Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1921-06-08 / 46. szám
Hiszek egy Istenben, Maank egy HezAban, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Hl. évfolyam, 46. szám. Kiskunhalas, 1921. Szerda, Junius 8 ELŐFfZETÉSi DIJAK; Egynegyed évre • ... 40 korona Egé*z évre........................160 „ Egyes szám ára 2 korona. Főszerkesztő; Br.Kagypál Ferenc. | Lapkiadó; Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Városbtáséptileí. NagytSzsd«. Hirdetési dijak: Garmond soronként ... 3 korona A halasi Tevéi népgyülése. Nyugatmagyarorsság elszakitása ellen. A gazdaember. A gazdaember olyan, hogy nem sokat törődik a gáncscsal, de az sem túlságosan izgatja, ha dicsérik. Békén tűri a nyomorúságot, amint azzal sem dicsekszik, ha sorsa kissé jobbra fordul, tartván magát a példaszóhoz, amely azt mondja, hogy az okos azt is takargatja, ami van, csak a bolond dicsekszik azzal is, ami nincs. Egy dolog azonban ki mdja hozni sodrából: ha igaztalanu! támadják. Ebben pedig újabban meglehetős bőven van része. De nézzük először is azt a mostanában nagyon is irigyelt paraszti helyzetet. A dolog úgy áll, hogy a háború következtében a mi anyagi helyzetünk csakugyan jobbra fordult. Takarékossággal elértük azt, hogy nemcsak a háború előtti terhes adósságainktól szabadultunk meg, hanem kisebb-nagyobb tőkét is szereztünk. Ez igaz, de azt sem tagadhatja senki, hogy Szerbiában, Galíciában és a Doberdón drága árat fizettünk ezért. A második állomás a forradalmak idejevolt. Ezekben az időkben igazán kevés gyönyörűségünk telett. Nem azérr, mintha pénzünk nem tett volna bőven, sőt az volt a baj, hogy annyi volt már, hogy magunk is kezdtük nem becsülni, merthogy az értékét óráról-órára veszítette el. Ez volt az az idő, amikor ha akartunk sem vehettünk semmit, vagy egy tarisznya bankót kellett vinni el a boltba, az iparosokhoz, ha fiainkat akartuk kiháza si- tani vagy jányunkat férjhez adni és mégsem láthattuk el őket úgy, mint minket annak idején egy pár száz pengőforinttal el tudtak látni apáink anyáink. Most a harmadik állomásnál tartunk: az olcsósági hullám idejénél. Az olcsósági hullámot mi is nagyon kívántuk, de egy kissé másképpen jest, mint gondoltuk. Azt hittük, általános lesz, minta választójog s mindenki egyformán merül belé. Pedig dehogy : az iparosok és kereskedőknek csak a bokájukig, legföljebb a térdükig ér, de mi, parasztok nyakig benne vagyunk. A disznó, a marha ára egytizedére szállott le az olcsósági hullám kö vetkeztében, de nem tapasztaljuk ezt a kocsi, a szerszám és egyéb dolgok áránál és különösen a munkabérnél. Pedig ez volna a helyes. Nem is említve azt, hogy pénzünk felét egyszer már a felülbélyegzésnél odaadtuk,, értékeink igy zsugorodtak össze lassanként, különösen ha már eleget tettünk a Hegedűs által kieszelt adóknak is. De mi ezt elviseljük türelemmel, zokszó nélkül, mert tudjuk, hogy mindezt az áldozatot a Haza kívánja tőlünk. Ami pedig az osztálypolitizálás vádját illeti, azzal is röviden végzek, Merem állítani, hogy mi mindig a legjobb politikát folytattuk, mert a mi politizálásunk abban állott, hogy amikor a munka ideje elérkezett, dolgoztunk hajnaltól késő estig és vajmi keveset törőd fink az úgynevezett magas politikával. De nem hinném, hogy munka- szeretet, azért mert okos politika és mi ezt üzzük, egyszersmind oszíálypoiitika is volna. Ezt a politikát is apáinktól tanultuk, akik századokon keresztül arcuk ve- rejtékes munkájával tartották meg nekünk ezt a drága magyar rögöt. Senki félre ne értsen, mert nem azt mondom, hogy ez a politika a mi sajátunk, csak azt, hogy ez nekünk sajátunk, igazi elemünk, mely nem meddő vitákban, hanem igazi nemzetépitésben fejti ki erejét. Minél kevesebbet a magas politikából, de annál többet ebből a munkából. Ez a mi irányelvünk. Egy kisgazda. A Tevéi kiskunhalasi köre f. hó 5-én, vasárnap d. e. 11 órakor tiltakozó népgyülést tartott a vároház előtti téren Nyuga'magyarország elszaki- tása ellen. A népgyülésen több ezernyi közönség vett részt. Fülöp Sándor, a liga e nöke nyitotta meg a gyűlés', megemlékezvén, hogy ezelőtt egy évvel rabolták el hazánk két harmad területét s most még a kezünkön lévő Nyugaimagyarországot akarják elvenni az osztrákok s Ausztriába bekebelezni. Ez ellen minden igaz magyar fel kell emelje s felhívja Halas város hazafias polgárait, hogy adjanak ennek kifejezést s tiltakozó szavukat juttassák el a nemzetgyűléshez és Horthy Miklós kormányzóhoz. A népgyülésen beszélt még dr. Dózsa Zsigmond, a liga főtitkára. Röviden vázoita az ország helyzetét s rámutatott arra, hogy nemzeti nagyságunknak hanyatlását főképpen az idézte elő, hogy történelmi nagyjainkat nem becsültük meg s a világháború alatt kiváló feledhetetlen emlékű utolsó magyart lekicsinyeltük, s demagógiával lehetetlenné tettük. Eltérítünk az örök szent hagyományainak megbecsülésétől s e helyett idegen szokásoknak hódoltunk s magyarságunk turáni ős erejét Nyugatnak álkultúrája s Keletnek népbolonditó eszméi bénították meg. Most azonban kezdünk betegségeinkből kigyógyulni. Jogrend törvénytiszíeleí kezdi régi helyét elfoglalni. A múlt emlékei még fájnak, sebei nincsenek begyógyulva s most újabbat akarnak ütni rabunk. Á kedves sogór, a testvér, ki 400 éven keresztül csak szipoiyozni tudott, most a magyar Oroszlán bőréből egy darabot kér magának a győzőktől, melynél gyalázatosabb merényletet a föld kerekségén áli és elő nemzetek történetében soha senki nem látott. El akarja rabolni az evangélikus egyház ősi fészkét, a mely város minden egyes köve a magyar kuliura dicsősége. rnegkapariiani szeretné Nagy Ivánt az ősi tudományos székhelyét a magyar gazdasági életüknek, szeretné ha az övé lenne Kőszeg, a hol legelőször állitoíia meg hoditó útjában a törököt a magyar vitézség. Nem engedjük soha. mert ez máma is a miénk s ha neki kell, jöjjön s vegye el erővel. De ezt nem meri tenni, mert az osztrák sogór jól tudja, hogy a felébredt magyar ököl kíméletlenül bsujija. Tiltakozzék e város népe az eisza- kitás ellen, s hívjuk fel a nemzetgyűlést s a kormányzót, hogy ha kell, fegyverrel is védjék meg három vármegyénket. Itt jegyezzük meg, hogy valaki beszéd közben azt kiáltotta, hogy akkor, ha jogot adnak. Erre a szónok kipirult arccal ezen szavakkal dorongolta le: — Hát nincs magának elég joga és szabadsága, talán azt szeretné, hogy a kaptafa- készítők, vargák és pirositó- ásók uralkodjanak megint, a józan ész, a tudomány, a tehetség, az egységes nemzeti gondolat soha. Mikor ezek uralkodtak, akkor nem volt jog, hanem terror, akkor nem volt szabadság, hanem anarchia. Ezután a hazafias xözönség egyhangú lelkesedéssel elfogadta Fülöp Sándor elnök által előterjesztett határozati javaslatot, amelyet az illetékes helyekre fog eljuttatni ä Liga elnöksége.
