Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)
1923-10-20 / 84. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője október 20. Megszállói Bácskái Az arcátlan szerb képviselők Nem mi találtuk ki ezt a címet, a szabadkai Hírlap irja a következőket : „Az arcátlan képviselőkről ir jóizü vezércikket Cicvarics Krszta a Beogradi Dnevnik-ben, abból az alkalomból, hogy — mint a cikkből kitűnik — egy kormánypárti képviselő a napokban a parlament büffé- jében a szkupstinaőrség parancsnokának az anyját szidta. — A képviselők maguk között is — irja Cicvarics — kocsismódra szidalmazzák egymást. Nemrég némely képviselők azt kiáltották Maj- kics Koszta nevű kollégájuk felé, hogy bitang, ez azonban nem hallotta, de kijelentette, hogyha hallotta volna, megölte volna azt, aki felékiáltott. Maga a parlament elnöke is nemrég egyik volt miniszterre (Pri- bicsevics-re) igy kiáltott rá : „Képviselő ur, térjen már magához!“ A háború előtt is voltak a parlamentben arcátlan emberek, mint például Dragovics Milutin, aki egyik képviselő társa felé oda vetette, hogy „nincs tehetsége az asszonyokhoz,,, amire ez azt felelte, hogy „hazugság“ és sajnálja, hogy a szkupstina méltósága nem engedi meg az erejét Dragovicson kipróbálni. Mégis a szemtelenségek a háború előtti parlamentben ritkák voltak. — Ma azonban a hasonló jelenetek mindennaposak a parlamentben. A képviselők civakodnak, mint a cigányok és néha verekednek is. Zsujuvics Aleksza, akit a hatóságok valaha mint hajdukot (rablót, uton- állót) üldöztek, még ma is felfegyverkezve vonul be az ülésterembe és nemrég revolvert szegzett egyik képviselőtársára. A „Pravda“ közlése szerint Jankovics Velizár kijelentette egyik képviselőnek, hogy legközelebb meg fogja verni, ha meg ismétli azt az állítását, hogy a miniszter gazdag ember! Hogy menynyire szemtelenek a mai képviselők, azt bizonyítják egyiküknek a Szerb Nacionalista Ifjsuág címére intézett kijelentése, amely szerint ez a szervezet „rablóbanda“ és a miniszter- elnök „tagja ennek a rablóbandának.“ — Ma a cigányok joggal elmondhatják : „Ha cigányok is vagyunk, nem vagyunk nemzetgyűlési képviselők.“ Így fejezi be Cicvarics a leckét, mely a szabadkai Hírlap olvasóinak a legjobb irredenta, mert bizton remélhetik, hogy ilyen balkáni kocsistársaság piszkos uralma nem tarthat rókáig az aranykalászt termő magyar Bácska földjén. — Választás. A kiskunhalasi rom. kath. hitkösség adófizető polgárai f. hó 28 án, vasárnap választják az egy- báztanácsosckat három érre. A válasz tás a rom. kath. iskola egyik helyisé gében délelőtt 11 órától délután */*4 óráig tart. Választandó 40 rendes és 12 póttag. A szavazás Írott jeggyel történik. A választók névjegyzéke az egyházi adóhivatalban, a hivatalos érák alatt megtekinthető. szivattyúk, bortömlők, dugók, kellékek és eszközök Perfekta Bt. Budapest, V, Mérleg о 9 Eérjen árajánlatot! A csontvázak Tajón Nemrégiben közöltük, hogy Tajó- pusztán egy domb feubikolása alkalmával előkerült épület alapfalai között és a fal tövében kivül több emberi csontvázra akadtak a munkások. Ezen híradásunkról ugyiátszik tudomást szerzett a majsai csend- őrörs és egy járőre utján nyomozni kezdett ez ügyben, de látván az eset régi voltát a helyszínén, e szándékával valószínűleg — felhagyott. Hogy e régi bűnöket eláruló csontvázak történetét megismerjük, kérdést intéztünk Nagy Szeder Istvánhoz, — ki mint tudjuk, Halas város történetének sajtó alá rendezésével foglalkozik, — hogy nőm talált-e kutatásai közben olyan adatokat, amelyek e titokzatos holttestek sorsára vonatkoznak ? Kérdésünkre a következő választ kaptuk: Tajó-pusztán csárda a régibb időben nem volt s csak 1848. után említenek rövid ideig tajói csárdát a régi feljegyzések. Közvetlenüls csontvázakra vonatkozólag sincs adat, azonban a legnagyobb valószínűség szerint a következő adatokkal áll összefüggésben az eset. A város tanácsjegyzőkönyveiben a következő feljegyzések vannak: 1780. márciusban a Jászkun-ke- rületek 176 öreg kanca, 135 tavali és harmadfü csikó, 15 inonyas és 6 nyerges lóból álló ménesüket telepítették a halasi Tajó pusztára s ott nagy épületeket emeltek, de a pusztáért bérletet fizetni nem akarván, a városi tanács emlékezetül a jegyzőkönyvbe bevezettette. 1794. szeptember 14 iki bejegyzés : A tajói rabok bejárnak Halasra mulatni. A tanács kéri a kerületeket, hogy legalább a halasi rabokat ne hozzák a közönség botránkozására Tajóra. 1806. Szent-György napkor visszakapta Halas Tajót s ugyanakkor a Mészöly-csaiád Bodoglár pusztai bérlete is lejárt. A tajói épületeket a város 3695 forintért átvette, lebontatta és Zsanán a város tanyát abból építtette fel, a kerületi ménes pedig Páka-pusztára került. Tehát huszonhat éven át a jászkun kerületi ménes tanyázott Tajó- pusztán s a csikósok elitéit rabok voltak. Nevezhetjük tehát a telepet „Betyár továbbképző akadémiádnak is, ahol a rab alá lovat adtak s megengedték, hogy a városba bejárjon mulatni. Ezeknek a lelkiisme- retét nyomták valamikor a föld alá tett hullák. A ménes részére készült Csikó- és ló-kert neve még ma is ismerős az ottani lakosok előtt s az e célra I körülárkolt területek ma is jól láthatók a helyszínén, közvetlenül a kübikolás mellett. Az uj bor áldozata Jómódban, gondnélkül éldegélt Bogyiszlón M. Póta János gazda. Semmi sem hiányzott boldogságához. A szüret azonban a szekszárdi hegyekben már pár hete elkezdődött. A különben nyugodt, csendes ember azóta kötekedővé vált, állandó háborúságban élt családjával. Ilyen borgőzös állapotban 13-án revolvert emelt édesapjára. Pótáné kivédte az apósa elleni támadást. A feldühödött ember erre felesége ellen fordította a fegyvert és súlyos sebet ejtett rajta. Véresen támolygott ki Pótáné a szobából. M. Póta János megrémült véres tettétől s azt hivén, hogy a golyó felesége életét kioltotta, kétségbeesésében maga ellen fordította a fegyvert. Szájába lőtt, mely azonnali halált okozott. Az asszony sérülése súlyos, de nem életveszélyes. Ötezer Koronából busz millió Korona Még jó békeidőben történt, hogy gróf Erdódy vépi nagybirtokos hozatott egy francia kisasszonyt, kinek sok erényét még szebbé tette az, hogy takarékos volt. A francia kisasz- szony szerény pénzecskéjét nem tudván elkölteni, berakta a vépi íakarékI pénztárba. Ötezer koronát tett ki meg takarított pénze, ami bizony akkoriban frankba átszámítva, több volt öt ezer franknál. Jött a háború. A kisleány hazautazott azzal, hogy nemsokára visszajön. A vépi bank bőségesen őrizte a pénzecskéjét, hogy a busás kamattal fel- növelt tőkét a kedélyes viszontlátáskor a kis francia nő lábai elé rakhassa. El is jött a kis fraucia nevelőnő, de , az ötezer korona és annak kamatai helyett — a trianoni békeszerződésre hivatkozva — ötezer frankot merészelt követelni. A vépi bank azonban nem fizetett. j Most állítólag a Pénzintézeti Köz- j pont utasította a takarék pénztárat, hogy nem ötezer, hanem húszmillió koronát kell kifizetnie. A bank vezetősége nem akart belenyugodni a kérdés ilyetén elintézésébe és megpróbál mindent, hogy a fizetés elől meneküljön. Pöl keli azonban vetni azt a kérdést : mi történik azokkal a magyar állampolgárokkal, akik a maguk kis tőkéjét bankokban kamatoztatták? A francia államnak úgy látszik meg vau az a hatalma, hogy a „magyar“ b&n- kokrácia garázdálkodása ellen megvédelmezze a maga polgárait, a ma gyér betevőknek pedig bele kell nyu- godnoik abba, hogy pénzük elértéktelenedett. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□a Uj «Bon ság ! □ □ □ □ □ □ □ Asszonyok □ □ □ □ □ □ Figyeljék meg a szerdal számot! Újdonság ! § □ □ □ Leányok □ □ □ □ □ □ □ □ □□□□□aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa HÍREK Egy öreg ember gondolatai A végzet utjai kiszámíthatatlanok. Egyik ember mélységbe szédül rajtuk és megsemmisül, a másik ugyanannyi idő alatt a magasba emelkedik. * Senki sem tudja, mit hoz a holnap, de mindenkinek meg van adva, hogy életét oly becsületesen rendezze be, hogy ne kelljen félnie a holnaptól. * Nagy betegség a szenvedély. Igyekezzünk szabadulni tőle. Az olyan embert nevezhetjük méltán hősnek, aki szenvedélyét le tudja győzni. Hány ember lett már áldozata égő vágyainak. — Naptár. Október 20, szombat Irén, október 21, vasárnap Orsolya, október 22, hétfő Kordula, október 28, kedd Ignácz. — Házasság. Dr. Molnár Kálmán orvos kedden délután kötött házasságot Gyenizse Irónkével. — A kamraváltság, A városi hatóság felhívja azon Szőlőbirtokos bortermelőket, kik kamra váltságot akarnak váltani november hó 5-ig ajánlattétel végett a fogyasztási hivatalnál jelentkezzenek. A régi kamraváltság október 1-től érvénytelen. — Popovics Sándor a valorizációról. Az Országos Pénzügyi Tanács a pénzügyminisztériumban Te- leszky János elnöklete alatt ülést tartott. Popovics Sándor az üléssel kapcsolatban egyik újságírónak a kővetkezőket mondta : — A Pénzügyi Tanács ülésén tisztára folyóügyeket intézett el. Az újságíró ezután megkérdezte Popovics Sándortól, hogy mi a véleménye a valorizáció kérdéséről? — Erről a kérdésről ez- időszerint nem nyílatkozhatom, de higyje el, ez a kérdés nem is aktuális ezidőszerint. — A mértékhltefesitési dijak újabb megállapítása. A kereskedelmi miniszter & mértékhitelesités diját újabban a következőképp állapította meg: Hosszménók 2 m. től 5 m.-ig 2000 kor , folyadék mértékek 1 hektólitertől 2000 kor., 50 litertől 10 literig 1500 kor. 5-2 literig 800 kor, 1 litertől 50 ceutiliterig 200 kor., tejeskannák 2 litertől 5 literig 200 kor., 10 literen felül 8000 kor., sulyok 50 kgramm- tól 10 kilógrammig 800 kor., 20 dekagrammtól 1 grammig 200 kor. — Halálozás. Kiskunmajsa egyik legtekintélyesebb birtokosa, P a t у i Antal, Budapesten a Rókus-kórház- ban elhunyt. Patyit Majsán temették el impozáns részvét mellett. Az elhunytban Villányi Leó városi állatorvos apósát gyászolja. — Verekedés a tanyán. Mulatozás nincs verekedés nélkül különösen, ha a tanyaiak jönnek össze rózsás hangulatot fakasztani. Ilyenkor elmaradhatatlan az összeverekedés, ritkaság, ha vér nem folyik. Legutóbb Bugacmonostoron játszódott le egy kis csete-pató, amelynek áldozata Gsik Gyula szabadjakabszállási lakos. Társa Sánta Flórián virtusos kedvében össze szólalkozoU vele s mint ilyenkor szokásos, előkerült a bicska is. Sánta zsebkésével arcon szúrta Csik Gyulát, aki súlyos sérülést szenvedett. A rendőrség súlyos testi sértés miatt megindította ellene az eljárást. Spo! heti Fel hói bori állandó* mimfen sebb tét' mely i Hangya 1 tői szűk minden! bes: Weisi fakei (Mél
