Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-02-29 / 17. szám

II. évfolyam. 17. szám. Kiskunhalas, 1920. Vasárnap, február20.N \ ELŐFIZETÉS! DIJAK: Egynegyed évre . . .10 korona. Egész évre ............................40 E gyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Lapkiadó: Dr. Nagypál Ferencz. Farkas Áron. Megjelenik minden héten kétszer szerdán és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-ÉPÜLET, NAGYTŐZSDE HIRDETÉSI DIJAK : Garmond soronként ... 2 korona A kifli polnk. Van egy lap Halason, amely 'arról irt, hogy iit — „ka­landor politikusok“ vannak. Utána jártunk a dolognak és meggyőződtünk arról, hogy a lapnak tökéletesen igaza van. Kevés fáradtsággal meg­állapítottuk, hogy a politikai kaland hőseit hol találhatjuk fel. És pedig ott, azok kö­zött, akik 1918. novemberé­ben a Károlyi-pártot dicső­ítették és uszították a halasi népet, hogy Károlyiért lelke­sedjen. Ugyanezek a vezető uszitók már 1919. januárjá­ban Polgári-pártot alakítot­tak, de már 1919. március 24-én szocialisták lettek, még abban az esztendőben, novemberben pártonkivüliség mellett adtak ki kiáltványt, de már decemberben, mikor Halason megalakult a Keresz­tény Nemzeti Párt ők a Kis­gazda Párthoz csatlakoztak. Ide-oda balanzirozások leg­szebb dokumentuma az alábbi okirat: Jegyzőkönyvi kivonat a kiskunhalasi függetlenségi és 48-as Károlyi-párt nagy választ­mányának 1919. március 24-én tartóit ülésének jegyzőkönyvéből. A kiskunhalasi függetlenségi és 48-as Károlyi párt nagy vá­lasztmánya foglalkozván hazánk politikai és közállapotával, a lé­tező tényleges viszonyok meg­felelő mérlegelése után megálla­pítva azt, hogy: a magyar nép­köztársasági kormány s vele egyetértésben a népköztársasági elnök lemondásának indoka az ententnek Magyarország területi épségét mélyen sértő, a fegyver­szüneti megállapodással ellen­tétben álló az a rendelkezése volt, mely szerint az újabb, a mi rovásunkra kiterjesztett demar- kácionális vonalakat nem fegy­verszüneti választóvonalnak, ha­nem politikai határnak tekintik, Fővárosi tudósítónk telefonjeientése. A nemzetgyűlés munkája. Ma, szombaton délelőtt 11 órakor a nemzetgyűlés Rakovszky elnöklete alatt harmadik felolvasásban elfogadta az alkotmányos­ság helyreállításáról szóló törvénycikket. A miniszterelnök ezután beterjesztette az ideiglenes államfőre vonatkozó törvényjavaslatot. Az ideiglenes államfőt hétfőn választja meg a nemzetgyűlés. A románok visszavonulása. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Csapataink programmszerüleg szállják meg a Tiszántúl a románok által kiürített területeket. Feb­ruár 27-én Tiszaföldvárra, Törökszentmiklósra, Fegyvernekre és Kenderesre vonultak be csapataink. A hangulat nyugodt, a románok által még kinem üritett területeken a lakosság türelmetlenül várja a nemzeti hadsereg bevonulását. Kenderesen Horthy Miklós birtokai is felszabadultak a román megszállás alól. ami által Magyarország állami léte és termelési rendje a még­sem misitéssel egy jelentőségű fenyegetésnek van kitéve, kijelentésével annak, hogy a párt véleménye szerint helyesen cselekedett úgy a kormány, mint a köztársasági elnök akkor, ami­dőn a vele, s általuk a magyar népköztársasággal közlőit ántánt elhatározás végrehajtásában való közreműködést megtagadva le­mondott ; egyszersmind: akként értelmezvén a népköz- társaság állami rendje helyébe lépett tanácsköztársaság által vállalt feladatot, hogy az ántánt részéről a wilsoni elvekkel is ellentétben álló fenye­gető sérelemmel szemben Ma­gyarország területi épségének s gazdasági termelési lehetőségé­nek a megvédése; tekintettel arra, hogy: ebben minden magyar állam­polgárnak elengedhetetlen köte­lessége az, hogy a tettleges kor­mányhatalmat egy szívvel lélek­kel, teljes odaadással támogassa és hogy minden lehetőt megte­gyen arra, hogy a kormányzó hatalom az ország jogos igényét megvédhesse, abban a meggyő­ződésben, hogy a közhatalmat birtokába vett „Magyarországi szöciálista párt“ az állam belső életében és rendjében fel fogja ismerni és a gyakorlatban azon a középuton halad, mely innen nem marad.a a korszerű szük­séges szociális követelések meg­valósításán, azok túlzó határai­tói távol lartva magát a magyar • állam polgárainak jöiéiét a meg- . érlés sugalmazta intézkedések- : kel bizlositandja, a következő határozatot \ hozta : ! A nagy választmány javasolja ■ a közgyűlésnek, hogy a kiskun- halasi függetlenségi és 48-as Károlyi-párt feloszlásának kimon­dásával határozza el, hogy belép a Magyarországi szocialista pártba, s a párt kör vagyonának hovaforditása tárgyában hozzon határozatot. A nagy választmány ezen ha- [ tározatáról tudomás vétel végett a párt elnöksége által azonnal és közvetlenül értesítendő a vá­rosi direktórium és a helybeli szocialista párt elnöke. A döntésre, hivatott rendkívüli közgyűlés határnapjául folyó évi március hő 30. napjának délelőtt 11 órája tűzetik ki. * Ha még ez sem elég^szolgál- hatunk kommunista kulturesté- lyekröl szóló tudósításokkal is és még más egyebekről, hogy a kalandozásukat még jobban il­lusztráljuk. A ujp-HflA barátság. Ezt a cikket a „Halasi Újság“ Budapestről kapta egy sajtóiro­dától. Herceg Ferenc véleménye minden esetre figyelemre méltó, de kérdés az, hogy milyen fel­tételek mellett és milyen bizal­mas legyen az a tervbe vett „magyar-szerb barátság.“ A cikk a következő: Sok panasz hallatszik a meg­szálló szerb hadsereg erőszakos­ságairól. Bajáról és a szabadkai körzetből egybehangzó jelenté­sek érkeznek, melyek arról szól­nak, hogy a megszálló csapatok alaposan megdézsmáljak a Ma­gyarországhoz hu lakosság ga­bonáját, állatállományát, gyári berendezéseit, gépeit stb. lerom­bolják az egyházi, kulturális és emberbaráti intézményeket és sok olyan értékes tárgyat szállítanak el, melyekre a közüzemnek nagy a szüksége. Ezektől az elítélen­dő, sérelmes cselekedetektől azon­ban — mint Belgrádból hiresz- telik — távol áll a jugoszláv kormányzat, mert ezek egyéni akciókból folynak. Nem tudjuk, hogy a belgrádi hir fedi-e a va­lóságot. De már maga az a kö­rülmény, hogy a belgrádi kor­mány a súlyos tettekkel való azonosítását megtagadja, biztató reményt nyújt nekünk, hogy az utóbbi időben felszínre került magyar-szerb barátság gondolata a békeszerződés megkötése után — föltéve, a barátság létrejötté­nek akadályai a szerződés terve­zetéből kiküszöböltetnek— előbb- utóbb megvalósul. Ezt a gondolatot érintette s mellette határozottan állást is foglalt a magyar nemzeti iroda­lomnak legkiválóbb úttörő baj­noka : Herceg Ferenc. A Délvi­déki Liga alakuló ülésén tartott Programm beszédében nyíltan és bátran hangoztatta, a magyar­szerb barátság szükségét. Ez az álláspont fog alighanem kidom­borodni a jövő hónapban Szege­den tartandó kultur-ünnepélyen is, melyen — az eddigi terv szerint az egyik szónok be­hatóan fog foglalkozni a magyar­szerb kérdésről. Lapunk következő számának ára: 1 ko­rona. Előfizetési dija: egynegyed évre 20 | korona, félévre 80 ko- | róna. Egyes számok , í kaphatók: a Nagytőzs- j i dében, Hangyában, j | Borbényinál é s Tir- . i mannái.

Next

/
Thumbnails
Contents