Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)
1923-03-03 / 18. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője március 3. X aegszállott Bácska tragédiája A Szabadkán megjelend „Bácsme- ■gyei Napló“ február végi száma fek- asik előttünk. A lap közleményeiből átvettünk néhány hirt, kivonatoltunk néhány cikket s az apró, mozaikszert •cikkecskék nyomán megrendítő kép bontakozik ki szemünk előtt: a megszállott Bácska tragédiája. Sztojkov Mózes szabadlábon. Sztojkov Mózes bácskai szerb alia *pánt, aki félmilliókat vágott zsebre e marhákat sikkasztott el a bajai háromszög kiürítésekor, mint megírtuk, öt évi fegyházra ítélte a zomborí törvényszék. A sikkasztásért és hivatalos hatalommal való visszaélésért elitéit szerb alispán ma már szabadlábon van, mert az újvidéki tábla félmillió dinár letét ellenében szabadon engedte. Arszenovics Nikola főjegyző és Gaics Vászó mészáros 800 ezer, a többi elitéit, így Krsztekanics volt almáéi főszolgabiró is, 60— 200 ezer dinár óvadék ellenében kiszabadultak rövid fogságukból. így Ítélik el a szerbeket a bocskoros honfitársaik, s még a nevetségesen csekély büntetést is elengedik nekik pénzért. Л szerb börtön halottai. Ignác Gyula vasúti tisztviselő s^erb szolgálatba állott, de sűrűn feljárt Budapestre is, ami miatt a kémkedés gyanújába keverték a szerbek és társaival együtt lecsukták. A hosszú vizsgálati fogság őrjítő kinoztatásai alatt Ignác Gyula fővádlott meghalt. A másik fővádlottat IS évi súlyos börtönre ítélték, de legutóbbi jelentés szerint dr. Varga György is belehalt a brutális kínzásokba. így Ítélik el a szerbek az ártatlan magyarokat besn- gás, meggyen usi tás alapján. Nincs szén — nincs vonat. A nagyfoka szénhiány, a vasúti anyagok romlása és a vasati felszerelés hiányossága szinte egészen megbénítja a szerb vasutakat. Hivatalos (menetrendi kimutatás szerint csütörtök éjjel 12 órájától kezdve nyolcvan személyvonatot szűntettek be a szabadkai vasutigazgaíóság területén. Szerb-horvát barátság. Banjanin Jóván felfüggesztett újvidéki rendőrfőkapitányt Rumára nevezte ki főszolgabírónak & belgrádi belügyminiszter. A zágrábi horvát tartományi főnökség ezt a kinevezést egyszerűen nem vette tudomásul, fütyül a szerb miniszter rendelkezésére. Horvátország a borvátoké — mondják — s nekik nem kell a szerb Banjanin Jováa. Magyar jegyzők, ki a lakásból. Torontálmegye alispánja rendeletet adott ki, mely szerint az áthelyezett, vagy állásukból .fölmentett magyar jegyzők hivataluk után kapott lakácsukból azonnal kilakoltatandók, még karhatalommal is. így jártak azok a magyar jegyzők, akik hittek a szerb ígéreteknek. Szerb csendélet. Dimitrijevics Tihamér volt topolyai, jelenleg kulai szolgabiró annak idején adatokat szolgáltatott ki a hírhedt Tyeremov Dragutin volt topolyai főbíró elleni hírlapi harcban. Ezért Tyeremov nem kevesebbel, mint vesztegetéssel és hamisesküre való kényszerítéssel vádolva állította törvényszék elé szolgabirótársát. A két viselő szerb szolgabiró, most egymásról rángatja le elkeseredetten a leplet. Az győz, aki nagyobb aljasságokat 4ad a másikra rábizonyítani. De a magyarsággal, amelyet ez a két vérszomjas vadállat kutyájaként kezelt, öizony nem törődik senki. 1 й nemes Értelemben űzött vadászatról (Irta: Vaseilievits Fedor ezredes) VIII. rész. Ha tehát a vadat szükségszerűen le kell terítenünk — teljesen tudatában kell lennünk — bogy élőlénnyel állunk szemben, mely ugyanazon — de talán még finomabb érzékekkel és idegekkel rendelkezik, mint a mié- ink. E szerint kötelességünk, bogy ezen lényekkel — ha már szükséges — minél gyorsabban és fájdalmat nem okozó módon végezzünk. Miaden állat — a legalacsonyabb, legkisebb is — érzi a fájdalmat! Ezt a tényt tartsa minden vadász — és az aki azzá akar lenni — szem előtt, mielőtt puskát vesz a kezébe. — Sohase képzelje a természet szabad gyermekeit — érzéketlen lényeknek, hanem gondoljon arra, hogy minden állat — bárha nem mindig képes annak észrevehető módon kifejezést adni — érzi a fájdalmat. Miután azouban a vadászat — leterités nélkül — el nem képzelhető — történjék ez minél gyorsabban, minél biztosabban — anélkül, hogy a vadnak felesleges fájdalmat okozzunk Minden állatnak fokozódik az érzékenysége a magasabb fejlődéssel. Az emlősállatok idegrendszere a legtökéletesebb, tehát a legérzékenyebb is. Minél alacsonyabb fokon van egy állatfaj kifejlődve — annál egyszerűbb annak idegrendszere. Az összes emlősállatoknak, — úgymint a madaraknak — mozgó, érzékeny és az úgynevezett edényeket szűkítő és tágitó idegein kivül — homlokagyuk is van, mely nemcsak idegműködésüknek központja általában — hanem a tökéletesebben kifejlődött gerinceseknél — a seellemi tevékenység!) helyének is tekinthető, tűnnek természetes következménye, hogy az állat — agy fejletsógéhez képest — gondolkozási (szellemi) műveletet is kifejt és e szerint tevékenysége nemcsak egyedül az u. n. „ösetönre“ alapítható. Miképen a fiatal állat járni, szaladni, repülni, élelmet keresni tanai, úgy tanul meg minden egyebet amire a létért való küzdelemben szüksége van — igy pld. a természetes ellenségei és külső károk elleni védelmet, felismeri tartózkodásának helyét, a legelőt stb. Ez mindcsak a homlokagy működése folytán történhetik. Az állatban meglévő szellemi működésnek tapasztalatokon alapuló bizonyítékául szolgáljon — pl. egy bizonyos „váltó“ betartása vagy elhagyása, a bajtóvonal áttörése a hajtott vadnál, a viz felkeresése sebzett vad által, a vezető szerep — bizonyos vadfajoknál. Ezek mind nagy mérvben kifejlődött — nem csupán ösztönszerü agyműködésnek eredményei — célszerű cselekmények, melyek által az állat — tehát a vad is — óle'ét fenntartja és védi. Ha nem volna az állat nak szellemi élete, nem érezhetné a fájdalmat, tehát nem volna érzékeny idegekre szüksége. Hogy a vad más módon érzi a fájdalmat — mint az ember — az természetes. Hiszen idegrendszere — még úgyszólván csak az ősi állapot ban van, talán hasonlóan mint annak idején — az emberé. Ha tehát mindezeket tudjuk — gondoljunk arra, hogy a legtökéletesebben kifejlődött gerinces állatoknál, a madaraknál és emlősállatoknál fáj dalomérzést idézhetünk elő, mely ál- , tatában semmiben sem külömbözik az emberétől. A fájdalom, melyet a sebzés okoz, tehát nemesak „testi" — vagyis a seb helyéhez kötött, hanem gyakran az agy egész más érzéki központjaira is kiható — és ily módon — az állat testének egész más részeiben is — nagymérvű fájdalmak keletkezhetnek, melyek jóval nagyobbak — mint azok — amelyeket a sebzés által okozunk. Gondoljunk csak a betegágyában fekvő — sántára sebzett őzbakra! Micsoda kínzó érzésekkel — mondjuk halálfélelemmel — várhatja e megnyomorított állat — a közeledő vadászt vagy kutyát 1 HÍREK Olvasóinkhoz! Érdekes, különös jelenség, hogy sokan a veszélyben, a romlásban levők közt, kik a nemzeti összetartás, fejlődés, egy uj jövő kiépítésének egyik kinyúló darabján töltik be egyedül hivatásukat — magukra csak akkor gondolnak, mikor e poszton való őrtállás közben már a hullámok átcsapni készülnek fejük fölött, elérkezik a mentésnek utolsó pillanatja. Lapunkra, mely a magyar nemzeti megujhódás egyik szilárd alapköve volt mindig — elérkezett a fenti pillanat. A gazdasági viszonyok sülyedése, romlása, az árak folytonos emelkedése szükségszerűséggel diktálják, hogy követnie kell a többi vidéki és fővárosi lapok példáját, — mely már mind emelt — és az áremelés kényszerű eszközéhez kell folyamodnia. Legutóbbi emelésünknél azt hittük : utolsó lesz. Az idők, a viszonyok ránkcáfoltak. Következetesen fellépett a drágasági hullám, mely hihetetlen árakat létesített papír, festék, munkabér, villany stb. terén. Koronánk lassú lemorzsolása is belefolyt e folyamatba. Mert ezen 15 koronás árra való emelés folytán is csak 2 békebeli fillért tesz ki lapunk ára, — mely békében 6 fillér volt — és igy messze van még az aranyparitástól. Es hogy vele szemben a többi áruk ára hogy emelkedett, azt szükségtelennek tartjuk felsorolni. Az összehasonlítás nagyon is javunkra ütne ki. Lapunk ára március 8-tól kezdve 15 korona. Tudjuk a mi olvasó- közönségünk hü tábora, mely mindig megértő, igaz barátként gyámolította lapunkat a leggöröngyösebb utján is — ezentúl is, belátva a lépés kényszerítő voltát, a régi szeretettel, megértéssel támogat bennünket. A kiadóhivatal. — Naptár. Március 3., szombat, Kornél. Március 4., vasárnap, Káz- mér. Március 5., hétfő, Özséb. Március 6., kedd, Gottlieb. — Időjárás: Változatlan felhős, enyhe időjárás várható helyenkint esővel. — Bank-gyűlés. A Halasi Gazdasági Bank Rt. 25 évi rendes közgyűlését március 4-én d. e. fél 11 órakor tartja? A gyűlésen többek között a bank alaptőkéjének felemeléséről is döntenek. — Mulatság Szombat este tartja a Polgári Olvasókör zártkörű tánc- mulatságát saját helyiségében, amely iránt széles körben nagy az érdeklődés és az előjelekből ítélve fényesen fog sikerülni. Nem e az első és legszentebb kötelessége tehát az igaz vadásznak — kinek szive a helyén van, hogy ismerje ás tudja az elbánásnak azon módját, mellyel a sebzett vadat a leggyorsabban és legbiztosabb módon szabadítja meg kínzó fájdalmaitól? Vadászhoz méltó és emberséges tehát, ha a vadat mindenkor a teremtő szellemileg is kifejlődött ólő lényének tekintjük és vele szemben fegyverünket is e szerint használjuk 1 (Folyt, kőv.) Megindult a Szeged—pécsi közvetlen vonat. Mint hivatalos helyről értesülünk, a két déli vonat mely eddig Halas—Katymár között közlekedett, március 1-től, csütörtök déltől kezdve már mint Szeged—pécsi közvetlen vonat közlekedik Halas, Jánoshalma és Baján át. Bácsalmás—Katymár között külön szerelvény biztosítja a csatlakozást. — Bankett A Kisgazda és Föld- mives Párt március 15-én este saját helyiségében bankettet rendez. A bankettre folyó hó március 10-ig lehet a szolgánál jelentkezni. A banketten egy teríték ára 500 korona. — A vármegye rendkívüli közgyűlést tart. Pestvármegye közönségé a vármegye főispánjának intézkedése folytán Budapesten, f. évi március hó 6-án (kedd) délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A rendkívüli közgyűlés tárgya a vármegyei gazdasági egyesületnek a társadalmi rend és munkaszabadság védelme tárgyában a törvényhatósághoz intézett átirata. Ezen kivül letárgyalásra kerülnek a beérkezett és sürgő3 természetű vármegyei és községi ügyek. Ezek tárgysorozatát a szokásos módon a vármegye székhazában az alispán kifüggesztette. — Előadás. A Kath. Népszövetség f. hó 4-én, vasárnap d. u. 3 órakor, a róm, kath. polgári leányiskola helyiségében gyűlést tart, melyen Perez Antal főgimn. hittanár tart előadást. Témája: A szociáldemokrácia lényege. — Felemelik a dohány-beváltás árát. A pénzügyminiszter a hivatalos lap mai számába megnyugtatja a dohánytermelőket, hogy az 1923 évben a kincstár számára termelt dohány beváltási árát magasabban állapítja meg. A nehézlevelü dohányok métermázsáját az 1923 októberi átlagos buza-átiagár kétszeresében, a kerti dohányét pedig háromszorosában állapítja meg. — Ismeretterjesztő előadás. Március 4-én délután 6 órakor a függ. és 48-as körben vetített képekkel kisért előadás lesz a honfoglalásról. Az igen szépnek ígérkező előadásra ezúton hívjuk fel a közönség figyelmét. — Heti Üzleti szemle. Az árak az utóbbi két hétben oly rohamosan emelkedtek, a milyen emelkedésre még nem volt példa. A drágulás oka részben koronánk romlása, részben a küldföldről importált áruk hozzáférhetetlensége. A helyzet ma az, hogy a nagybani beszerzési ár sokkal nagyobb, mint amennyiért e cikkeket kicsinyben árusítják. Legszembeötlőbb az emelkedés a röfös- árunál, 25—30 sőt egyes cikkeknél 50 százalékkal szöktek föl az árak. Ugrásszerűen emelkednek a vetőmag árak, pl. a takarmányrépamag kilója nagyban 1000 korona. Petroleum már alig kapható, a cukor árának emelése küszöbön van. hit fogja s Helyi I Szives ti adom az i közönségi méS2 üzletemet 1 sz. alat tottam, h< féle hús, marha, b és sertés ható. Kér közönség; Tiszt Szabadi lés: Szép, e ges ét hr; vanal üzleti Mége; öli Gém az 1 Aruhi március ■ egy Olcsón ч nát, górni tokát. Tai kák, к a 1 gyermeke érke cera kapb Csap mészt
