Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-08-01 / 61. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője augusztus 1 műnkben 0 kérdésről irt cikkünkbe j sajnálatos hiba csúszott be. Ugyanis \ a V. tanács a bizottság javaslatát j magáévá tötte és már eredetileg a fent irt árban értékelte e földterüle- tokot A fehértói bérlő kérelme Nagyobb vita fejlődött ki a fehértói gazdaság bérlőjének kérelme tárgyá­ban. A fehértói bérlő az évi bárösz- szeget 11 vagon búzáról 7 vagonra kérte leszállítani és a kérelem nem teljesítése esetén a szerződős felbon­tását kérte. á fehértói bizottság és a v. tanács a haszonbérleszáliitást nem javasolta, hanem a szerződés egyik pontjának olyanképpen való megváltoztatását, hogy az évenként meghagyandó 70 kát. hold ugart a bérlő bevethesse, amiáltal 2—Б vagon termény több­lethez jut. Dr. Zilah Benő és dr. Babó Imre j sem a bérleszállitást, sem az ugar j meghagyását nem tartották teljesi- í tecdőnek, — mert mint felszólalásuk­ban hangoztatták, a bérlő eddigi magatartásával nem szolgált reá. Borbás Imre és mások felszólalása u'án a képviselőtestület névszerinti szavazással erre a kérelem elutasítása mellett döntött. Egyéb ügyek A városi alkalmazottak hadipótlék megállapítása iránti kérelmét levették a napirendről, — Juhász és Kalmár városi szálloda és vendéglő bérlők­nek 1926 év augusztus 1-én lejáró szerződésüket a közgyűlés további három évvel meghosszabitotta és az évi bérösszeget 3000 eranykoronában illetve 43V» millió papirkoronában állapította meg. Még néhány haszonbéri szerződős tudomásul vétele után a gyűlés 12 óra után ért véget. Magára gyújtotta a szobát, azután borotvával elvágta nyakát A családi viszálykodás, egyenetlen­kedés sok szerencsétlenség okozója. A vége mindig siralmas és tragikus szokott lenni. Hordós Lajos halasi mezőőr Szé- csényi uccu 46 »z. házában lakik Kranicz Ferenc majsai születésű szabó, aki Halasról házasodott. Kró­moz már régóta városunkban lakik. Julius 28-án érdekes, szomorú események révén került az érdek­lődés központjába. Az említett napon Kranicz állítólag összeveszett feleségével. Erős szó­váltás, nézeteltérés keletkezett köztük. Kránicsot úgy látszik, ez nagyon elkeserítette, amit erősen igazolnak az alanti ak. Az est beálltával bezárkózott szobájába. Mindent elrendezett ott, majd a szoba bútorzatát leöntötte petróleummal és meggyujtotta. Ö pedig belefeküdt ágyába, borotvával elvágta a nyakát és várta: a Halált. Azonban terve meghiúsult. Hordós Lajos mezőőr, a ház tu lajdonosa éjfél felé hazafelé tartott. Alig ért házához, rémülten vette észre, hogy a szobából a nyitva fe­lejtett ablakon füst-gomolyok száll­nak ki. Segítségért kiáltott és revol­veréből ötször a levegőbe lőtt. A zajra és lövésre az éppen arra haladó lovas járőr figyelmes lett. A szomszédok segítségével felfeszitették az égő szoba ajtaját és abból Króni- czot a konyhába vitték. A tüzet is hamarosan lokalizálták — úgy hogy a tűzoltók segítségét sem kellett igénybe venni. A tűz eloltása után észrevéve Kránicz nyakán tátongó hatalmas sebet, orvost hívtak, majd Krániczot a kórházba szállították be. Remény van arra, hogy megmenthető az élet­nek. A vágás a nyakán nem oly mély, mert ha a borotva pár millimé­terrel beljebb megy, úgy feltétlen halálát okozta volna. A tüzhaláltól pedig Hordós ide­jében való megérkezése és a tűz hamaros eloltása mentette meg Krá­niczot. Mennyi lakbért és üzletbért kell fizetni augusztus 1-én Egész a legutóbbi napokig teljes bizonytalanság uralkodott a tekintet­ben, hogy az augusztusi lakbért milyen szorzószám alapján kell fizetni. Félhivatalos közlések sűrűn jelentették, hogy a szorzőszám 14.500 korona lesz, de az erről szóló ren­delet csak a legutóbbi napokban jelent meg. Most már tiszta kép nyerhető arról, hogy az augusztusi negyedre mennyi bér fizetendő. Lakások után fizetendő az augusztusi negyedre az alapbérnek 30 százaléka, 12'5 szá­zalék kincstári részesedés és 8 szá zalék üzemi költség, Hogy példával is illusztráljuk, egy lakás után, mely­nek 1917-ben évi bére 400 korona volt fizetendő : a 400 koronának egy negyed része, vagyis 100 korona után annak 30 százaléka, vagyis 30 aranykorona. Ez papirkoronában 43.500 korona. A 12‘5 százalék kincstári részesedés (a bér egynyolcad része) kitesz 54.375 koronát. Ehhéz jön még 3 százalék közüzemi költség cimén 13.050 korona. A fentiek sze­rint az 1917. évben 400 korona alapbérrel birő lakás után most, az augusztusi negyedre fizetendő lakbér, kincstári részesedés és közüzemi pótlók cimén 532 875 korona. A rendelet megengedi a részletfizetést. E szerint augusztus 5 ig bezárólag csak a kincstári részesedést és köz­üzemi pótlékot kell egy összegben kifizetni, — míg a lakbérnek csak egyharmad részét. Vagyis a fenti példa szerint fizetendő 400 korona évi alapbérrel bíró lakás után aug. 5-ig a kincstári részesedés és köz­üzemi pótlék teljes összege fejében 97.875 korona és a lakbér egyhar­mad része fejében 145 000 korona. Összesen 272 875 korona. A kővetkező hónapban szeptember hó 5-ig a lakbér másik harmada azaz 145.000 korona fizetendő 1 százalékos késedelmi kamattal, va­gyis fizetendő 145.000 K. 1450 K. összesen 146.450 korona. A harma­dik harmad október hő 5-ig fizetendő szintén 1 százalékos késedelmi ka­mattal. Ezen részletfizetési kedvezményt nem vehetik igénybe azok, akik lak­bérilletményeiket augusztus hó 1-én egyszerre kapják meg (pld. az állami tisztviselők). Az üzletek után az 1917 évi bér 50 százaléka, 12’5 százalékos kincs­tári részesedés és 8 százalék köz­üzemi pótlék fizetendő. Vagyis egy olyan üzlethelyiség után, melynek 1917 évi bére 1000 borona volt, — fizetendő az augusztusi negyedre: az 1000 korona negyed része 250 K. után annak 50 százaléka, vagyis 125 aranykorona. Ez papirkoronában 1,712.500 korona. A 12’5 százalék kincstári részesedés (a bér Ve*8«! része) ki esz 214 063 koronát. Ehhez jön még 3 százalék üzemi költség cimén 108.750 korona. Az elmondot­tak szerint egy 1917. évben 1000 borona alapbérrel biró üzlethelyiség után most, az augusztusi negyedre fizetendő lakbér, kincstári részesedés és közüzemi pótlék cimén összesen 2 034813 korona. A részletfizetés kedvezménye az üzletek után is igénybe vehető. Olaszországi utinapló Borbás Imre napiéjegyzetei az olaszországi gazdasági tanulmányúiról VI. Egész Itáliának, sőt a világnak nincsen hasonló szépségű tere, mint a velencei Szt. Márk tér. Az ezer­egyéjszaka csodás világa van itt elénk varázsolva. Kőben kifaragva, palo­tákban elrendezve, 3 oldalról osz­lopos, árkádos paloták zárják be a a teret, északról a régi procurácia 1480 bó), amelyben valaha a velen­cei köztársaság főhivatalnokai, a prokurátorok laktak. Most az árká­dok alatt pompás üzletek, kávéházak vannak, csillogó kirakatokkal. Szem­ben az uj procurácia 1584 bői, most királyi palota. A kettőt összekötő s a teret nyugatról határoló „Uj épü­let* már sokkal későbbi keletű, 1810-böl vaió. Keleti oldalán a teret Velence védőszentjáneb, Szt. Márkus­nak ezeresztendős temploma hatá­rolja és ékíti gyönyörű oszlopaival, kőcirádáival, zöldpatinás kupoláival és aranytól ragyogó mozaikfcépeivel. Több mint 500 oszlop díszíti, melyek még ősrómai vagy a keletrómai csá­szárság idejéből valók. Főhomlok­zatát a hires 4 bronzparipa disziti, melyeket a velenceiek Konstanti­nápolyból hoztak el 1204-ben és amelyeket a háború alatt, — féltve repülőink bombájától — leszedtek onnan. Bent a dómban az üveg­ablakok színes festményein átszü- rődő misztikus félhomály uralkodik. A dóm mennyezete csupa mozaik, a derengő világosságban tompán csil­log a dús aranyozás. A főoltáron Szt. Márkus reliqiuái vannak elhe­lyezve 2 ezüst koporsóban. Bal­oldalt egy Madonna kép látható, melyet egyik doge 1204-ben Kons tantinápolyban zsákmányolt. Az oltár alapzata egy gránittömb; a hagyomány szerint Krisztus Urunk ülőhelye volt a hegyi beszédek al­kalmával. 1097 ben, tehát 900 esz­tendővel ezelőtt hozták el a velen­ceiek Tejrusból. Órákat, sőt napokat tölthetnénk a dóm és töméntelen műkincseinek szemlélésével, de vezetőnk sürget; még nagyon sok látnivalónk van ! A dóm mellett északról szegletes, bástyatoronyszerü építmény, a harangtorony, tetején a két életnagy- ságu bron-figura, a „mórok“ a kö­zöttük álló nagy harangra ütögetik az órákat a kezükben levő hatalmas kalapáccsal. A dómtól délre, a Márkus-tér szögletében áll a Campanille. Az ősrégi, még 888 ban épített harang­torony 1902-ben ledőlt, a mostani annak a helyén épült fel az erede­tihez teljesen hasonló kivitelben, 98 méter magas; a toroDy csúcsáról aranyozott szárnyas angyal ragyog le és uralja a szóditő magasságból az egész velencei síkságot. A téren állandóan ünneplő soka­ság hullámzik fel és alá, fejünk fölött galambok serege csattogtatja szárnyait, majd az egész raj lecsap az ember lábai elé, ha valami enni­valót remél. Ez a kép úgy hozzá­tartozik a tér jellegéhez, mint a dóm vagy a Campanille. A Campanille mellett jártunk ki a tengerpartra, a Kínára. Nem tudjuk bora nézzünk, mit szemléljünk. Bal­kéz felöl & Doge-palota ragyogó már­ványfalai, gyönyörű díszítésű loggiái. Előttünk a tengerpart, sürgő-forgó hajók és közöttük fürgén sikló gondolák tömegével, & háttérben hatalmas temp lomok lomha és patinás tömege emel­kedik ki a vízből. A parton két grá­nitoszlop : egyiken Szt, Tódor. Velence régi védőszentje a krokodilussal, a másikon Szt. Márk bronzoroszlánja. Az oszlopok tövében gondolások, nap­lopók heverósznek, nem valami biza­lomgerjesztő külsővel. Nem sokáig nézelődhetünk, mert a Márkus-tér felől katonazene harsog felénk : megkezdődött a térzene. Mire visszajutunk, alig lehet megmozdulni. A rengeteg tömeg mind a zenére összecsődült úgy, hogy életveszélyes ! a tolongás. Bizalmas figyelmeztetésre I jól begombolkozunk, mert ilyenkor „aratnak“ a zsebtolvajok. 70 tagú zenekar hangversenyez. Aligha van szebb zene a világon, mint ennek a rengeteg hangszernek csodálatos össz- játéka. Elragadtatva hallgatjuk, még az öregebb magyarok is megüle ődaek. Azonban nem sokáig élvezhetjük a gyönyörű zenét: 7 órakor esni kezd az eső, a zene nem játszik tovább. Nekünk különben is mennünk kell, mert 8 órakor vacsorázunk. Sok min­denféle és teljesen ismeretlen étkekkel traktálnak bennünket. Szomorúan néz nek össze a magyarok: nem smafckol a vacsora 1 Mindenki falja a kenyeret és issza a bort. Néhányan sörrel próbál­koznak, mert Velencének nincsen jó vize. A sör is rossz és méregdrága, az sem ízlik. A menü végén valami gyanúsan sárga és végtelenül keser­nyés ételt hoznak. Undorral teszik félre a magyarok. Koszt dolgában határozottan rosszul állunk Még egy- pár darab kenyeret bekebelezünk, azután aludni térünk, mert holnap nagy munka előtt állunk. A szobák tiszták, kényelmesek. A mienknek az ablaka épen a harangütő 2 bronz­figurára néz. Miután a vacsorával szerencsére nem kellett túlterhelnünk magunkat és 24 órai utazás, meg a mai sok járkálás után jól esik a nyu galom, az óraütögetéseket máris fél- álomban hallgatjuk, majd végleg el is szenderedünk. Értesítés! Alulírottak tisztelettel értesítjük а в. é. közönséget, hogy aug. 1-töl közös elhatározással üzleteinket egyesítjük. Vendég köreinket és a n. é. közönséget to­vábbra is rendés és pontos kiszolgálásba ré­szesítjük. A bérletes vendégeink ngy a Vanynr házban, mint Felsónádor neeai üzle­teinket igénybe vehetik. A nagyérdemű kö­zönség szives pártogását kérik Tóth János és IVj. Bor István borbély és fodrász mesterek. Nyomtatványokat ízlésesen és olcsó árért készít Halason a Práger Lapvállalat-nyomda Pfir ha t bárn ségfc iítv We ré G л urf í őszi váll érke úri A társ. Két DJ геи ki Petői tül és asz but< elsőn hí és tön festi a lego betű Kolozs (Keres

Next

/
Thumbnails
Contents