Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-01-19 / 6. szám

Ti blaut-tobi .«fcSAt'fc g$B ,«* <1hh*ííI irfi* X9f«M .ft*«fgA*S»&l s?*»ö ?*S»S» TS» ««UH ,«#mÄ -*w<IAagíta*:m<kít«f .g£sa>#-:s'ing(tJ4 ^0x«ík yHfeAísA©^Wd®ÁG .mái** «# m«tMr Wl Szűz Anya pártfogásába aján­lotta ? Magyarország Ratronája Ő, forduljunk hát hfPá gyér­SM$So& fX Istenember, fki maga is annyit szenvedett, meg jne hallgassa ß Kálváriákat járó, porba elázott magyar népének hivő imádságát: Hiszek egy Istenben, — egy ha- zábau, — egy isteni örö; igaz­ságban — Magyarország.feltáma­dásában. Ámen. Irredenta nap Halason. A budapesti kredenta szob­rok leleplezésének napján — amely a múlt vasárnap volt — a halasi templomokban hálaadó is entisztoletett tar­tottak. Thuróczy dr. helye tes pol­gármester és Lörinczy Ká­roly a'jegyző a város kép­viseletében Budipastre utaz­tak, hogy részt vegyenek a szobrok leleplezési ünnepé­lyén. Halason a kathoirkus, re- fosmátus és a zsidótemplo­mokban tartottak hálaadó isientiszteleiet, amelyek előtt a Hymnuszt, a végeztével pedig a Szózatot énekelték el és elimádkozták a magyar »Hiszekegyet.“ Délelőtt 11 ówkor fél óráig kongtak a heran gok. Valószínűleg tévedésből a k-atholikus j temp­lomban tartott istentisztele­ten a polgári hatóságok nem képviselhették naagukat. A limanovai csata. Felltivái. A nagy világháború egyik leg kiválóbb fegyvertényét Magyar­ország szeraplpijából vül a l!manc\faifcsataÄpezi. mi­vel éjihez az eseményhez #zer és ezer magy^j-vitéz. Katona hő­siessége és dicsősége füzőtíilt. M Éppen ezért kívánatos v4fna, hogy e csata történetének szak­szerű katonai, valamint népszerű ivódon való leírása a társadalom legszélesebb köreibnn elterjesz­tessék, mivel e háborús esemény ismerete alkalmas arra, hogy úgy a mostani, mint a jövő nemzedékben az elhalt hősök emlékének tiszteletben tartását, a magyar nemzeti öntudatot és büszkeséget ápolja és fokozza. A m. kir. Haditörténelmi Le­véltári és Muzeum a fenti fel­adat megoldását tervbe vette s ezért fefhivom a csatában részt- vett összes élő, úgy a tényleges állományhoz tartozó, valamint nyugdíjas illetőieg már leszerelt tiszteket is, hogy a magyar ha­ditörténelem e kimagasló fegy vertényében való részvételüket, saját személyükre mint aláren- eeit csapataikra nézve, irásbá foglalják és azt esetleges fény­képfelvételek csatolása mellett felhasználás céljából a fenti in. tézet V. usoportjának átengedni, illetve megküldeni sziveskedje- jenek. Vasziláevits ezredes. A szerencsés őrmester Kársaiét örökéit. Érdekes történetet olvas­tunk egy amerikai újságban. Szó van egy őrmesterről, aki egyszerre egy egész háremet örökölt. A dolog úgy történ', hogy Mc Clain amerika< tengerész őrmester Llang Llang szige­tén állomásozott és meg volt bizva a bennszülő t felkelés leverésével. Ezen alkalommal történt, hogy a felkelők kezei közül megmentet e a benn­sa&liMek QiW* uralkodóját, aki az őrmester irfliti hálá­ból fiává fogagta őjt i ez per- Mg, ünnf|NÉjj0gtoCf|emóni; lopott ^^ntffleg^ 0?A szili ián most mégha Itjés /hátrahagyott nhóny gyöngy­halászó helyet, több kokusz- diófát, 2 ho'd területen fű­ből v i!ó kirá yi palo át és egy háremet, amelyben a szultán 150 felesége él. Az örökségről az amerikai tengerésze i hivatal értesítette Me Gain őrmeser. aki már leszerelt és most géplakatos hoyy átveheti a reá hagyott örökséget. Me Gain hajlandó átvenni az örökséget a hárem kivé­telével. Szigorúan bizalmas ieíirassal leve et irt a tenge­részet: hiva álhoz, amelyben kéri, hogy a háremet 3dják más halandónak, neki elég baja van egy asszonnyal is. Százötvenet még az ellensé­gének sem kívánna. Az űri Kaszinó évi jelentése. — Beküldeteti. — A letűnt évvel, amely elgör­dült feleltünk, betöltötte egye­sületünk fennállásának 58 ik esztendejét. Nem hivatásunk bár a tör­ténetírás, de mielőtt beírnánk kaszinónk évkönyvében az elmúlt év eseményen. szabad legyen előbb megrögzitenünk a letűnt idők történetét. Megrázóan súlyos gyászév volt az elmúlt, szegény, sokat szenvedett hazánkra, ennél szo­morúbbat, gyászosabbat bizony nein találunk a magyar nemzet évezredes történetében. A Kár­pátokkal koszoruzott négy fo­tlkél^éseb#: törtifté)ii>i, földrajzi és gazdasági egység, melynek határait 9 tpondák ködbevesző dejéöe:; Árpád apánk.diadalmas kardja jelörokilpia’lllil egy ltotgzalosan Segmnkított^örzs, kiáH nélkülözhetetlen végtagjai felé. Amikor az elmúlt évben gá­zoltunk, még a »remény sugara élt szivünkben mert künn tár­gyú tak még megbizottaink Nett!- lyben. kik bár hatalmas munkát végeztek is abban irányban, hogy ellenségeinket szent ügyünk iga­záról meggyőzzék — sajnos ez nem sikerült nekik. A világ korlátolt hatalmasai, valamikor még szorultságukban, amikor még féltek a magyar­honvéd szuronyok élétől, lekö­telezték magukat a bennünket környező kis íalánk népek föld­éhes‘gének csillapítására és egy érés, öntudatos, dicsőmultu nem­zet tökéletes leigázására. 1920. junius 4 én — mely nap minden időkben leggyászo- sabbiká hazánkra — alá keltett irni megbizottainknak Trianon­ban, a kényszerítő körülményei hatása alatt azt szégyenteljes bé­két amely szeriül területünk két harmadát lakosainak számából pedig 13 milliót hasított ki a hitvány önkény. Szimwagyar városok, mint ki« esés Kolozsvár, Nagyvárad a Körösmenti kis Páris, Nagysza­lonta Arany János szülő városa Rákőczy koporsóját őrző Ksssa, a büszke várt» Komárom, a ko­ronázó Pozsony, Arad a vérta­nuk városa él még mennyi sok- sek szép drágakövet törtek ki . a rablók Szent István koronájából. „Magjar szivek eltépett milliója Zsarnoki igák súlyától gernyedez, Magyar szivek könnyfátyoián keresztül Epesztö honvágy buja meredez. Felénk szélit messze Kárpát sóhaja, Felénk zokognak Erdély bércei, Az Alföld ezeréves Kanánja, Folyók hullárrfa, hegyek ércei “ Elparantálja ezután kegyeletes szép szavakkal a kaszinó halót Szerelem iskolája. Irta: Karácsonyi Aladár dr. VI. A gyanakvás és a féltékeny­ség zsarnoki hajlam és a hitt emberek szokása. Mivel a sze­relmesek majdnem kivétel néftkül gyanakvók és féltékenyek, ebből is következtetünk a szerelmesek zsarnoki hajlandóságaikra z hiú mivoltukra. Nehéz volna megállapítani azt, hogy melyik fél féltékenyebb természetű : a férfi vagy a nő ? Annyi bizonyos, hogy a férfi türelmesebb, hallgatabb, elné­zőbb, vakabb a nőnél, a ment­ségeket hamarább elfogadja, ezért vezetnek sok férfit orrá­nál fogva a nők, akik viszont türelmetlenebbek, hangosabbak, hiszékenyebbek s azt a bizonyos »szálkát* hamarább meglátják a férfiak szemében, mint a magu­kéban a »gerendát.* Még egyet elfelejtettem mon­dani: a nők vakmerőbbek is, amikor féltékeny embereikkel szembén hazugsággal kell elhá- ritaniok a gyanút. Tudok egy klasszikus példát: Az asszonya tilosban jár. Egy idegen férfi lakásán cigarettázik. Az idő egy kissé már előre ha­ladt, hát hazafelé készülődik. — Mit fop mondani a férjé­nek, hogy hol járt? — kérdezi a bűntárs. — Megmondom neki az iga­zat, hogy a szeretőmnél voltam. Ezt éppen nem fogja elhinni rólam, — válaszol cinikusan az asszony. A férfi lusta is utána járni az »igazságnak s ebben már a hiú­ság dolgozik benne, tudnillik egy féfi sem latija magát szíve­sen megcsalatottam A no jobban utána jár a férfi dolgának. A kártyavető asszonyt is esak azért keresi fel olyan gyakran, hogy megtudja kivel csalja meg öt a szerelmese. És ha a kártyavető asszony kivet a kártyákból egy magas szőke aőt, jaj annak a férfinak, szerel­mese kikutatja, meg is találja azt a veszedelmes magas szőke nőt. ha mindjárt a világ végére kell érte utaznia. 1901-ben Délfranciaországb<ÍH Északafrikába utaztam. Algírba mentem egy jó barátommal, aki neves szobrász volt Párisban. Már nyiit tengeren volt a hajónk amikor egy mélyen lefátyolozott nőben felismertem barátom meny asszonyát. — Az Isten szerelméért ne árulja el hogy a hajón vagyok, megfigyelem a vőlegényem al­gíri útját, mert arról értesültem, hogy ott egy aiab nö kedvese van. — mondotta a nő remegő hangon. Fogalmam sincs, hogy a fran­cia nő miképpen dolgozta ki programmját, hogy titokban egy más világrészbe követve vőle­gényét ellenőrizze terve azon­ban dugába dőlt, mert jelenlétét elárultam barátomnak. Tetszik tudni varjú a hollónak nem váj­ja ki a szemét. A féltékeny férfit némely eset­ben az okos asszony tudja ki- gyógyitani ebből a betegségből, feltéve, hogy alaptalan a férfi féltékenysége. Legszellemesebb példa erre a Górcsakov hercegnő esete, aki­nek a férje 1900-ban a párisi orosz követséghez volt beosztva. Az orosz külügyminiszter — nagybátyja volt a hercegnőnek — állhatatosan üldözte a sze relmi ajánlataival szép unoka­testvérét. Ezt tudta a hercegnő férje is. A külügyrr.niszter 1900- ban Párisban időzött s a férj kétségbeesett, hogy magasrangu rokona, principálisa megint kel­lemetlenkedni tog a féltett hit­vesnél. — Tegnap már elintéztem a nagybácsit, — szólt egy napon a fiatal hercegnő a férjéhez. — Hogyan ? — Itt járt. Csak ketten voltunk a lakásban. Ó újra előállt sze­relmi ajánlatával, mire én igy válaszoltam : Legyen, meghallga­tom. de őt perc alatt kötetes a birtokában venni. . — ,Öt perc egy hetven éves embernek, — válaszolt a nagy bácsi — hová gondolsz, kedves kuzén." — És a nagybácsi szégyen­kezve eltávozott.Biztosítom, hogy többé sohasem fog nálam sze­relmi ajánlatokkal alkalmatlan­kodni, (Folyt, köv.) STE kir. ue BUDAPEST ZENEKARI LOS CIMB ÉS BESZÉ FINOM Vidékre v pontosabb; ka< a tegol vajgyur sak mind Mint Gyártja: a Budape Dre^ aszti Szab Kész t kaphat árban, ablok i ujonna o!c Lov; üveges Lfegolcsi denféte IVAI (Ró köm Vári-féle Elváltat ; mába elé kötészeti rfibbtől a árak. i

Next

/
Thumbnails
Contents