Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-10-20 / 84. szám

október 20. Kiskun-tiaias Helyi Értesítője 3 « SZÍ raj 20. ia r itirája an és lya­!1 én PŐ isbnn Inra end ésban zdete akor, írnap rak or asár- ókeit tét ősén i dór léi ) it iség­isabb A bohóc Az emberek ujjonganak, ha meg­látják Pierrot, a bohócot, olyan ka­cagtató. Bármely mozdulata neve­tésre készteti a nézőt, pedig min­den természetes rajta, semmi sem tettetés. A Gondviselés is bohócnak szánta. Miért bélyegezte volna meg külön­ben két púppal, egyet elől s egyet hátul ? Testileg nyomorúságosán volt megáldva; szellemiekben azonban gazdagon látta el az alkotó termé­szet. Éles esze volt, s kedélye mély. A színház adta álmai világát. Ha karcsú és daliás, akkor minden színpad hős­szerelmes szerepét ő játszotta volna. Lelke fenséggel és hatalmas gondo­latokkal volt tele — és mégis bo­hócnak kellett lennie. Még maga a fájdalom és szomorúság is mint mu­lattató vonás ült az ercán s a kö zönség csak úgy dűlt a nevetéstől, mikor szomorú volt s mint az örül­tek, úgy tapsoltak neki. Hilda, a lovarnő kétségkívül jó és barátságos volt hozzá, de férjhez menni Harlekinhez, az erőmüvészhez akart. Hisz túlontúl kacagtató lenne, ha az életben a Szépség a Csúfság párja volna. Pedig Pierrot szerette őt. Szerette oly forrón, mint ahogy csak a mű­vészetet imádta. Mikor a leány lakodalmát ülte, az asztalnál Pienot voit a legvidámabb. Éjjel azonban forró patakként huiot- tak könnyei, oly keservesen sirt, hogy arca egészen eltorzult. Jő, hogy az emberek nem látták! Véresre tapsolták volna tenyerüket. Egy napon meghalt Hilda. A te­metés napján Harlekinnak nem kel­lett fellépnie. Hiszen gyászoló öz­vegy volt Az igazgatónak valami különösen mulattatót kellett játszatnia, hogy a közönség ne nagyon érezze Hilda és Harlekin hiányát. A bohócnak volt a kötelessége, hogy kétszeresen pajzán legyen. Táncolt és ugrándozott, szi­vében a kétségbeesés fájdalmával s az emberek „bravót“ és „bravissi- rnot“ kiálitoztak. Egy néhányszor ki­hívták, oly nagyszerűen játszott. Éjjel Pierrot, a bohóc egyedül ballagott ki a városból az elhagyott temetőbe. Leült a sírra, fejét kezére támasztotta. Egy különös síremlékre hasonlított.' Furcsa volt és fenséges fajdalommal teli. Ha a közönség igy látta volna kedvencét, ujjongó tet­széssel ijesztette volna fel áimado- zásából. Jó volt tehát, hogy nem látta. — Házasság. Kerekes Sándor ál­lampénztári tiszt és Balázs Jolán, Balázs József földbirtokos leánya f. hó 10-én házasságot kötöttek. — A városházáról. Tapasztalja a hatóság, hogy a Bessenyei telepi ház és telek tulajdonosok közül sokan, kü­lönösen oly utcákban, ahol a házak még szórványosan vannak fölépítve, аъ utcákból elszántanak, sót náddal és rőzsóvel abból el is kerítenek. Mielőtt az elöljáróság a megtorló intézkedé­seket megtenné, utoljára figyelmezteti a Bössenyei-telepi lakosokat, hogy ott minden utca 6 öl szélességű. Az ut­cákból elszántani, művelés alá venni, vagy elkeríteni semmit sem szabad Aki e figyelmeztetés dacára továbbra is elfoglal az utcákból, mint közterü­letből, azok ellen a legszigorúbban fog az elöljáróság eljárni, a helyes vonalat a kihágást elkövetők költsé­gére kitüzetni в az illetőket arra fogja kötelezni, hogy beltelkeiket a további kiszántások és foglalások meg gátlása céljából, az építési szabály- rendelet idevágó intézkedése értei­mében szabályszerű kerítésekkel lás sák el — Olmosbot a szüreti mulatsá­gon, E hó 4-én szüreti mulatságban együtt mulattak Cseri József, Sánta Szabó József, Szabó István fülöp- jakabi és Iványi István félegyházai t lakosok. Ejfél felé összevesztek és a ? két Szabó és Iványi István olmos- boital bezúzták Cseri József fejét. — Madarast korcsmában. Szól a zene, izzadásig táncolnak a párok. Szűk a hely, hát jókat löknek egymá son s párok. Az egyik iökdösőre szó dáeűvfg spriccel, a táncosnő arcon köpi válaszul, lárma, káromkodás, ve­szekedés és végül Fuiszanekker Péter legény oimosvégű bottal táncoltatja I meg Babinyecz Katalint, de olyan alaposan, hogy testi sértés címén a bácsalmási járásbirós&g elé kerül a ma­darad korcsmái csendélet. — Mesedélután. A Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetsége f. hó 2i-án, vasárnap d. u. 3 órakor, a i városi közgyűlési teremben mese- | délutánt rendez, melyen Tegzes ! Károly (Budapestről) fog irredenta 1 tárgyú mesét elmondani. Az érdek- 1 lődő közönséget és gyermekeket ez I utón hívja meg a Szövetség. — Országos vásárok. Október hó 21 én Kecelen, október 28-án Já noshalmán, október 29 ón' Tompán, országos állat és kirakodó vásárt tar­tanak. Vészmentes kelyrői mindenféle állat felhajtható. — Te Gömöri Éva! Történt pe­dig Tompán, hogy két asszony össze­veszett. Alaposan nekiestek egymás­nak, persze csak úgy szóval. Végül is az egyik úgy megsértődött, hogy becsületsértésért feljelentette a má­sikat. A becsületsértés tényálladéka pedig ottan és abban merül ki, hogy az a másik, a följelentőt, Gö­möri Évának nevezte fennhangon,sőt kiabálva, az utcán. Gömöri Éva pe­dig közismerten rosszhirü parszona Tompa és környékén. így hát Gö­möri Éva neve becsületsértési tény- álladók. Mit szólsz mindezekhez te Gömöri Éva ? — Pardon ! Nem sértő szándékkal mondtuk. — Véres verekedés Fűltfpszállá SOI) Téby Imre fülőpszállási gazdál­kodónak tehenei egy alkalommal szom szádjának a földjén legeltek. Ebből kifolyólag a két szomszéd között ál­landó volt a perpatvar. Haragjuk végre egy összeszólalkczás közben az tetle- gességig fajult. A szomssédföld tu­lajdonosai Gubácsi Dániel és Károly rátámadtak Tábyre, leteperték a földre és úgy összetaposták, hogy a szeren­csétlen ember most élet-halál között vívódik. Támadói ellen az eljárást megindították. Borprés, txflfxHi beszerezhető a Hangya főüzletében Gyermek, féri! és ii sípok, téli liriayifc, gyermek, férfi és női trikók ■elérkeztek ШНАГ-йа Arpád-u. 27. sz. (Kath templom mellett.) Vegyen mindenki mégmostolcsó j --- Gyermeknap Halason, к Gyér- : j mekvédő Liga felhivására Halason is ; I gyűjtést indítottak a Gyermekvédő ! i Liga javára. A gyűjtést Halason be- ! ! fejezték, A város lakossága 72160 ; koronát adományozott erre a célra. A város ezt a* összeget 100 ezer ko­ronára egészítette ki és elküldte a Gyermekvédő Ligának. — Kecskeméten büntetik a munka kerülőket A kecskeméti rendőrség i Kardos Károly kecskeméti lakos, bor- i bélysegédet muakakeröiés miatt 80 napi elzárásra Ítélte. — Kecskemét inségadója. Kecs j kémét város törvényhatósági bizottsága 16 szakaszos iaségadó szabálvrende- letet síavazott meg ez 1928 — 24 évre. A fenyegető iaség és nyomor enyhítésére a földtulajdonosoknak a ka­taszteri tiszta jövedelem minden ko­ronája után 60 dekagramm, a szőlő- birtokosoknak. pedig 40 dekagramm ro­zsot keli fizetni. Akiknek ingatlanak nincs, azokra egy bizottság készpénz- adót vet ki, mely azonban az 1928. évi összes egyenes adók 40 százalé­kát meg nem haladhatja. Kecskemét város nemeeszivü polgársága 40 vagon rozs és 120 millió К értékben vállalt uj adót Ínségeseinek ellátására. — A magyar bor uj piaca. Hír szerint tárgyalások folynak oly irány­ban, hogy a balti tartományok Lit vánia és Észtország nagyobb mennyi­ségű magyar bor bevitelét engedélyez­ték. Észtországba a bevitel már meg is indult. Közgazdaság Budapest, október 19 A magyar korona Züríobben 0.0307l/i A Devizaközpout valuta óe devizaár­folyamai : Valuták: Dollár 19260—20400 K, Márka 0 03 -0 05, Osztrák korona 29БО Szokol 578--622, Lei 95-108, Dinár 242 Búza 92000 K, rozs 61000 K, Árpa 62000 K, Tengeri 66000 X, Zab 66000 £. Sedapestl vágó»»rh»vá»ár. (kitogiam­azonként élSsulybau levouáP nélkül) Ökör, legjobb roinóeég 4800 — 4900, közép3000— 4000 líláay 2100—2800 Bika jobb min4000—4800 íiláayabb 2800— 8800 Tehén jobb minőségű 3500—4400, silányabb 2100- 3300 Ferwovároíi sertésvásár. Felhajtás 1500 ! larab sertés Kiadatott Könnyű 740(1 8400, kö­zép 7300-9000, nehéz prima 8400 9000 kor-ig Halasi KereshedelmiBankRí. érdekközösségben Magyar Leszámítoló á§ Pénzváltó Bankkal ■ ■■ Elfogadunk és folyósítunk fél­millió koronánál nagyobb össze­geket heti kamatozásra. (Koszt- I pénz.) Heti pénzként elhelyezett ösz- szeg egy év alatt két. három, j négyszeresére emelkedhetik. Heti pénzt egy hétre is elfo­gadunk. j Elvállalunk tőzsdei megbízáso­kat értékpapírok vételére és el­adására. Tőzsdén jegyzett papí­rokra előleget adunk. Mindennemű felvilágosítást készséggel adunk. Tarka krónika A válasz Két öreg kisasszony beszélgetését lestem el. Azt mondja az egyik: — Tudja lelkem, én most már teljesen az apró hirdetésekre bizom magamat. Legközelebb elhelyezek egyet a Helyi Értesítőben. Annak egész biztosan lesz eredménye. — Hadja el lelkem — feleli a másik — én már azt is megpróbál­tam. Egy fél évvei hirdettem a Helyi Értesítőben. Kaptam is reá feleletet. Levelezni kezdtünk. Szépen fejlődött az ügy. Azután elküldtem arcképe­met. Tudja azt, amelyiken le vagyok véve a kis kutyámmal. S képzelje mit válaszolt. . . — Mit? — Hogy mennyiért adom el neki kutyámat. (Figyelő.) Most már érti Béluska gondolatokba mélyedten áll újszülött kis öccsőnek bölcsője mellett. Egyszerre megszólal: — Mondjad csak mama, tulajdon­képen ki is hozza a pici gyermeke­ket ? A doktor ur ? A mama örül, hogy a kérdésben ott van a válasz is és azt feleli: — Igen, fiacskám a doktor ur. — Es kitől kapja ő ? — A jó istentől. — ügy? Most már értem. Adok tor bácsi a gyerekeket kicsi koruk­ban kapja az istenkétől és mire meg­nőnek, visszaadja őket néki. A kaland Egy budapesti színész mesélte el a következő vidéki kalandját. Nemrég egy kisebb vidéki város­ban vendégszerepeit. Előadás előtt a szállodában meg akart borotválkozni. Ekkor jutott eszébe, hogy vasárnap van és nem kap borbélyt. Kétségbe­esetten fordult tanácsért a szálloda- tulajdonoshoz, mert okvetlenül meg kellett borotválkoznia. A szállodásnak veit egy ötlete : — Van egy ismerősöm, aki kitü­nően beretvál. IVbjd felküldöm a szo­bájába. Nemsokára csakugyan egy komoly megjelenésű idegen kopogtatott be a művészhez. — Tessék lefeküdni. A szinész nagyot nézett. — Csak úgy tudok borotválni — felelte az idegen. A művész lefeküdt és szálíótulaj- donos barátja kifogástalanul megbe- retválta. Amikor elkészült a műtét­tel, a színész megköszönte a fárad­ságát és megkérdezte tőle: — De hát mért ragaszkodott ah­hoz, hogy lefeküdjem ? — Tetszik tudni — válaszolt erre a másik — ón a halottkém vagyok, aki egyúttal meg is szoktam borot­válni a halottakat. Hozzá vagyok tehát szokva - ahhoz, hogy fekvő hely­zetben legyen az, akit megborotvá­lok. Máskép nem tudok. A második feleség A Helyi Értesítő számira idegenből átdolgozta: Figyelő. 4 — Pararcsol még valamit a nagy­ságos asszony ? — Nem menjen nyugodtan aludni, ha szükségem lesz magára majd csen­getni fogok. Seggel pedig hadjou i nyűgöd‘.au aludni, ne keltsen fel. I Lujza asszony ismét magára maradt. Gondolatai sokkal izgatottabbak és 1 nyugtalanabbak lettek, mint eddig.

Next

/
Thumbnails
Contents