Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-01-24 / 7. szám

XXV. évfolyam. 7. szám. iraoaiixn Szombat, 1925. jaauír 24 Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. ElfflutM ár egy évre: »!#!ykc* . . 180.00# kor. | Vidékre . . 200.000 kor. ügy Hin ára ISO# koron. flirdetttáeyek dija: ügye*, aagaaаогсакй* Gartaoodból 10000 korona — Petitből 11000 kere&a Magán hirdeti« szavak szerint Sxerkeeztőeég: Molnár-nteaa 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza ép Közgyűlés reggel 9-től este 7-i£ Három milliárddal csökkentette a fedezetlen hiányt a képviselőtestület Az ellenzék hatalmas felvonulása a közgyűlésre Szerdán délelőtt tartotta a város képviselőtestülete rendes közgyűlé­sét, melyre az 1925. évi aranykölt- ságvetés volt főtárgyként kitűzve. Kilenc órakor a képviselők szo­katlanul nagy szánban jelentek meg a közgyűlésen, melyet dr. Thuróczy Dezső polgármester nyitott meg, rövid beszéddel, melyben a megér­tést és egymás iránti szeretetet s bizalmat hangoztatta. Dr. Zilah Benő felszólalásában azt mondotta, hogy mindannyian ennek szükségességét érezzük a azt javasolta, hogy a pol­gármester besxéde egészben vétessék fel a közgyűlés jegyzőkönyvébe. Első tárgyként a létszámcsökken­tési bizottság jelentése volt kitűzve. A bizottság azt jelentette, hogy lét­számot csökkenteni a városnál nem lehet. Dr. Zilah Benő felszólalása után a képviselőtestület akként ha­tározott, hogy a maga részéről nem­csak lehetségesnek, de szükségesnek is tartja a létszám redukálását s ezen felfogásának kifejezést adó ha­tározatnak a belügyminiszter úrhoz való felterjesztését rendelte el. Ez után a tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet fizetésének megál­lapítása iránti tanácsi javaslat került tárgyalás alá, mely szerint a java­dalmazásokat fokozatosan emelni szándékolta a tanács akként, hogy a fizetések 1926. január 1 ig a teljes békebeli fizetés összegét érjék el. Dr. Zilah Benő felszólalásában rá­mutatott a szanálási törvényre s anatk végrehajtására vonatkozó ren­deletekre, melyek szerint ex nem lehetséges, különösen tekintettel még arra ia, hogy a költségvstós fedezet len hiánya oly nagy, hogy az a sza­nálási törvényben és rendeletben meghatározott adókból úgy sem fe­dezhető s még külön adónak a ki­vetése is szükségessé válik, amihez pedig a belügy- és pénzügyminisz­terek hozzájárulása szükséges s ha a képviselőtestület a javaslatot el­fogadná is, azt a minisztérium semmi esetre sem hagyhatná jóvá. Javasolja, hogy & szanálási törvény és rende­letek szerinti összegben állapítsa meg ezek következtében a közgyűlés a tisztviselők javadalmát. A polgármester kérte a képviselő­testületet, hogy a tanács javaslatát fogadja el, de hosszabb vita után már azt kérte, ha ezt nem fogadja is el a képviselőtestület, legalább a múlt évben már megadott és folyósított összegeket adja meg, amihez azután dr Zilah Benő is hozzájárulván, a képviselőtestület is hozzájárult. Ezután tért át a közgyűlés a költ­ségvetés tárgyalására. Már ekkor látszott, hogy a közgyűlés nagyon alaposan és részletesen fog foglal- lalkozni a költeégvstóasel, amint azután ez be is bizonyosodott « amióta Kiskunhalas rendezett taná­csú város, aminek pedig már 50 éve elmúlt, ilyen hosssu és részletes vitával lefolyt közgyűlése még nem volt s ennek a részletes és hosszas vitának meg is volt az eredménye, amennyiben a képviselőtestület a költségvetésbe felvette azokat a be­vételeket, amelyek feltétlenül befoly­nak s amelyek érthetetlen okból az előterjesztett költségvetésből egész­ben vagy részben ki voltak hagyva s igy a bevételi összeg a 262.839 aranykoronáról 349.079 aranykoro­nára emelkedett, viszont a kiadási tételeknél a szükségtelen, vagy nél­külözhető, a mai nehéz gazdasági viszonyok között meg nem enged­hető kiadások egészben vagy részben való törlésével as előirányzott 567.797 aranykorona 474.034 arany­koronára szállíttatott le s igy a 304.958 aranykorona fedezetlen hi ány 124 955 aranykoronára csökkent, ami átszámítva kótezerszázhuszon- négymilliókétsrázharmincötezar pa- pirkoronának felei meg, amiből ki­tűnik, hogy a képviselőtestület tag jainak komoly megfontoltsága s fá­radságot nem ismerő, a Táros egész közönsége érdekében kifejtett mun kája a beterjesztett költségvetés sze­rinti fedezetlen hiánynak jóval több mint felét aranykoronában 180.003 koronát, átszámítva papirkoronárs há- romezerhatvanmillióötvenegyezer pa- pirkoronát takarított meg, úgy azon­ban, hogy * város érdeke minden tekintetben kielégítést nyer. A költ­ségvetés részletes .vitájáról tudósítá­sunk & következő: Feszült izgalom és várakozás előzte meg a váró* 1925 évi költ­ségvetésének tárgyalását. Mindenki tudta, belátta, hogy mily jelentős, a város anyagi életére, helyzetére mennyire fontos kérdésekről van szó. Atérezte a képviselőtestületnek min­den egyes tagja, hogy a múlt köz­gyűlésről levett költségvetést nem fogadhatja «1, mert ez az adózó polgárok súlyos, anyagi erején felüli megterhelését jelentené. A város képviselőtestületének pedig az a feladata, hogy óvja, védje a város érdekeit. A városi képviselő- testületnek nemes, szép feladat van szánva és ezt csak úgy valósíthatja meg, viheti keresztül, ha éberen Őr­ködik, vigyáz arra, hogy a város pénze, a város vagyona csak a leg­szükségesebbre használtassák fel. A képviselőtestület minden egyes tagja átérezte a mai súlyos, rendkívüli időket és a város jól felfogott érde­kében kedvezően változtatta, alakí­totta át a költségvetést. A város közönségének érdeke, előnye volt a képviselőtestület minden egyes tagja előtt & legfőbb irányelv és ez a szempont vezérelte minden egyes felszólalót is. A költségvetés tárgyalása A költségvetés tárgyalására */, 11 órakor került sor. Dr. Thuróczy Dezső polgármester rövid expozét mondott, hangsúlyozva, hogy a költségvetést a legnagyobb gondossággal állították össze. A polgármester beszéde után dr. Zilah Benő táblabiró állott szólásra. Dr. Zilah Benő táblabiró hosszabb idő után most először jelent meg a közgyűlésen. Megjelenése nagy öröm­mel és tetszéssel találkozott, »meny­nyiben a jelenlévők ezzel tudomást szerezhettek arról, hogy dr Zilah Benő engedett azon közőhajnak, hogy is­mét elfoglalja vezetőszarepét a város közéletében. Dr. Zilah Benő megje­lenése azt mutatta meg, hogy 6 is belátta, felismerte annak szükséges­ségét, azon közóhaj igasságát, hogy as 6 kiváló képességeit, nagy tudá­sát, puritán becsületességét a város közélete nem nélkülözheti. Dr. Zilah Benő felszólalásában hangsúlyozta ast, hogy nem ért egyet a polgármester előbb elhangzott szavaival. Ö azt állítja, hogy a költ­ségvetés nem gondosan és nem körültekintéssel készült. Mert ha ez úgy lenne, ahogy a polgármtsler mondja, akkor a költségvetés nem azt a végeredményt tüntetné fel, ame­lyet pedig feltüntet. A kiadások nincsenek arányban a bevételekkel. Törvények, rendeletek írják elő, hogy az adósás mérve mily fokú lehet. A szanálási törvény pedig egyenesen parancsokat, tilalmakat állit fel, hogy a pótadó 50o/ű-nál nagyobb nem lehet. A költségvetés szerinti fed<s- »•etlen hiáoy pedig az 50°/o ot mesz- szemenőleg túlhaladja és ezért belügyminiszteri engedélyt kell kérni a felemeléshez. A szanálási törvény megmondja azt is, hogy a városnak miféle adónemek szolgálnak a pót­adó törlesxtésére. Ahogy most a költségvetés össze van állítva, nem hiszi, hogy felsőbb halyen jóváha­gyást nyer. Es éppen ezért a költ­ségvetést általánosságban sem lehet elfogadni. Különben észrevételeit as egyes tételeknél fogja megtenni. Dr Zilah Benő táblabiró beszédét, amelyből látszott, hogy a szanálási törvény legaprólákosabb részleteit is behatóan áttanulmányozta és ismeri, a képviselők nagy tetszéssel fogadták. Dr. Thuróczy Dezső polgármester válasza után reákerült a sor a költ­ségvetés részletes tárgyalására. A bevételi részek következtek, amelye­ket Hofmeister Gyula főszámvevő ismertetett. A helypénz, a fehértói halászati jog és egyebek A vásári és piaci helypénzeknél Mészöly Károly kérte a képviselő­testületet, hogy a város e jogát ár­lejtés utján értékesítse, mert igy az ebből származó jövedelem sokkal jelentősebb less. A közgyűlés Ein- viller Károly felszólalása után igy is határozott. A fehértói halászati jogbérletuél Mészöly Károly arra hívta fel a képviselőtestület figyelmét, hogy a Haltenyésztő Rt., amely a bérletet bírja, a szerződésben foglalt köte­lességét nem teljesiti. ízért szüksé­gesnek tartja a szerződés felbontását. Dr. Babó Imre eszel kapcsolatban ast kérdezi % polgármestertől, hogy a Haltenyésztő a szerződésszerű építkezéseknek eleget tett-e? A polgármester a felszólalásokra kijelentette, hogy utána néz a fent emlitett dolgoknak és ha úgy állnak, a város a szerződést felbontja. A fogyasztási és italadóból 50 ezer aranykorona jövedelmet irány­zott elő a költségvetés. Ezt 80 ezer aranykoronára emelték fel. Városi átírási illetékből a városnak 4000 aranykorona bevétel irányoztatott elő. A közgyűlés ezt 10.000 arany­koronára emelte fel. Úgyszintén 500 aranykoronáról 2000 ’aranykoronára emelte fel a képviselőtestület a köz­ségi szeszfőzdék használati dijából befolyó jövedelmet is. Súlyos panaszok a mérlegház körül. Hosszabb vita fejlődött ki a belső mérlegház jövedelmének tárgyalásá­nál. Dr. Szabó Fülöp, Szekér Pál és Dobó Kálmán voltak a kérdés első szónokai. Nagy Pál Ferenc felszőlálásában hangoztatta, hogy sokan fordultak hozzá, hogy a mértegháznál elő for­duló visszás állapotokat tegye szóvá a képviselőtestületben. A mázsaház­nál olyan eljárásokat tanúsítanak, amely vérlázitó. Kéri, hogy a mér­legnél lévő két alkalmazottat a vá­ros bocsássa els hogy ellenőrzés nélkül mázsálni ne lehessen. Széli Sándor is azt mondja, hogy я panaszokat ő is hallotta és azok­nak jogossága mellett emel szót. Dr. Babő Imre felszólalásában szintén arról szólt, hogy a mázsa- háznál szomorú állapotok uralkod­nak. A városban és a környéken mindenütt azt hallani, hogy & halasi mázsa hitelességében és megbízható­ságában nem lehet bízni. Megtörténik, hogy az egyik mázsától a másik mázsáig való hajtásnál nagyobb el­térések mutatkoznak. Kiemeli, hogy ezen állapotoknak véget kell vetni. Dr. Halász Károly rendőrkapitány azt mondja, hogy a rendőrség is hal­lott ezekről a visszás állapotokról. Megállapították, hogy a mázsa jó, hiteles, — legfeljebb a kezelés nem jó. Dr. Thuróczy Dezső polgármester a felszólalásokra válaszolva, kijelen­tette, hogy a város azon lesz, hogy a visszásságok, szabálytalanságok megszűnjenek. Egy tételnél */, milliárd bevételi többlet A fehértói gazdaság bérleténél hosszas vita fejlődött ki. Az első felszólaló Borbás Imre volt, aki alapos, mindenre kiterjedő felssólalásában arról ssólt, hogy a város kellő gondossággal és körül­tekintéssel nem járt el ebben a kér­désben. A bérlő tetemes bérösszegei hátralékban van, kérdi, fennáll- e a hátralék és ezt miért nem illesz­tették be a költségvetésbe. A bérlő 9 waggon gabonával van hátralékban. Ast sem lehet tudni, mily állatok adattak át á bérlőnek és mennyi

Next

/
Thumbnails
Contents