Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922 (22. évfolyam, 1-64. szám)
1922-01-25 / 4. szám
№ KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE' január 25. Halas a toborzásért. Milyen étvágya volt HalasnaK az elmúlt (Szűkebbkörú értekedet a városházán.) Szombaton d. e. 11 órakor szükebb- körű értekezlet volt a város házén, amelyen a körletparanesnokság részéről egy ezredes, valamint Maliczkei alezredes és még többen vettek részt. Az értekezleten elnöklő ezredes ismertette a toborzás szükségességét és annak fontosságát, bogy az ország jövöje kívánja, hogy a toborzás sikerrel járjon. Bámutatott arra, hogy az önként belépők nemcsak hazafias kötelességüknek tesznek eleget, hanem anyagi előnyökhöz is jutnak. Szólt a gazdaközönségbez, hassanak •da, hogy a gazdatársadalomból tömegesen siessenek az uj honvédségbe. Ha a toborzás sikerül, akkor az antant missziók elhagyják az országot, amelyek több száz milliót emésztenek fel. Halóéról 130 embert kell toborozni, Testmegyére 5869 ember esik. Beszédét azzal fejezi be, reméli, Halas is megteszi a maga kötelességét. Ezután Maliczki alezredes ismertette a belépők részére adott kedvezményeket. A közvitéz az első félévtől 10 ezer, a második féléptől 18 200, őrvezető 11000—20.400 ig, tizedes 18 200—21.000 ig, szakasz vezető 14 400—22.800-ig, őrmester 16.600 —24.000 koronáig terjedő fizetést bűz. Néhány beti próbaidőre is lehet jelentkezni és azután is dönthet az illető, hogy továbbra is katona marad-e ? Az értekezleten dr. Zilah Benő, dr. Babó Mihály, dr. Thuróczy Dezső, Fülöp Sándor és Nagy Pál Ferencs szólaltak fel, mindannyian amellett: a nemzet érdeke, hogy Halason is sikerrel járjon a toborzás. Az értekezlet megjelölve a toborzás érdekében szükséges teendőket, 12 órakor véget ért. A sertéskérdés megoldása. Belső vásárlással akadályozzák meg az árak hanyatlását. A sertéskivitel ügye foglalkoztatja nagyban a gazdákat. Nemesek a kereskedők, hanem a gazdaközönség iz erősen forszírozza azt, mert az árak hanyatlása lehetetlenné teszi a tenyésztést, ha meg nem engedik a kivitelt. A minisztérium ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy a főváros és más szövetkezetek nagyobb meny- nyiségű sertést vásárolnak, amelyhez a szükséges pénzt az állam bocsájtja rendelkezésre. A vásárlásokat úgy tervezik, hogy az árak ne emelkedhessenek rohamosan s túlnyomórészt a vásárokon megmaradó felesleget veszik át. Azonban meghatározzák, hogy a főváros és a szövetkezetek milyen maximális árak mellett vásárolhatnak. «OOOOOOOOO FelhívásA Kiskunhalasi Kölcsönös Segélyző Egylet mint szövetkezet megalakítja 1922-26-ik éTtárenlatát. Midőn erre a nagyközönség figyelmét felhívjuk, egyben felkérjük, hogy esen humánus in téiményt minél aaámosabb belépéssel támogatni szíveskedjenek. Betétek bármikor jegyezhetők a szövetkezet hivatalos helyiségében (Kereskedelmi Banképület.) Az igaagatéság. esztendőben. — Egy kis statisztika. — Ha az ember összeszámlálja azt, bogy egész életén át, — vagy csak egy esztendőn keresztül is miből mennyit eszik meg, — ha csak a legminimálisabb mennyiségű húst, vagy más ételneműt fogyasztotta el, a rendelkezésre álló pénzmennyiség csekélysége folytán valósággal megdöbben a feléje meredő számok nagyságától. Miután az 1921 es esztendő bezárult, elkészült a városi vágóhídnak a statisztikája is, amelynek alapján halvány képet alkothatunk magunknak arról, hogy Halas milyen étvágy- gyal rendelkezett az elmúlt esztendőben. Igaz, hogy ezekre a számokra ma nem igen van befolyással az egyes emberek étvágya, mivel azoknak, akiknek jó a gyomruk, nincs pénzük és igy ritkán kerül hús az asztalukra. Mind ennek dacára az az áliatmennyiség, amely az elmúlt év folyamán az itteni vágóhídon levágásra került — imponáló tömeget képezne, ha úgy most egy csomóban volna. Beszéljenek a számok. 1921. évben levágásra és fogyasztásra került: Egy éven aluli marha 485 drb, egy éven aluli borjú 820 drb, birka 2984 drb, bárány 1554 drb, sertés 692 drb. Ehhez nincs hozzászámítva a magánháztartásokban levágott állatok. A legjobb számítás szerint ott 2000 —2500 sertést, 300 birkát és 400 bárányt vágtak le és igy képet alkothatunk magunknak, hogy Halas étvágya 1921-ben milyen volt. Ide iktatjuk a vágóhíd statisztikáját 1920-ról: Levágásra és elfogyasztásra került egy éven felüli marha 166 drb, egy éven alnli borjú 271, birka 1490, bárány 561, sertés 455 drb. A spanyol betegség Halason. (Még áldozatot nem követelt magának.) A spanyol betegség Halason is fellé- | többen néhány heti ágyban maradás pett. Eddig elég sok megbetegedés történt, amelyek azonban könnyű lefólyá- suak voltak. A spanyol betegség még áldozatot nem követelt magának. Legntán jobban lettek. De mint illetékes helyről közük velünk, nem irt, ha a közönség vigyáz magára. Szabadba visszacsatolása. — Komoly hir a visszacsatolásról. Nemrégen a Helyi Értesítő megbízható forrásból közölte, hogy a ha- tármegállapitó bizottság mérlegelve az etnográfiái, földrajzi és gazdasági viszonyokat, komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy a jogtalanul elszakított magyar lakosságú Szabadkát visszacsatolják Magyarországhoz. E közleményünk után a fővárosi sajtó is megemlékezett Szabadka visszacsatolásáról. Most a „Nép“ ez budapesti napilap, amelynek kitűnő értesülései vannak, erről a következőket Írja: Kitűnő forrásból arról értesülünk, hogy Szabadka visszacsatolásának kérdése megvalósulás előtt áll. a déli megszállt területek sajtója befejezett ténynek tekinti a dolgot és kiemeli San Marco olasz herceg szerepét, aki mint a határmegállapitó bizottság tagja, már eddig is hathatós bizonyítékát adta Magyarország iránt érzett szimpátiájának. Minden okunk meg van azt hinni, hogy San Marco az olasz kormány egyenes utasítására cselekszik. Jnnins 30-ig lehet felebbezni a vagyonváltság ellen. — Meghosszabbították a terminust. — A vagyonváltság kivetése, illetve annak kiszámítása, hogy ki-ki menynyi vagyonváltságot fizet, még nem készült el az országban. Halason is most dolgoznak ezen. Erre vonatkozólag budapesti tudósítónk közli velünk a következőket: „Ismeretes, hogy a vagyonváltság kivetése késedelmet szenvedett és a kivetések jelentékeny része a kitűzött terminusig nem volt befejezhető sigy a kivetésekre kiszabott íelebbezési batáridő is illuzóriuesá vált. A pénzügyminisztérium méltányolva azokat az okokat, amelyek felidézték azt, hogy a vagyonváltiág kivetése nem volt befejezhető, az adózókra való tekintettel elhatározta, hogy a törvényben előirt és a vagyonváltság megállapítása elleni felebbezések határidejét mag hosszabbítja. j Arról van ezó, hogy az 1921. de- í «ember 31-én lejárt íelebbezési határidőt bat hónappal meghosszabbítják 1922, junius 30-ig, mert a pénz ügyminiszter azt reméli, hogy eddig az ideig befejezik a vagyonváltság kivetésének munkáját Ne okozzon gondot a nldxkolds! Vételkényszer nélkül mindenki saját érdekében tekintse meg JBeck József versenyáruházát Kossuth и 80 Elsőrendű árüt olcsó áron csakis Itt szerezhet beHm választék! Pontos kiszolgálás! Versenyárak: Öngyilkos lett Halason egy milliomos kereskedő. Néhány nappal ezelőtt Knlárél Halasra jött Márkus József 51 évse kulai kereskedő és a Keresztes-féle szállodában szállt meg. Senki sem gondolta, hogy Márkus öngyilkossággal foglalkozik, viselkedése nem mutatott arra. Márkus hétfőre virradó éjjelen a r Keresztes-féle szálloda udvarán a villanykaróra felakasztotta magát. Mire az öngyilkosságot észrevették, már halott volt. A rendőrség hétfőn reggel ment ki a helyszínre. Átkutatták az öngyilkos zsebeit és egy levélre is akadtak, amelyben Márkus röviden, de érthetetlenül megírja, hogy miért vált meg az élettől. A levél üldöztetésről szól. A rendőrség arra következtet, hogy Márkást, aki megszállott területről jött, a szerbek erőszakossága kergette a halálba. Az öngyilkos nagyon gazdag ember volt. A rendőrség két betét könyvet talált nála. az elsőn egyik halasi banknál 208 ezer, a másikon egy budapesti banknál 400 ezer korona betétje volt. Azonkívül más értékeket is találtak nála, amely majdnem megközelítette az egy millió koronát. Márkusnak Kulán háza és üzlete is van. Agyonlőtt sonkatolvaj. 1919 január 28-án éjjel László Ferenc ezanki lakos házában betörök jártak. A padlásajtót kiíeszitették és nagymennyiségű füstöltbnst loptak *1. A lopásra Lászlóék cselédje lett figyelmes, aki figyelmeztette gazdáját a betörőre. László 20 éves Ferenc fiával kiment a padláefeljárat elé, mert a betörő még mindig a padláson járt. Ifj László Ferenc felkiáltott a betörőnek jöjjön le, nem less semmi bántódása. Mikor a tettes megjelent László a nála levő fegyverrel rá lőtt. A golyó a betörő altestébe fúródott és megölte. Az ügyészség szándékos emberölés bűntettével vádolta László Ferencet. A törvényszék nem látta beigaxoltnak a vádat. Bebizonyitottnak vette, hogy László bár átlépte a jogos önvédelem határát, d8 ijedtségében használta fegyverét. A megölt betörőről később megállapították, hogy Pavlovica nevű közveszélyes munkakerülő, aki lopásairól hírhedté vált az egész környéken. A halasi határban is sok lopást követett el. A törvényszék Lászlót az enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett a vád alól felmentett#. »•••••••»«»••••••• VÁROSI MOZI MŰSORA: Ma szerdán jan. 25-én: Jótékonyeélu eléadás! Hamlet eorstragédia 7 felv. a címszerepben ASTA NIELSEN Szombaton jan. 28-án: Éva May és Várkonyi Mihály felléptével! A kis mama vígjáték 6 felv. Vasárnap jan. 29-én: Amerikai műsor! A sőt ég lovagjai kalandor áma 6 felv. Eléadások kezdete h öznap este fél 9 érakor. Vtvánsp 4 6
