Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1925-01-24 / 7. szám
2 Kiskun-Hala» Helyi Erteait6je képezi még a váró* tulajdonát. Furcsának tartja, hogy a bérlő még a tavalyi bérösszeggel tartozik a városnak. Dr. Zilah Benő azt kérdi a polgármestertől, hogy a 9 waggon búza hátralékos haszonbér behajtására megtették-e a szükséges intézkedéseket. Dr. Babó Imre szerint ezt a kérdést tisztázni kell. A 9 waggon hátralékot be kell hajtani és fel kell venni aa előirányzott bevételek közé. Ez által a város 31 ezer aranykorona bevételi többlethez jut Dr. Thuróczy Dezső polgármester és dr. Kathona Mihály főügyész ki- : jelentette a hátralékra vonatkozólag, ‘ hogy f. hó 21-én a biztosítási vég- í rehajtásra vonatkozó kérvényt a bi- | rósághoz beadták. A polgármester egyébként ellenezte, hogy * 9 waggon búza ára, a 31.000 aranykorona a bevételekhez csatoltassók. , A képviselőtestület azonban dr. j Babó Imre újabb felszólalása után * úgy döntött, hogy a 31.000 aranykorona hsisonbérhátralék a bevételekhez csatoltassók. lg? a város bevétele 527 millió koronával emelkedett csak ennél a tételnél, amely az tdózópolgárok szempontjából igen fontos körülmény. Végeznek a költségvetés bevételi részével A fehértói gazdaság bérjövedelmének letárgyalása után gyorsabb tempóban következtek a többi tételek. Egyed Izsák Sándor felszólalása után a várostól bérbevett földek bérletéből befolyó jövedelmet 60 aranykoronáról 200 r& emelték. Némi, kisebb módosításokkal a többi bevételi előirányzati tételeket a képviselőtestület elfogadta. 7,1 óra felé járt az idő, midőn a közgyűlés végzett a bevételi tételekkel. Ekkor az elnöklő polgármester félbeszakította a gyűlést éa folytatását délután 2 órára tűzte ki. A délutáni gyűlés Délután 2 órakor folytatta a képviselőtestület a költségvetés tárgyalását. & képviselők lassan szállingóznak én csakhamar megtöltötték a termet. Szokatlan nagy az érdeklődés. A kiadási tételek kerülnek sorra. Mint más helyen írjuk, a tisztviselők t javad»!maisására vonatkozó tanácsi javaslatét & közgyűlés nem fogadta el. Ennek folytán a tisztviselők illetménye, lakbére és családi pótléka, — az előirányzott 77900 aranykoronáiéi 55458 aranykoronára, segédszemélyzet illetménye, lakbére, családi pótléka 23880 aranykoronáról 19148 aranykoronára, ßüpidijasok illetménye pedig 28810 aranykoronáról 15422 aranykoronára redukálódott. A díszruhák Á szolgák robisátásál dr Babé Imre &a iránt érdeklődött, hogy mily ruhákról van szó. A főssámvevé felsorolta, hogy mily ruhákat kapnak a saoigák — felemlítve 3 díszruhát is. Dr Babó Imre újabb felszólalásában hangcstatís, hegy semmiféle díszruhára nincs szüksége a városnak. Halász D. Sándor, majd dr Zilah Benő felszólalása után a polgármester a díszruhák szükségességét hangoztatta, ha már nem hármat, legalább egyet aserazsen b* a város. A képviselőtestület azonban dr Babé Imre javaslatát fogadta cl és a dicsruhák tételét törölte. A polgármester reprezentációs költsége A költségvetés & polgármester reprezentációs költségére 5616 aranykoronát vagyis 95 millió papirkoro- nát javasol, amelyet a közgyűlés már elvileg & műit évben megszavazott, úgy, hegy e cinen a polgármesteri fizetés 100 százaléka vétessék fel a költségvetésbe. Dr Zilah Benő ellenzi ezen tétel elfogadását. Szerinte nincs szükség a 95 milliós reprezentációs költségre, amely паю számol a város nehéz anyagi helyzetével és ilyen lexis ki adást a város nem engedhet meg megánzk. Helyijei közzel más hivatal- főnöknek ii reprezentálni kell éi még sem adnak néki ilyen őrseget Ha a polgármester kimegy a városból, a városi előfogalct veszi igéaybe; Bu dapeatea pedig ott v?a м atiaxámls. Nem tudja ezért, hogy miért szükséges ilyen nagy összeg erre a célra. Az egész tétel törlését, kéri. Dr Thuréesy polgármester erősen védi igazát. Azt mondja, hogy erről a kérdésről » képviselőtestület nem is dönthet, amennyiben már est megszavazta és a képviselőtestület határozatát megfelebbestók és ez a vármegyénél van Dr Zilah Benő más véleményen van. Ást fejtegeti, hogy a közgyűlés- aek jogában van erről dönteni, Szekér Pál a maga részéről kéri, hogy ha nem is az egészet, de a város bizooyos összeget adjon erre a célra a polgármesternek, mart ebből a közérdek szenved hátrányt. Dr Zilah Benő azt mondja erre Szekér Pálnak, hogy a közérdek egyáltalán nem szenved kárt azáltal, ha a polgármester nem kap reprezentáció« költséget. Dr Thurócsy Dezső ismét kijelenti, hogy e kérdésről nem dönthet a kép- vuelőteítület Dr Babé Imre sít fejtegeti, hogy a a polgármesternek véleménye erről a kérdésről nem helyes. A képviselő- testület autonom testület s így annak jegában áll bármely kérdésiről dönteni. A képviselőtestület a régebbi határozatát megváltoztathatja a a kérdést okvetlenül fel keli tenni ezavaaáíra. A községi törvény világosén kimondja, hegy a képviselőtestület csak ugyimasen ülésén nem változtathatja meg határozatát s még jogerős határozatot is megváltoztathat. A reprezentációs költség tárgyában hozott határosat pedig nem is jogerős. Ugyancsak a községi törvény szerint rendes közgyűlésen minden indítvány letárgyalandó, még ha tárgysorozaton nem lenne is, de es a kérdés mint költségvetési tétel szerepel a közgyűlés tárgysorozatán s így abban határozatot keií fcosai a közgyűlésnek, minthogy a közgyűlésen &% az indít vány tétetett, hogy a reprezentációs költségre felvett összeg töröltessék, ez magiban foglalja azt ez indítványt is, hogy a mait évben hozott közgyűlési határosat hatályon kívül helyeztetik, amihez a közgyűlésnek jogs ven s ez indokolható és teljesen megérthető, mert a közgyűlés akkor még ezt a nagy deficittel záruló költségvetést nem ismerte. Jogi szempontból & törvény rendelkezései szerint igy áll a kérdés a ha a polgármesternek e tekintetben aggálya lenae a várod főügyész a törvényesség kérdésében majd ad lelvi- lágositást. Egyed Izsák Sándor kijelenti, begy igaz, hogy a múlt közgyűlés megszavazta a polgármesternek a reprezentációs költséget, ö és társai azért feSebfeedók meg, mert feleslegesnek tartották e azt hitték, hogy az úti kiadásokat a polgármester abból fedezi Most is esen a véleményen van, Dr. Kathona Mihály városi főügyész a hozzá intézett kérdésekre vonatkozólag azt válaszolja: hogy a képviselőtestü létnek jogában van e kérdésről dönteni és határozni, mert a törvény úgy rendelkezik, ahogy dr. Babó Imre mondotta Dr. Kathona kijelentése után szünet következik. A polgármesternek jaiuár 24. szavazásra kellene feltenni a kérdést. Ő azonban vár. Tanácstalanul néz körül. A csendet Dr. Babó Imre szakítja meg, megkérdezve a polgármestert, hogy talán el akarja hagyni a szavazást ? A polgármester mentegetődsik, azt mondja, hogy rögtön felteszi a kérdést szavazásra, de most is azt hajtogatja, hegy e kérdést már jogi szempontból sem lehet bolygatni, a vármegye úgy sem fogja jóváhagyni. A szavazásnál a polgármester reu- reeentációs költségét a közgyűlés nem szavazta meg, a költségvetésből törölte. A szavazásnál a jelen volt mintegy 80 képviselő közül, mellette esak 4 képviselő foglalt állást. így a közel 100 milliós tétellel a kiadások csökkentek közmagayugvásra. Adóösszeirás és egyebek Adóösszeirásra a költségvetés 6000 aranykoronát irt elő Ezen tételt Dr. B&bó Imre, Dr tíusztos Károly, Szekér Pál és Fridrich Lajos felszólalása után teljes egészében törölték. Az épületek javítási költségénél Nagy Pál Ferenc helyes, életrevaló indítványát, hogy 2 illemhelyét állítson fel a város, mert ez okvetlenül szükséges, —- a képviselőtestület magáévá tette. Erre a célra 2000—2000 aranykorona lett beállítva. Napidij és útiköltség számla A napidij és útiköltség tételénél Dr. Zilah Benő kérdi, hogy ki őrzi elles a kiküldetések satkzégesaégit. Kiválj», hogy ezeket az összegeket ssigoruhb ellenőrzés alapján utalják ki, A kérdést a polgármester sehogy sem akarta megérteni és mindig a számfejtést ismertette g hosszas többszöri kérdések után állapíttatott meg se, hogy az elie&őriást senki sem gyakorolja. Dr. Bsbó Imre helyesli dr Zilah B»eő kérdését s az ellenőrzést úgy a kössxempontjából, mint az elöljáróság szempontjából szükségesnek tartja, mert igy kellő ellenőrzés esetén, nem lehet azt mosdani, hogy a tisetriaelók ok nélkül utazgatnak. Javasolja, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy miudes «ti számlát a városi tanács felelősség mellett utalványozzon s az úti számlákról negyedévenként tételenkénti jelentést terjesszen a kösgjülég elé. A közgyűlés Dr. Babó Imre javaslatát fogadta @1 és & napidij és uti- ssimlu költségeket 3000 koronáról 2000 aranykoronára szállította le. Előfogatok költségei Klőfogutokra a város ez ében : 21000 araaykoronát akart felvenni a I költségvetésbe. Borbás Imre kocssas»« j fejtegeti, hogy e tételnél jelentős ! megtakarítás érhető el és bizonyos : meg8zigoritá»küt kell kereszti:vinni. Ninecen s. városnak szüksége 7 e!6- íogatra. Szükség lenae a spórolásra, a taaarm-niyal is jobban kellene ta- ; karékoskodoi. Helyes lenne, ha meg- ! próbálnák az eléfogatokat vállalkozók ! n&k kiadui. Indítványom, hogy esak 4, legfeljebb 5 előfogatot tartson a i város. Ezt a tételt amúgy is soknak i tartja I l)r Thuróezy Dszső polgármester ! szerint as összes előfogatokra szükség 1 van. Dr. Zilah Benő a p«!gárm<t»ter ezen kijelentésével szemben csatlakozik Borbánt Imre indítványához. Azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy 50 esztendő alatt nem láttak polgár- mestert annyit kocsikéról, mint a jelenlegi polgármestert egy év alatt. Ezt maga is tapasztalta, da közvetlen szemtanuktól is hallotta Hivala ! los utazásra, ha nines előfogat, van bérkocsi, luxus kocsikázásra a város- [ ask nines pénze. I Itt dr. Thuróezy Dezső polgár- ; mester közbeszól, hogy a kocsikázás ezután is meg lesz, mert ha a képviselőtestület nem szavazza is meg a kocsikázáshoz az előfogatot, az alispán majd elrendeli azt. Dr. Zilah Benő joges és indokolt felháborodással mondja, hogy a képviselőtestület nem tűrhet itt basáske- dást és ha valaki luxus kocsikázást kíván, azt fizesse maga. A köz és az elöljáróság érdekeit is szolgáljaaz előfogatok korlátozása. Kéri Borbás indítványának elfogadását. A közgyűlés igy is határos és csak 5 előfogat költségeit szavazza meg 15.000 aranykoronában. Kutak javítása és két uj hűt fúrása Kutak javítására és két uj kút fúrására 26 000 aranykorona volt beállítva a költségvetésbe. Fridrich Lajos megkérdezte ezen tételűéi, hogy ezen összeg hogy oszlik meg, illetve miként haszuáltatik fel. Megtudva, hogy ebből 4000 aranykorona javításra, 22 000 aranykorona pedig két uj kút túrására van előirányozva, bangoatatja, hogy a kutak javítását megtelelő iparosnak kell adni átaláuy összegért, úgy, hogy azok javítása 24 óra alatt elkészüljön és ne történjen meg, hogy hetekig javittatlanul legyenek. Elégnek tartja egy kot létesítését. A közgyűlés ez értelemben dönt s erre a célra 15 000 arany koronát vesz fel. Hivatalok fűtése E kérdésnél is Fridrich Lajos szólal fel és azt mondja, hogy kiszámította mennyi fa szükséges a hivatalok lüté sére. Szerinte az előirányzott 6000 aranykorosa, illetve 120 öl fa igen sok. Kéri, hegy vizsgáltassák meg a kályhákat, nem-e rosszak és ezért kell annyi fűtőanyag. Dr. Monezpart főorvos ünneplése Az újonnan létesített kórház felszerelésére 10.000 aranykorona ősz- szeget állítottak be a költségvetésbe. Dr. Monszpart László főorvos mondott e kérdésnél nagy figyelem között hosszabb beszédet. Beszédének lényege ez volt: 1920-ban foglalta el —úgymond — főorvosi állását. Amikor kiment a kórházba, ott nagy szegénységet, hiányos felszerelést látott. Semmi sem volt a kórházban. Rettenetes helyzet volt. Akkor az a gondolat töltötte el, hogy ezeken a bajokon segíteni fog és keli, hogy Halasnak rendes kórháza legyen. Akciót indított. A könyörületes sziveket szólította fel adakozásra. Megkezdte nehéz, nagy müvét, amely к semmiből — a mai eredményre vezetett. Első adományt a Nőegylet- tpl kapta. Fehérneműt. Es igy fokozatosan változott к helyzet. Már nem idegenkedtek a kórházba való befekvéstői, jómódú halasi és környékbeliek kérték a kórházba való felvételt. A 3 ik esztendőben fehérneműhöz jutott a kórház, 8 város és az amerikai vöröskereszt egylet akciója révén. A jó hírnév az elismerés — szerénység nélkül mond hatja — akkor már döngette a kórház kapuit. Es ekkor hirtelen fordulat történt. A képviselőtestület meg szavazta az uj kórház felépítését. Az örömnek, a boldogságnak érzete fogta el. ügy érezte, hogy müve, ! áima sikerülni fog. Ekkor mondta, 1 hogy jók az emberek és szivükön ; fekszik e fontos kérdís. Es megelégedése még csak fokozódott akkor, 1 — midőn egy vasárnapi napon a i város jóvzive ismét megnyiíatkozott. A jótékonyság 52 alapítványi ágyat emelt Megemlékezik a szeretet hangján munkatársairól dr. Keresztes Béláról és dr. Steiner Ignácról, akik elismerést érdemelve, hűségesen segédkeztek neki Szói arról is, hogy a kórház már lészen van, de ; még sok fehérnemű hiányzik. Felsorolja még mik szükségesek a kórházhoz. Kéri a képviselőtestületet, hogy az előirányzott 10 ezer koroA i há: s I I fok S3 kasul Berjj Társ Ne vt BU míg m I és R ásíts teuton elsőre« hál és t tömői V l festet a legoie hatók, Eoksevá (Karuk« Az ic hal ha t ! ki l rak; les t Ш I Ír Arf kath. i ÁPOL ■"1 i V jani Kac 8 í ct 5 f Ossi 2 í és még d&soí As @10ш 6 é Gazdi m* értesíti köeöBi 6S Öl mjbél
