök pártja és kormánypárt. A jelöltek között van a radikális párt Jistáján — mint Beigrádból jeП ------- - --- ----lentik — dr. Zo'.tán Béla volt magyar igazságügyminiszter, az első Fridrich kabinet tagja. Dr. Zo.tán Béla jólismert a halasiak előtt is, mert itt volt képviselőjelölt az első nemzetgyűlési választásokkor, amikor csak nagy küzdelem után bukott meg dr. Koiozsváry Kies Istvánnal szemben. Öreg diákok találkozója a halasi főgimnáziumban Tíz és húsz éves érettségi évfordulók ünnepségei Lélekemelő és szép ünnepségek színhelye volt két egymást követő napon a halasi főgimnázium, ahol öreg diákok adtak egymásnak találkozót. Emlékezni kedves napokra, áldozni a kegyeletnek és megújítani az áldozatkészség és hála minden jóra kötelező fogadalmát, öreg diákok jöttek el az öreg, de szellemben mégis ifjú halasi iskolához, emlékezni és elmélkédni. A tizéves találkozó A tizéves érettségi találkozó f. hó 2-án történt meg azok részéről, akik 1917-ben érettségiztek és akik 1913 ban Halason végezték a negyedik osztályt. Az ünnepélyre 17 érettségizett diák jött el. Szombat délután az iskola udvarán gyülekeztek. A tanárok és a veit tanárok közül megjelentek : Patafey Dezső ref. lelkész, Kristóf József igazgató, Sáhó János, Báthory Gábor, Stepanek Ernő, Kósa István, Szalay Károly, Nagy Kálozi Sándor és Tóth Kálmán. A diákok közül részt vettek: Ádám Mátyás, dr. Báthory Gábor, Bornemissza Imre, Budai Vilmos, Geapó Ernő, Fetter Ferenc, dr. Holländer János, Bieber János, Benke Sándor, Lakatos Sándor, Péter Henrik, Pusztai József, Bacsó József, Keresztes László, Schmoll János, Tiefenbach József, Szanyi Ferenc, Weisz Imre, Puruczky Balázs. Péter Henrik evang. lelkész üdvözölte a tanárokat, amelyre Kristóf József igazgató válaszolt. A megjelentek ezután a gimnázium előcsarnokában elhelyezett hősi halottak emléktábláját koszoruzták meg és itt hódoltak Gyugel Jenő hősihalált halt osztálytársuk emlékének. Innen a református temetőbe vonultak, ahol fölkesték Szathmáry Sándor volt igazgató, valamint Bartók Lajos, dr. Dózsa Zsigmond, Fülöp Sándor volt tanáraik és Hirkó Imre osztálytársuk sírját. Szombat este negyed kilenc órakor bankettre gyűltek össze a Keresztes féle vendéglőben. Á kedélyes vacso rán felköszöntőt mondott Kristóf igazgató és Báthory Gábor tanár, a volt növendékek közül pedig: Schmoll János, Weisz Imre és Csapó Ernő. Négy volt növendék feleségével együtt jelent meg. Vasárnap reggel 3/<9«kor ref. istentiszteleten vettek részt, utána pedig az izr. temetőben meglátogatták Horváth Lajos volt osztálytársuk sírját- Ezutón a róm. kath. vallásu volt növendékek tisztelgő látogatást tettek Gulyás Ferenc esp. plébánosnál, délután öt órakor pedig a Sóstóra rándul- tak ki. A növendékek százötven pengős alapítványt tettek. A húszéves találkozó Folyó hó 3-án tizenegy volt növendék jött össze húszéves találkozóra : Ezek Berky Andor földbirtokos, Nagy Kálozi Sándor tanár, Makay Károly gyógyszerész, Kovács Gyula ny. tanfelügyelő, Dr. Halász Károly rendőrkapitány, Kutasi Jenő, dr. Malatinszky Jenő bpesti rendőrkapitány, Szkenderovics Gyula szabadkai földbirtokos, Görög Gyula, Weineck Győző tanár, Wiegandt Artur. A növendékek megkoszorúzták volt tanáraik sírját és a hősök emléktábláját az iskola előcsarnokában. Hódolattal üdvözölték tanáraikat és utána a Keresztes vendéglőben bankettre gyűltek. A lajosmlzseiek erőszakosan követelik vissza Ferenc József Károly Adolfot: kit Rudolf trónörökösnek tartanak Több Ízben foglalkoztunk Lajos* mizse község szenzációjával, amely szerint köztük él Rudolf trónörökös. Egy hegyes szakállu, Ferenc Józse- fes bajuszu öreg ur az illető, ki úgy viselkedik, mintha a legendás királyfi lenne. A titokzatos öreg ember Ferenc József Adolf Károlynak nevezi magát és egyszerre csak elkezdett hozzája özönleni a nép, ajándékok j tömegét vitték neki, letérdepeltek előtte, kezét, ruháját csókolgatják, egy tekintélyes gazda, Gattyán János pedig szállást adott neki s Írásban kötelezte magát arra, högy nemcsak élelmezi s ruhával látja el „Rudolfot“, hanem még a temetési költségek fedezéséről is gondoskodik. Több ezer ember esett áldozatul ennek a furcsa lelki járványnak és a tetőpontját akkor érte el a tömeg* hisztéria, amikor száztagú deputáció ment egy Boldorján Ilona nevű szociális missziós nővér vezetésével Budapestre, hogy visszavigyék az időközben a fővárosba szállított em* bért Lajosmizsére, 3 Hímzett divatzokni, csíkos vagy kockás — — —- » Nadrágtartó, kiváló jó mi- ft nőség — — — — я Mosó*selyem nyakkendő, 30 mintában — — — — 1 Divat=öv, valódi bőrből, pa- A tent csattal — — — в Férfi úszónadrág, fekete ft prima minőség — — — в Selyem-csikós ing 2 külön О gallérral — — — — " Zokni-tartó, elsőrendű ki vitel — — — — • Angol divat*kalap, külföldi Ж ft újdonság — — — — le FODOR PIVaTHAza (Városház*ópület) Szigorúan szabott árak! Amikor megjött a hir, hogy ismét Lajosmizsén van „Rudolf“, háromezer ember gyűlt össze egy napon Fe enc József Adolf lakása előtt és őrjöngve, mámorosán, sirógörcsök között ü nepelték a „szegények királyát“, aki rövid beszédet intézett a néphez. Az öreg ur óvatos, nem nevezi magát Rudolf trónörökösnek, hanem olyan titokzatosan viselkedik, amely* bői nagyon sokat lehet sejteni. Érdekes például, hogy amikor Kló® tild főhercegnő meghalt, gyászszalagot kötött a karjára, de senkinek nem mondta meg, hogy kit gyászol, de úgy beszélt a gyászszalagról, hogy mindenki kitalálhatta hogy Klotild haláláért viseli karján a fekete szalagot. A ha'őságok több ízben kénytelenek voltak Lajosmizséről elszállítani, de a nép visszakönyörögie. Óriási hatása van a község és a környék lakosaira. Az emberek kezeit, ruháit csókolják és állandóan mindenfélét összehordanak neki. A néphangulat annyira torron* gásba került, hogy a föszolgabiró végül beutaltatta F renc József Adolf Károlyt a budapesti állami elme® gyógyintézetbe megfigyelés végett. Budapesten dr. Nyirö Gyula egyetemi tanár és dr. Petrovich Ferenc idegorvos kezelték és tanulmányozták az öreget, ez azonban nem ment simán, mert napról-napra kül® döttségek jöttek fel az elmegyógyintézetbe Lajosmizse környékéről és heves, sőt sokszor fenyegető jelene® ; tek közben köv telték, hogy bocsássák szabadon Rudolfot, aki a szegények királya. — Vigyázzanak, mert itt kő kö* vön nem marad — mondotta szinte önkívületi állapotban Boldorján Ilona szociális missziós nővér dr. Fabinyi Rudolf egyetemi tanárnak az intézet igazgatójának. Ezek a kü'dötlségjárások annyira fokozódtak, hogy az állítólagos Rudolfot elszállították az állami elmegyógyintézetből. Tűrhetetlen volt már a lajosmizseiek özönlése Budapestre. Tekintettel arra hogy távol akarják tart ni a lajosmizsei néptől, Egerbe szállították és ott tartják, nehogy közelébe férkőzhessen a hiszékeny embereknek, akiknek a i lelkét egészen megfertőzte misztikus i viselkedésével. I Érdekes, hogy az állami elmegyógyintézethez egy ötszázhatvan I aláirásos kérvényt adtak be Ferenc József Adolf szabadonbocsátása ér- ! dekében. A kérvényt aláírta Lajos- j mizse sok előkelő polgára is. Asztalos műhelyemet Vörösmarthy ucca 11. szám alól Kffletth Sándor uccs 14. szám alá helyeztem át Kérem a nagyér demü közönség szives pártfogását Csapi Lajos asztalos
