Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-02-15 / 13. szám

II. évfolyam,"!3.’szám. Kiskunhalas, 1920 ^"Vasárnap, február 15. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre . . .10 korona. Egész évre .......................40 E gyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Dr. Nagypál Ferencz. mám Lapkiadó : Farkas Áron. Megjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VÁROSHÁZ-ÉPÜLET, NAGYTÖZSDE HIRDETÉSI DIJAK: Garmond soronként ... 2 korona Az ideiglenes államfő. Az összeülő nemzetgyűlés egyik legsürgősebb feladata közé tartozik az ideiglenes államfői méltóság betöltése, nrre a méltóságra három ki­váló személyiség van kom­binálva: Horthy Miklós, Jó­zsef főherceg és Apponyi Albert gróf. Az államfő személyét ille­tőleg az ország hangulata azonban mind egységesebben nyilatkozik meg amellett, hogy az ideiglenes államfői méltó­ságra Horthy Miklós fővezért válassza meg a nemzet. Az ő erős céltudatos kezében a legjobb helyre látja letéve mindenki ezt a legfőbb állami méltóságot. héten Pestvármegye bi­zalma nyilatkozott meg ün­nepélyesen a fővezér mellett. Emellett az ország minden részéből szünet nélkül érkez­nek hasonló bizalom meg­nyilvánulások. Ha szigorúan a magyar történelmi alkotmányjog ál­láspontjára helyezkedünk, ak­kor mást nem is választhat meg a nemzetgyűlés ideigle­nes államfőnek, mint Horthy Miklós fenköit személyét. Ő a magyar hadsereg fővezére, ezt a hatalmat a nemzet bi­zalma nem ruházza át sérti József főhercegre, sem Ap­ponyi grófra, mert az ideig­lenes államfői méltóságot egye­síteni kell a fővezéri méltó­sággal. Hunyadi János és Szilágyi Mihály példái is világosan bizonyítják, akik szinten a nemzeti haderők fővezérei és ideiglenes államfők voltak. A magyar alkotmány alapté­tele szerint tehát az államfői minőségtől a fővezéri minő­ség a történelmi alkotmány­jog megsértése nélkül el sem választható. Így Horthy Mik­lós megválasztása bizonyos­nak vehető. Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érk, február 14-én d. e. 11 órakor. Díszszemle a vérmezőn. Ma délelőtt 10 órakor Horthy Miklós fővezér a vérmezőn szem­lét tartolt a fővárosban állomásozó csapatok telelt. Elkobzott röpcédulák. Pénteken délután Budapest forgalmasabb utcáin röpcédulákat osztogattak ki, amelyen a következő szavak voltak : „Éljen Miklós király.“ Amikor Horthy Miklós értesült erről, azonnal intézkedett hogy a röpcédulákat elkobozzák a terjesztőket pedig nyomozzák ki. Szeged kiürítése. A kormány hivatélos értesítést kapott arról, hogy a franciák feb­ruár 25-én kiürítik Szegedet. Fái a petíció Kolozsvárynak és egy két fegy­vertársának. Van nekik egy helyi lapjuk is, amelyben elsírják fáj­dalmukat. A rendelet előirja, hogy a peticiót száz választónak kell aláírni, véletlenül azonban 12l-en Írták alá a Kolozsváry mandá­tumát megtámadó panasziratot. Kolozsváry lapja szives volt he­lyettünk a 121 aláíró nevét le­közölni. De azon siránkozik, hogy ki fogja megfizetni a petíció költségeit. Ugylátszik nagyon nyughatatlanok, féltik a zsebüket is, nemcsak Kolozsváry mandá­tumát, mert ha a nemzetgyűlés helyt ad a panasznak, akkor ők fizetik níeg a költségeket, fia úgy íqr^ulna a 121 aláíró között van elég vagyonos polgár, akik „eléíH^ pénzek“, tehát kár ag­gódni Kolozsváryéknak. A vá­lasztási eljárásról szóló rendelet egyébként nem beszél arról, hogy a petíció költségei kit terhelnek. De mindez — ismételjük —nem fontos. Fő az, hogy bent van a a petíció. A halasi Keresztény Nemzeti Párt nyugodtan várja meg a nemzetgyűlés döntését, de kérdjük: miért nyugtalanok ők? YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY MOVE, nagygyűlés. A MOVE, helyi csoportja f. hó 15-én vasárnap d. u. 3 órakor a központi iskola dísztermében több fontos tárgyban nagygyű­lést tart. A bizottsági tagok és érdeklődők feltétlen megjelené­sét kéri a vezetőség. Kolozsvár halasi képviselője. Tanács József megválasztása. Szerdán Kolozsvár város kö­zönségének több mint háromszáz tagja értekezletre gyűlt össze a fővárosban, hogy a jogfolyto­nosság csorbithatatlan fenntar­tása érdekében az anyaország­hoz xzaló ragaszkodás dokumen­tálására a nemzetgyűlésre kép­viselőt küldjön. A Kolozsváriak egyhangú fel­kiáltással Tanács József gyógy­szerészt és Lechner Károly dr. egyetemi tanárt választották meg nemzetgyűlési képviselőnek. Tanács József halasi ember innét került el Kolozsvára, ahol igen' 'nagy népszerűségre tett szert. Ha olykor halasi ember kereste őt fel Kolozsvárott a legnagyobb szeretettel fogadta, sőt a szegényebb földiéit anya­gilag is támogatta. YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Petőfi fülöpszáilási levele. Amikor a nagyköltő ellenjelölt volt. A Magyar Nemzeti Muzeum most vette meg Petőfi Sándor egyik ismeretlen levelét, ame­lyet 1848-ban Fülöpszállásra címzett barátjának Bacsó János­nak. Petőfi annak idején fellé­pett képviselőjelöltnek Fülöp- szálláson, de ellenjelöltje Hagy Károly megbuktatta, mert a nagy költő Kiskőrösön született, hát reá mondták az ellenpárt kortesei, hogy „gyütt-ment“. Az eddig is­meretlen levél is erről a válasz­tásról szól, amelyet Petőfi pártja megpeticionált. A levél szövege a következő : Pest, julius 6. 1848. Kedves Barátom ! Tudni fogod a lapokból ügyemet Nagy Ká­rollyal mind a párbajra, mind a követségre nézve. Soha a világ teremtése óta ember gyávábban nem viselte magát, mint ez a hetvenkedő fattyú . .. Hallotta-e ember, hogy akit provokáltak, valaha a policájhoz fordult volna, hogy ez védelmezze életét ? Kö- pedelem ! A nemzetgyűlési vizs- gálóbizottmany (Bónis, Besze, Asztalos) e hét folyamán lemen­nek Kunságba, akkor elvárom nem irántami barátságodból, de igazságszeretetedből, hogy ügye­met pártolni fogod. Beszélj kü­lönösen az öreg Herpei János­sal, úgy hallom, ő nagyon a ré­szemen van, s igen fontos do­logban tanúskodik mellettem. Már csak mindenáron azon legyünk, hogy az igazság napfényre jöj­jön .. . Irfóztató volna, ha azok a gazemberek úgy el tudnák si­mítani a dolgot, hogy ez a be­tyár maradna követ, ki oly em­bertelen zsivány módra lett azzá. Isten veled. Őszinte barátod Petőfi Sándor. A történelmi igazsághoz tar­tozik az is, hogy Petőfi pártnak nem sikerűit a petíció sö a Kis­kőrösön született, tehát Fülöp- szállására „gyütt-ment“ nem lett képviselő, ügylatszik a magyar választási erkölcsök 1848 óta semmit sem változtak. YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Rendelet a haszon­bérek emeléséről. A haszonbérek emeléséről szóló rendelkezések tekintetében a gya­korlatban számos panasz merült fei, ezért a kormány a haszonbé­rekről is intézkedő rendelet ha­tályon kívül helyezése mellett uj rendeletett adott ki, amely a hi­vatalos lap vasárnapi számában jelent meg. Az uj rendelet főbb rendelkezései a következők: . • Mivel a haszonbéremelési ké-

Next

/
Thumbnails
Contents