Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1925-08-01 / 61. szám
61. szám. XXV. évfolyam. Szombat, 1925. augusztus 1 Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre: Helyben . . 160.000 kor. 1 Vidékre . • 200.000 kor. Egy szám ára 1600 korona. Alapította PRAGER FERENGZ . Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronkésü Garmondbői 10000 korona — Petitből 11000 korosS i Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán ás szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületlS^p Hadikölcsön valorizáció Örökké aktuális kérdés, melyet mindig felszínen kellene tartani. Mikor a nagy háború alatt lelkes hazafiak százezrei vitték összekuporgatott filléreiket hadikölcsönre, akkor még senki sem gondolt arra, hogy rz a nagy nemzeti áldozatkészség az ősz szeomlás örökké vitás és húzódó témája f.g maradni. Sürgősen valorizálni kell a hadikölcsönöket I Nem azok nevében szólunk, kik vagyonuk igen kis hányadával adóztak csupán erre a célra — habár kivétel nélkül mindegyik áldozatot teljesített a haza oltárán. — hanem azok nevében, akik egymás mellé rakott kevés garasaikat, egyetlen órájukat, vagy egyébb ékszerüket, gyermekük hozományára félretett és verejtékkel megspórolt kicsi pénzüket áldozták a nemzet érdekében. Sürgősen valorizálni kell tehát a hadikölcsönöket. Olyan kérdés ez, melyhez úgyszólván nem is kell kommentár, hisz a legelemibb feltétel, hogy aki ad, annak ugyanannyit kell visszaadni. Csupán a módozatok, az állam teherbíró képessége és az adósság törlesztésének a mikéntje azok a kérdések, melyeket gyors tárgyalás és döntés alá kell vinni. A nagy tömegek szem pontjából ez a kérdés mindig égetőbb problémává válik s végtelenségig elhúzódó intézkezdéssel mégsem lehe a nemzet egyedének áldozat- készségét meghálálni. A háború előtti államadósságok a a nagy tömeget nem igen izgatták. A háboru előtti időkben a kis tőkés egyáltalán nem vásárolt állampapírokat, legfeljebb lokális jellegű bank vagy ipari papírjai voltak az egyszerű kisembereknek. A hadikölcsön volt az első papír, amelynek széles piacot csináltak. Nem akarjuk most azt fejtegetni, hogy mi volt a jegyzés oka. Lássuk inkább azt, hogy mennyit kellene fizetni az államnak, ha a hadikölcsönöket felértékelnék és hogyan lehetne keresztül vinni ezt a valorizációt ? Összesen 15225,408.350 korona értékű hadíkölcsönt bocsájtottak ki. Ebből az összegből kerek 9 milliárd az az összeg, amelyet nosztrifikáltak. A nosztrifikált kötvényekből adók és vagyonváltság címén mintegy 2 mii liárd szivárgott vissza az állampénztárba, mig Pénzintézeti Központ felvásárlásai az állam részére 1.9 mil- liárdra rúgnak. Összesen tehát, a legpesszimisztikusabb számítás szerint még 5 milliárd névértékű hadikölcsön van forgalomban és ennek a valórizációjáról van szó. Valórizáció alatt a kamatok és nem a tőke valorizációját értjük. Ha a forgalom felét 5 % о/, osnak, felét 6 °/0-osnak vesszük, az átlagos kamatláb 5 */д°/о lesz. A szükséglet tehát ötmiliiárd tőke után 287,500.' 00 korona lenne Ha most ezt az ösz- szeget német mintára csak az ottani minimális 2 V/o-al valorizáljuk, ez 7,187.500 aranykorona évi szükségletét jelentené, melyet igazán elbír még a szegény magyar állam is. Tegyünk azonban az állam kedvéért némi koncessziót és disztingváljunk eredeti jegyzők és egyéb ' lesz, mint kamatozó „Ablősungrente“- tuíajdonosok között és az utóbbiak- | nek, amelyet az úgynevezett „Abbénak csak 1 % os valorizációt jut- j sitzerek“ kapnak. A fentebb emli- tassunk. így még kevesebb lenne az I tett 2 1/^°/0-о1 иду kellene beosz- évi kamatteher. Németország évi 100 tani, hogy ebben egyúttal törlesz- millió aranymárkát szán erre a célra tés is bennfoglaltassék, mégpedig és az úgynevezett „Neubesitzer“ ek- \ nyeremény húzások formájában nek csak oly kötvényt szolgáltat ki, j és 30 év múlva az államnak a mely a reparációs kötelezettségek i hadikölcsönökből kifolyólag min- ideje alatt nem kamatozik, de amely- f den kötelezettsége megszűnjék nek épugy kialakult árfolyamértéke (KEK) a i—— ..... ■———-■ A szerdai közgyűlés к kormányzó köszönő leirata—Afehértói bérlő kérelmet elutasították Milyen területeket teáit át a város házhely céljaira Meglehetős nagy érdeklődés mellett tartott a város képviselőtestülete szerdán délelőtt rendkívüli közgyűlést. A gyűlésről tudósítónk a következőket Írhatja : Interpelláció a kislovakról Napirend előtt dr. Babó Imre intézett interpellációt az irányban a polgármesterhez, hogy a polgármester kél kis lovának a vá ros istállójában való tartása ügyében kiküldött bizottság jelentését miért nem hozza a közgyűlés e'é. Interpelláló ez irányban indítványt is terjesztett elő, amit a polgármester nem bocsájtott szavazásra és kijelentette, hogy dr. Babó ezt az indítványát Írásban terjesz- sze elő. Ezután a gyűlés rátért a tárgy- sorozat tárgyalására. A képviselőtestület felállva hallgatta végig a Kabinetiroda leiratát, amelyben a kormányzó a főispánhoz intézett leiratában a legszivályesebb köszönetét nyilvánítja Halas város közönségének a hozzá eljuttatott hűségnyilatkozatáért. A képviselőtestület gróf Bethlen min'szterelnaköt is üdvözölte sikeres operációja alkalmából és ragaszkodásáról biztosította. A miniszterelnök köszönő leiratát is bejelentette a v. tanács a közgyűlésnek. A város tulajdonát képező ingatlanok megváltása A közgyűlés letárgyalta az OFB által házhely céljaira a város tulajdonát képező ingatlanok megváltására vonatkozó V. tanácsi javaslatot. Az előadó előterjesztése után dr. Kathona Mihály főügyész ismertette- teljes részletességgel az eddigi eljárást. Közölte, hogy az igénylők az egész vásárteret kérték a megváltási eljárásba belevonni, de magán értesülése szerint a tárgyaló bíró csak a vásáttér egy részét, a marhsvásár- teret javasolja házhelyeknek. Pataky Dezső kérdésére kijelenti, hogy az igénylők jogosultságát megállapították és 565 házigénylő van, akiknek házhely céljaira 80 kát. hold terület szükséges. Reméli, hogy a Vásár-tér igénybevételére még sem lesz szükség. Dr. Zilah Benő felszólalásában hangoztatta, hogy a képviselőtestület teljes elismeréssel tartozik dr. Kathona Mihály főügyésznek, aki a házhely igénylési ügyben a város érdekét igyekezett megóvni, á városi tanács javaslatának elfogadását javasolja azzal, hogy az igénybe veendő területek közó a csendőrpótlóidomitó részére átengedett terület, melyet jelenleg a csendőrpótlóidomitó parancsnokság veteményes kerttül használ, a megváltási eljárásba bevonás sék s házhely céljaira igénybe vétessék. Szükségesnek tartja az adandó területek nagyságának megállapítását is, amely szerinte 180 n. ölnél nagyobb nem lehet, mert átlag a város területén nagyobb területű házhelyek nincsenek. .cEgyed Izsák Sándor szerint is házhelyek céljaira 180 n. öl terület elég. Utal arra, hogy az I. és más kerületekben a telkek nagysága nem nagyobb, mint 187 n. öl. Borbás Imre az igényjogosultakkal foglalkozik s sajnálattal látja, hogy az igényjogosultak legnagyobb része olyan, aki, ha területet kap is, arra megfelelő épületet építeni nem tud. Foglalkozik a földbirtokok megváltási ügyével is s indítványozza, hogy kéressék meg a kiküldött birót, hogy lehetőleg ez évben még fejezze be a földbirtok igénylők megváltási eljárását is. Dr. Babó Imre a városi tanács javaslatának elfogadását ajánlja mzü, hogy bár helyenként 180 n. öl adassák s tekintettel arra, hogy a város a megváltandó területért csere ingatlant kér, a megállapított érték csak átértékelési érték legyen. A képviselőtestület határozata Még több felszólalás után a képviselőtestület a v. tanács javaslatát elfogadta s kimondta, hogy házhelyek céljaira az OFB-nak rendelkezésre bocsájtja a város tulajdonát képező Patika-kertet (4 hold 532 n. öl), — az úgynevezett bikaakol melletti területet és Kálvária tér területét (4 hold 525 n. öl), — a Postakertből (4 hold 334 n. öl) s a Posta-kert és a Ménló-istálló között elterülő területet (összesen 11 hold 1491 n. öl), — a város felső végén a Sóstói-ut és a Bessenyei-telep közötti területből 3 holdat, — a Kmeth-féle daráló mellett 738 n. öl területet, — a külső mázsaház és Gazdasági Gőzmalom közötti területet (3 hold 1590 n. öl). Vásár tér 78gy egy részének megváltását ellenzi, mert erre a területre a városnak országos vásárok megtartása céljából feltétlenül szüksége van. Ez irányban a városi főügyész által a tárgyaló biróhoz beadott észrevételben felhozott indokokat a képviselőtestület teljes egészében helytállónak elfogadja s a Vásár-tér mentesítését ezen indokok alapján is kéri. Az átengedett területek ellenértéké fejében a képviselőtestület csere ingatlant kér, mert a városnak kevés ingatlana van s a megváltandó ingatlanok jövedelmére a város háztartási kiadásai fedezésére feltétlenül szüksége van. Kéri, hogy a házhelyek céljaira átengedett területek birtokbaadásával egyidejűleg kapja meg a város is a csere ingatlanokat és pedig lehetőleg a város közelében. az átengedett terhiek átértékelési árát a képviselőtestület a Sóstói-ut és a Bessenyei-telep közötti terület kivételével ü. ölenként 10 aranykoronában, Sóstói ut és a Bássenyei-telep közötti területet pedig n. ölenként 8 aranykoronában állapítja meg. A hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák részére1 a megállapítandó árból 75 százalék kedvezményt nyújt. Az egyes igénylő csoportok elhelyezése tekintetében azon óhaját fejezi ki, hogy a hadirokkaníak, özvegyek óa árvák a Sóstói-ut és a Bessenyei telep közötti területen helyeztessenek el. A Patikákért és a marhavásártár közötti gödrös terület elegyeng9íését a képviselőtestület a város nevében elvállalja azzal, hogy ennek költségeit az igénylők a városnak megtérítik. Az igénylők részére kiosztandó házhelyek területét 180 n. ölben kéri meghatározni, mert ezt megtelő nagyságúnak taláija és mivel a város belterületén levő telkek átlagos nagysága sem több, mint 180 n. öl. Ezenkívül kéri még a megváltási eljárásba belevonni a esendőrpétló- ídomitó által bírt területet is. A ref. és rém. kath. egyház kérelme A ref. ós róm. kath. egyház kérelmével is foglalkozott a képviselőtestület. Mint ismeretes, a legutóbbi közgyűlés a ref. egyháznak interná- tus céljaira, Fehéríón, a róm. kath. egyháznak pedig főgimnázium, rendház és templom részére engedett át területet a Vásártéren és annak forgalmi értékének megállapítására bizottságot küldött ki, mely felerészben ref. és róm. kath. tagokból állott. A bizottságnak egyhangúlag hozott határozatát a v. tanács magáévá tette és terjesztette elő a képviselőtestületnek. E szerint a róm. kath. egyháznak juttatandó terület forgalmi értékét n. ölenként 25 békebeli koronára, a ref. egyházét pedig holdanként 800 békebeli koronára értékelték. Több felszólalás után a közgyűlés névszerinti szavazással nagy többséggel elfogadta a v. tanács javaslatát, kiegészítve dr. Zilah Benő és Pataky Dezső indítványával, mely szerint mivel kulturális célról van szó, a forgalmiártól eltérően a róm. kath. egyháznak juttatandó területet n. ölenként 127> békebeli koronában állapítja meg s a forgalmiárból leengedett összegnek megfelelő 39 hold területet pedig a ref. egyház kapja díjtalanul. Itt írjuk meg, hogy szerdai szá-
