Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-01-19 / 6. szám

Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában,

Hiszek egy Isteni örik Igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.

Hl.-évfolyam 6. szám. Kiskunhalas, 1921. Szerda, Január 19.

sftitet'KR;

ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 korona Egész evre . . , . . . 160 „

Egyes szám ára 2 korona.

Főszerkesztő: Dr.Nsgvpíi Ferenc.

Lapkiadó: Farkas Áron.

Megjelenik hetenként kétszer: szerdán es szombaton reggel.

Szerkesztéség és kiadóhivatal: VárosháiépUlet. Nagytöxsde.

Hirdetési dijak:

Garmond soronként . . 3 korona,

ABC.

Irta: Gróf Lázár Miklós.

Budapesten egy uj zászlót, a mocsoktalan, legféhérebb, keresztény magyar lobogót bontották ki. E zászló jelszava: a magyar faj védelme az idegen faj destruktív elemei elten.

Egyhangú és tüntető leli kesedéssei alakult meg az ABC, az: Ami Bolsevista Comitée.

Minden igaz magyar embernek, ki szered hazáját, annak kultúráját; ki félti a magyar nemzetei a vagyoni romlástó , a gázcLsági teljes .csődtől, ezen Comi.ée vezéreszméi, nélkülözhe étién ABC-je ke l legyen.

A bo sevizmns rövid, de rémes és dögletes nnázmái- bó: csonkán került ki egész Magyarország; a bolseviz- tnüs ásta meg a sírját egy ezeréves nemzet vagyoni romlásán k; ez fertőz:ette meg az azé őtt becsű etes, a hazáját szerető a honfiföldhöz ragaszkodó, derekasan dolgozó, ezer meg ezer magyar munkás szivét, leiké. Ez fér őz e te meg a Magyar- ország gerincét képező föld- mi velési és szehemi osztá y számtalan, ingatag, szilárd erkölcsi alappal nem biró tagjai.

Ezen meg éve yedet e: használt t fel a desiriutv faj arra, hogy a bolsevizmus rákfenéje 4 hónapig uralkodhas- sék e szerencsétlen országon, országon. Báró Horváth Em i az ABC e nőké, remek megnyitó beszédében helyesen állapította meg, hogy a bol- sevizmusnak :

„mi adtunk szerveze tien- ségünk Bi st vörös hadvezéreket, tisztviselőket, sze'- lerni munkásokat, — ők csak rablókat és népb zto- sokat adtak.“

Minden keresztéuy magyar ember, összetartó, félvilágo- s tó küzdő tagja kell legyen,

az ABC-nek, hogy a társadalom minden osztálya: szellemi, polgári és józan munkás osztálya egyér.e.mü- Ieg szervezkedjék, egyesült erővel tartsa magasra azt a ,világító fáklyát, mely a bol- ^.sevizmus förtelmes rejtelmeit napfényre hozt , bőm asztó ördög konyhájában, a tüzet p örökre elöl hassa.

Mert feltétlenül beteljesülnének Báró Horváth Emil szavai;

„mert ha itt mégegyszer bolsevizmus lehetne, akkor nem lennének börtönök, ei- le.nforrada márok és túszok, mert mindannyian, kik a nemze védelem harcosai vagyunk, egyszerűen akasztófára kerülnénk.“

Üdvözö jük lelkes örömmel az „ABC.“ megalakulását, mint egy magyar megváltót, meiynek célja drága szegény hazánk t a világ legnagyobb gonoszaitól, a bolsevizmustó! örökre megszabadd ni, nem a hóhér kőte ével, válogató t kínzásokkal, nem az egyéni szabadságjogok megfosztásával, hanem harcra kész fronttal ugyan, de a szervezkedés és a íelvilágosi ás nemes munkájával, •

E zászlóbontást, melynek tartói Br. Horváth Emii elnök és Gr. Apponyl Albert diszelnök, a keresztény magyarság oly tábora fogja kö- venni, melynek iát ára a bolsevizmus önmagát fogja száműzni Magyarország té- ríileiérő!.

Hazafias beszéd

a templomban.

{1921. év január 15-ikén, vasárnap délelőtt, az irredenta szobrok leleplezése napján a halasi római kaiholikus templombdn előadott szent beszéd vázlata. Elmondta: Kürti István rk. káplán.)

Nagy ünnepe, szomorú gyászos ünnepe van ma a magyar népnek. Ma — édes magyar testvéreim! — csonka magyar

hazánk fehér hajú főpapja, dr Csetnoch János, ezekben a szomorú órákban egy nagy,gyászos pompájú Istentiszteletet tart Pesten, Istentiszteletet a szét- dsraboJt magyar hazánk sorsának jobbra fordulásáért, hogy az irgalmas isten tekintsen le égi trónusáról kesergő magyar népére szánja meg a porba tiprott magyar népét adja vissza neki róla elvágott testrészeit: Erdélyt, Észak Magyarországot, az aranykalászt termő Bácskát, Nyugat- Magyarországot — ezekkel a mi megostorozott, megbecstelenilett siró magyar testvéreinket — mert mi ő nélkülük, ők mi nélkülük — látjuk — nem élhet nek, tekintse a sok kiűzött hontalan bujdosót, vagonlakót, sóhajt, kesergést, adja vissza minekünk a mi szeretteinket...

Ezekben a szomorú órákban tartják Pesten az irredenta szobrok, Magyarország lecsonkitott részeit, szimbolizáló, jelképező szobrok leleplezését,

Édes magyar testvéreim ! Ha mi magunk neur lehetünk jelen e szomorú gyászos pompán, küldjük el hát magyar szivünk forró imáját, hogy egyesitett imáinkkal ostromoljuk meg az Egek Urának trónusát, hogy az irgalmas Isten végre tekintsen le magas trónusáról siró magyar népére.

Tizenegy órakor pedig megszólalnak csonka Magyarország árván maradt összes harangjai, hogy ők ércnyetvük siró hang ján hirdessék, a nagy világban a fájó magyar szivek néma fajdal mát, hogy a magyar nép még él. csendes gyászt öltve készül a nagy leszámolásra. Megszólalsz te is. mi kis csengetvü harangunk, siró hangod száll erdőn, mezőn, falun, városon keresztül, óh vidd magaddal a szivünket e világon végig, mutogasd meg mindenkinek, milyenek a vérző szivek, mutasd meg a mi ellenségeinknek, hogy mig egy csepp magyar vér lüktet szivünkben, mi nem nyugszunk ... és szállj és vidd meg a rabszijon szenvedő magyar testvéreinknek szi vünk érzésé', hogy őket nem feledjük, sőt szeretjük, a bajban szenvedésben még jobban szeretjük, segítségükre sietünk, sőt ha kell, értük meg is halunk — esküszünk.

Nekem úgy tetszik, mintha e gyászosan siró harangzúgás közölt szép Erdélynek . bércei sir nának. Hiszen azelőtt ott magyar gyermekek játszadoztak, magyar énekeket, nótákat daloltak ., . s

moat ott magyar fiukat botoz- nak, nőkét becstelenitenek bacs- koros oláhok. A patakok is, melyek azelőtt oly pajzán csevegéssel siklottak a sziklák között, most azoknak ezüst teste oly fájdalmasan vonaglik az idegen román sziklák közt és siet haza a magyar Tiszába. A Kárpátok égbe nyúló karácsonyfáinak a szép természet oltárát díszítő óriás gyertyái, most mint ökölbe szorult kezek merednek az ég leié, bosszúért kiáltanak az igazságos Istenhez. Az arany kalászt termő Bácska szép teste kinosan vonaglik idegen ekék eles kese alatt, hogy ő neki idegen nepeket kell ezután kövérré hizlalnia. Felénk szegező- dik elszakított, megalázott véreink tekintete ez órában, mert tudják a -ai gyászos ünnepünket. Amíg szép hazám ezer sebtől vérző testének kínjait szemlélem, sóvár szemekkel nézem- Üdvözítő Mesterem végtelen ir- galmu szivét, mellyel szinte pazarul elhalmezza — a mai szent evangélium szerint — a kánai menyegző népeit csodájával.

Óh bár ott lehelnék, átölelném lábait, csókjaimmal halmoznám el. csak tekintsen mír egyszer porba sújtott magyar népének néma fájdalmára, igaz, bűnösök voltunk ! Nem régiben mégszent nevedet megtagadtuk, istentelenek voltunk, templomaikból szin* házal, mozit akartunk csinálni, sárba tiportuk szenved sed jelét, a szent keresztet, megtagadva Istent és Hazát, elűztük tőiként királyunkat ... állattá lettünk. De irgalmazz, kegyelmezz nekünk már. hisz meg- bönhödtiink érte, porba tiportál, megaláztál. gőgös nyakunkat jármod alá hajíotmd szenvedünk, nyögünk. Segíts rajtunk, segíts, mert elveszünk, ha nem segitsz Istenünk! Óh tégy csodát mi értünk, mint a kánai népért.

Itt van Ö, a mindenható, csodatévő Istenember az oltár- szekrényben, a legméltóságosabb Oltáriszentségben elrejtőzve tes- tesíől-ielkesiói — menjünk hát — és Öntsük ki magyar szivünknek mély keservét az oltár zsámolyánál ezen a szomorú ünnepen.

Az Istefiémber a kánai menyegzőn is csak a Szűz Anya kérésere lett csodát. Forduljunk hát edes magyar testvéreim a Szűz Anyához- pártfogásért, hiszen mi az Ő gyermekei vagyunk. Vagy elfeledtétek v*lna már, hogy szent István első királyunk az ő magyar népét a