Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)
1923-12-15 / 100. szám
XXIII. évfolyam. Szombat, 1923. december 15. 100. szám. Kiskun-Halas Helyi Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési Ar egy évre: Helyben . . 34.000 Mór. | Vidékre . . 38.000 kor. Egy síim ára 350 korona. Alapította PRAGER FERENGZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronként Garmondból 3000 korona . . — Petitből 2400 koroasj Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületé®^ Emlékezzünk... Szaggatott szélű, elnyűtt, sárguló lapok, amikor kezemhez kerülnek, nem tudom elolvasás nélkül a szemétbe dobni. Még ha magam is írtam azokat, szeretem még egyszer végigolvasni. Szeretek elidőzni az elmúltakon, szépek a hasonlatok az akkoron és a manapság között. Melyik a gyönyörködtetöbb ? Majd egyszer... Majd máshol.. Most csak erről az elavult, sárga lapocskáról, mely nem hagyja nyugtomat. Dátum is van a hevenyészett betűktől teli írott oldalon: 1915. november 2. Helyszín : Milnó. Olvasom a sorokat, gondolatban elsötétül a nyolc esztendő intervalluma és csak a ma jelenléte, az akkornak múlt ideje kerülnek egymás szomszédságába. Halottak napja volt éppen... A muszka gránichoz közeleső falucskában volt a szakaszunk, jó mélyen a föld gyomrában mindvalahány emberi vakondok. Benn pára és izzadság, kinn pedig az z végtelennek látszó orosz mező, mintha még jobban megnyúlt volna a fehér takarójával, mint egy nehéz gond ülte meg az álmaikban otthon járó lelkeket. Halottak napja volt! Szakaszomban ketten voltunk földiek ; beszélgettünk. Miröl-másról ? A halottainkról. A dermesztő hideg szél. A mind sűrűbben felpukkanó muszka lövegek nem tudtak benn tartani biztos fedezékünkben, elindultunk... Pár kilóméterre a vonaltól volt az ezre- dünk temetője, ide indultunk felkeresni a már minden veszélytől, hi degtől jól megvédett К Gy. utcabéli bajtársunkat. A mindent betöltő hómezőkön sürü kiemelkedések, rajtuk egy egy madzaggal összetűzött, gya- lulatlan fakereszt, néhol dátum, amott csak egy szám, itt és ott krétával odarajzolt név. Végre megtaláltuk, akit kerestünk. Meggémberedett ujjainkkal előkotoráztuk az aznap kiosztott gyufáinkat és szép sorjában egyik szálat a másik lángjánál meg- gyujtva, megvilágítottuk a halottak örök éjszakáját. Szenttül hittük, hogy ez a láng, — ha kicsiny is — elég most a jobb hijján, de majd ha a mindeneknél magasabb kommendás, az Úristen, haza fog vezérelni... soha ki nem alvó, örökkön tündöklő lángoszlop fogja hirdetni szomorú éltetek dicsőséges halálát, nemes tetteitek feledhetetlen emlékét. Haza tértünk! Megnyirbált országunk vérzik ezer sebétől, amit csak az idő és az akarat kitartása tud lassanként meggyógyítani, de van egy adósságunk, ami már most is leróható: meggyujtani a megemlé kezés soha ki nem alvadó világitó lángtornyát azokért, akik drága életüket kioltották érettünk, helyettünk. Mi ez ahhoz képest, amit Ök már megtettek. S mégis mit látunk ? Harmincezer lakossal biró városunk még mindig várakozik 1 Hallgassuk meg lelkünk parancsoló sugallatát és gyújtsuk meg az emlékezés gyertyafényét, állítsuk fel végre a Hősök Emlékoszlopát! A szaggatott szélű, elnyűtt jegyzet papirom mintha megszólalna, űz, hajt és emlékeztet: „Ember ne feledd az ígéreted . . . Az Úristen hazavezérelt 1 * • —ée. Megszavazták a kárházápitást Halas 30 milliót ad A szerdai közgyűlés tárgyalta a városi kórház építésének ügyét, amelyhez a közgyűlés több felszólalás után egyhangúlag hozzájárult. Ismertették a népjóléti minisztérium leiratát. A népjóléti minisztérium a város áldozatkészségét méltányolva, a kórházépítéshez, 30 millió koronával hozzájárul, de csak akkor, ha a város szintén ilyen összeget ad e célra. A v. tanács javaslatában a 30 millió korona megadását kérte. Több felszólalás történt. A felszólalók mindegyike amellett volt, hogy a városnak a kórházkérdést meg kell oldani, Dr. Thuróczy Dezső h, polgár- mester azt hangoztatta, mihelyt 50—60 ágyas kórház lesz, a népjóléti miniszter a kórháznak a nyilvánosságijogot megadja ; Szekér Sándor, Török István, Egyed Izsák Sándor felszólalása után Dr. Kathona Mihály a tanács javaslatát kérte elfogadni, mert a városra a kórházépítés megterhelést nem jelent, és a város ezzel igen humánus célt szolgál. Felszólalt dr. Monszpárt László főorvos is. a város nagyot vétkezik, ha ezt a tervet eldobja magától, mert szegénynek, gazdagnak egyaránt érdeke, hogy Halason rendes kórház legyen. Dobó Kálmán és Krammer József felszólalása után a h. polgár- mester névszerinti szavazást rendelt el. A közgyűlés egyhangúlag a kórházépítéshez hozzájárult. A szavazás után ismét felszólalt dr. Monszpárt László főorvos. Dr. Thuróczy Dezső h. polgármesternek érdemeit hangoztatta, aki a kórház ügyben igen sokat tett és indítványozta, hogy a közgyűlés fáradozásáért köszönetét szavazzon neki. Azonban a főorvos indítványát komor, néma csend követte. Az indítvány nem talált visszhangra és a képviselőtestület nem is határozott benne. * * * Itt Írjuk meg, hogy a közgyűlésen ismertették a népjóléti miniszter leiratát, amelyben megengedi, hogy a városi kórházat a Hesse- nyei-menház helyére helyezzék. Ezt dr. Kathona Mihály indítványára levették a napirendről. Gyilkosság Borotán Borota község nyugalmát vasárnap éjszaka szomorú ezenzáció verte fel. Jegyugya Pál községi rendőrvezetőt) akit néhány hónapja választottak meg Borotán rendőrvezetőnek, Propszt Lajos borotai lakos agyonütötte Az ütések halálosak voltak в a rendőrvezető még a helyszínén kisxenvedett. A halállal végződő eset részletei a kővetkezők: Jegyugya Pál rendőrvezető vasárnap sete egy rendőr társával szolgálatba indult. Útközben mindketten betértek egy korcsmába, ahol ott volt Propszt Lajos is, aki már régóta féltékeny volt a feleségének udvarolgató Jegyű gyára, á rendőrvezető később eltávozott. de előbb azt az utasítást adta a rendőrnek, hogy várja őt meg a korcsmában, ahová nemsokára visszajön A rendőr körülbelül egy óra hosszáig várt a vezetőre, közben Propszt Lajosnak is feltűnt a rendőrvezető távolmaradása és megkérdezte a rend őrt, hogy hova ment a vezető. A rendőr asonkau nem tudta megmondani. Erre Propszt ezt válaszolta a rendőrnek: „ Gyere vélem, majd én megmutatom hol van.“ A rendőr azonban a kapott utasítás szerint a korcsmában maradt, ahonnan Propszt körülbelül 9 óra felé eltávozott és egyenesen a lakására ment. Zörgetett az ajtón, amit nagysokára kinyitott a felesége. Ab asszony háta mögött o!.t állt a rendőrvezető. Propszt félre lökte feleségét és torkon ragadta a vezetőt, majd földre teperte. Esés közben elvette a tégy vérét és a földön fekvő rendőrvezetőre ütött oly erővel, hogy Jegyugya szétzúzott fején a puska agya három darabra tőrt. Propszt a történtek után önként jelentkezett a csendőrségen. A kivonult járőr azoubau már csak a beállott balált konstatálhatta A szerdai közgyűlés A város képviselőtestülete szerdán délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tartott, amelyről más helyen is Írunk. A gyűlés iránt igen kis érdelődés nyilvánult meg, alig 20—25 képviselő volt jelen. Ezért a város 1923. évi költségvetését nem tárgyalták, levették a napirendről. A képviselőtestület tudomásul vette a tanácsnak azt a bejelentését, hogy pénzügyminisztérium a városok és községek — igy Halas város - birtokában lévő regale kártalanítási kötvényeket december 31-ig beváltja. A legutóbbi közgyűlés a. főispán leiratára főiskolai hallgatók támogat tására 375 ezer koronát, illetve egy főiskolai hallgatónak napi 1500 К élelmezési öszeget szavazott meg. A főispán most megköszönte a város adományát és közölte, hogy azt Juhász Pál halasi egyetemi hallgatónak ítélte oda. A . városi tisztviselők közül dr. Thuróczy Dezső, Molnár Mihály, dr. Kathona Mihály, Kovács József, Dobó Kálmán, Gaál Gyula, Szanyi Mór, ErdélyA -pád és Babó Fprenc a halasi bankoknál igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagok. A közgyűlés megengedte, hogy ez állásukat továbbra is megtarthassák. A Magyar Nemzeti Szövetségnek propaganda célra 100 ezer koronát szavaztak meg. A legtöbb adót fizetők 1924. évi névjegyzékének összeállítására bizottságot küldtek ki, amelynek tagjai lettek : Halász Lajos, Krammer József, Monda Lajos és Szalai István. A központi választmány tagjaiul megválasztották : dr. Kathona Mihályt, Molnár Mihályt, df. Nagy Pál Ferencet, Stepanek Ernőt, dr. Darányi Mihályt, Halász D. Ferencet, Halász D. Sándort, Kémeci Gyulát, dr. Ko- lozsváry Kiss Istvánt, Körösi Antalt, Oláh Mihályt és Szél Sándort. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a számvevőség az 1924 évi zárná- madásokat elkészítette. A bor és husfogyasztási adókra vonatkozó szabályrendeletet a közgyűlés elfogadta azzal a módosítás-' sál, hogy a magánfogyasztás czéljaira levágott állatok nem esnék fogyasztási adók alá. A közgyűlés Kedves István kéményseprő felebbezéeét, hogy a kéményseprési kerületeket változtassák meg, elutasította, majd néhány letelepedési és honosítási ügy elintézése j után a közgyűlés 11 óra után végett I ért. Az építési hitelt értesülésünk szerint eddig még nem terjesztettek ki a vidékre. Az országos Mezőgazdasági Kamara a falvak érdekéberr most nyújtotta át memorandumát a népjóléti miniszternek s ebben kérik a 60 °/o-os állami építési hi-f tel kiterjesztését a vidékre is,
