Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-02-15 / 13. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG február 15. relmek beadására kitűzött határidőről sok érdekelt fél netn vehetett kellő időben tudomást, a rendelet indokolt esetben megengedi, hogy a haszonbérbeadó a törvényszéknél még ezután is igazolással élhessen. Az igazolási kérelmet a haszonbéremelési kérelemmel együtt legkésőbb 1920 március 15-ig, ha a haszonbérlet megszállott vidéken fekszik, a megszállás megszűnésétől számított 60 nap eltelte előtt lehet beadni. A vegyes bíróság a haszonbért csak az 1918—1919 és 1919—1920 gazdasági évekre, emelheti. Alhaszonbérlőre nézve a haszonbér emelésének csak annyiban van helye, amennyiben a haszonbérlő által fizetendő haszonbért is emelik s az emelés után az alhaszonbérbe adó haszonbérlőnek legfeljebb 10 százalékos haszna maradhat. Az al- haszonbér emelése iránt a kérelmet rendszerint a haszonbérlőnek, altruista haszonbérleteknél pedig a haszonbérbeadónak kel! előterjeszteni. Ha az alhaszon i bérbeadó 10 százaléknál magas- I sabb haszonhoz jut, az alhaszon- bérlő vegyes bíróságtól bármikor kérheti az alhaszonbér mérséklését. A vegyes bírósági határozatok ellen felebbezésnek van helye az ítélőtáblához. Ezután a rendelet a felebbezés előfeltételeit és módozatait határozza meg. Ha a haszonbéremelés az eddig fizetett haszonbér 50 százalékát meghaladja a haszonbérlő a gazdasági év végével a haszonbér- lettől elállhat. TTVTTTVWVTVTTTVTTTTTVVT Az élelmezési védó- zónában. Halas mint az élelmezési védőzóna határpontja. A kormány a közélelmezés biztosítása érdekében rendeletet adott ki, amelyben Magyarország ideiglenes határa, illetőleg a demarkácionális vonal mentén átlag 40 kilométer mély sávban élelmezési védőzónát állapit meg. A zóna fontosabb határpontjai: Tokod, Tinnye, Hőd, Galgaguta, Kisterennye, Mátranovak, Moson- bél, Mezőkeresztes, Mezőnyárád. Füzesabony, Erdőtelek, Ujszász, Cegléd, Kecskemét, Kistelek, Kiskunhalas, Tolnamös, Ujdombo- vár, Kaposvár, Somogyszob, Nagykanizsa, Csömödér, Strén, Csém, Kőszeg és Pinkafő. Az élelmezési védőzóna egyes pontjai között az összekötő vonalat az illetékes törvényhatóságok első tisztviselője állapítja meg. Ez a zóna szigorúan zárt terület, amelyen belül az élelmiszerek forgalma az eddigi szabályok szerint szabadon történik. A zóna területéről azonban az ország belterületére szállítási igazolvány alá eső cikkeket csakis ilyen igazolvánnyal lehet szállítani. E cikkek a többi közt az összes gabonafélék és ezek őrleményei, burgonya, vágóállatok, mindennemű zsiradékpk, hús, tojás, tej, friss főzelék és mák. Magyarország határain túlról vagy a jelenlegi megszállott területről a védelmi zóna területére csak a vámkirendeltség közben- jöttével lehet behozni élelmicikkeket. Az élelmezési védőzóna külső határát a jelen rendelet erejénél fogva kiterjesztik az idegen megszállás alól a jövőben fölszabaduló országrészek egész területére. Aki a kormánynak ezeket a rendelkezéseit kijátssza vagy megszegi, kihágást követ el. Azt a készletet, amelyre a kihágást elkövették, elkobozzák. Az elkobzott készlet egyötöde a följelentőt, a többi a hadirokkantak segélyalapját illeti. Rémálom Bácskában. Mind sötétebb képeket festenek a bácskai és szabadkai viszonyokról azok, akiknek sikerül átjutni a demarkációs vonalon. Újabban egy bácskai menekült a következőket beszélte el; A szerbek szigorú statáriumot rendeltek el. Ezalatt az ürügy alatt ártatlan embereket fognak el és minden ok nélkül halálra délnek. Naponta öt-hat kivégzés is van. Egy napon kiraboltak egy szerb kertészt, elfogtak két embert, statáriális bíróság elé állították őket és kivégezték. Másnap kiderült, hogy ártatlanul haltak meg: kézrekeritették az igazi rablókat. A szerb hatóság az összes magyar lapokat betiltotta, a cégtáblákat átfestette, a színházakban magyar nyelvű előadásokat nem tartanak. A szerb hatóságok óriási adót vetettek ki. Mindennaposak az árverések, mert a lakosság a reá kiszabott hatalmas összegeket nem tudja kifizetni. A lakosság, beleértve a svábokat, tótokat és a szerbeket is, szeretnék, ha újra magyar fen- hatóság alá kerülnének. Tömegesen ítélnek halálra embereket, mert szerbellenes kijelentéseket tettek. Kiüla biopöföL Először a vörös borbé y kerül a vádlottak padjára. Lapunkban már jeleztük, hogy a kalocsai törvényszék február 20-án kezdi meg a kommunista bünpörök tárgyalását. Először több szomszédbeli községbeli kommunista felett Ítélkeznek, majd február 28-án tárgyalják Szení- pétery Béla halasi borbély segéd izgatási bünpörét. Szentpétery otthagyta a szap- papos tálat és tollatt vett a kezébe. A „Halasi Munkás* cimü lapban véres szájú cikkeket irt a burzsujok ellen. Egy cikkében „ kapca-rongy “-nak nevezte a nemzeti szinfi zászlót, úgy hogy ma több rendbeli izgatásért kell felelnie, amelyet a kommunizmus heteiben követett el. Február 30-án Hubai Miklós jánoshalmi és Tóbiás József kis- szállási lakosok, 25 én Pelenyik Lajosné született Trawnik Julia izgatási ügyét tárgyalják. ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼YTTTTTTTVTYTT üoitüy 11 életrajza. (Folytatás.) Ám Horthynak nem jut alkalma tragédiánk e most kezdődő gyászos szakában rettenhetetlen bátorságát, megfontolt elszántságot felcsillogtatni. Midőn haderőnk már a bomlás stádiumába jutott és az októberi összeomlás a szárazföldi haderőnél beállott, a flotta Horthy parancsnoksága alatt még érintetlen erőben és szellemben állott. Budapesten azonban a féktelen izgatás következtében lebanyatiik a nemzeti zászló. Horthynak a király parancsára a flottát át kell adnia a jugoszlávoknak. Keserű feladat! És jött a forradalom, jött a kommunizmus, ezeknek, reakciója : a magyar ellenforradalom, a szegedi kormány és a bécsi komité végzetes középszerűségben szenvedtek. Bár komoly politikusok, széles látókörű tudósok állottak a nemzeti mozgalmak élén, mégis hiányzott az eredményes működés princípiuma : egy férfiú, ki vezérnek született és vezérként élt, akinek neve, mint harci riadó zúgott volna végig az elnyomott országon. A nagy idők nagy embereket teremnek: megjött ez a férfiú is és most itt van közöttünk. Neve mintegy az ősapákról determinált emlékezés ismerősnek tűnik fel az azt még soha nem halló magyar fülnek. Alakját a délibáb tükrözi vissza a gyászbaborult alföldi rónákon, hangja, mint a tárogatóé zug a magyar bércek között. Árpád népe, ha ezt a hangot sem hallanák meg, meghaltál örökre s a feltámadás reménysége számodra üres hazugság csupán ! (Vége.) 9M ••• MMIH MHm* Disznótor, névnap, lakodalom. A régi jó világnak „lüttek.“ A jó isten tudja, hogy mikor tér vissza a két krajcáros kifli és a nyolc krajcáros pohár sör. Avagy végleg megfordult a világ sora s mindig savanyu arccal fognak járni az emberek ? Mindenek előtt a honfi bánata az, amely nem tud inegbékülni. A régi országos határok között még elviselnénk a roppant drágaságot is. De igy olyan kifosz- iottaknak érezzük magunkat, mint az utszélen levetkőztetett utas. A magyar azonban nem tagadja meg magát: sirva is vigad. Van egy kis disznócskája (néha csak malac) a felét megeteti jóbarátaival a disznótoron. A névnap még ma is ünnep s terített asztal várja a graluláló- kat. Soha annyi lakodalmat (és soha annyi válópört, szedő) még nem tartottak Halas városában, mint most, de egy sem esik meg nagy eszem-iszom cigányzene nélkül. Szóval a disznótor, a névnap és a lakodalom még itt maradt a régi jó világból. De ezeknek a házi ünnepségeknek is más színezete van, sőt másnak is kell lenni, különösen pedig a megszállt területeken. Ha egy magyar család abban a helyzetben van, hogy jóbarátokat fogadhat asztalánál, minden ilyen összejövetelnek hazafias színezetének kell lenni. Ne fajuljon léha mulatozássá a disznótor, a névnap, az esküvő, legyen az a hazafiak összejövetele, amelyen a haza sorsáról beszéljen mindenki, erősítse a gyöngét az erősebb lelkű s lángoló hazaszeretet melegítse át az egymáshoz simult magyar sziveket, hogy akkor is a haza ügyét szolgáljuk, amikor a jó szerencse bennünket a fehér asztalhoz ültet. TVVTVVTTVTTfTrVTVVTWTT^ Halas színtársulata. A mostani viszonyok között jobb is, ha nincs színtársulata a városnak: egyrészt a hangulat sem olyan, amely kedvezne a színházba járásnak, másrészt a fa és szénhiány folytán alig le het-e étfüteni a színház nézőterét s a nézőtéren csak megbetegednének az emberek, de a színészek is meghűlnének a színpadon. A színház azonban kulturális intézmény és célzata elsősorban nem a szórakozás, hanem a művelődés. Éppen azért nem szabad Halason sem sokáig némaságra kárhoztatni a színházat, amely kulturmissziója melkt t hazafias célt is szolgál. A város közönségének áitalá- nus óhaja az, hogy mihelyt enyhül az időjárás kezdjék meg a színházi előadásokat. A halasi színházat bérbe adták ugyan Ileltai Nándornak, de az képtelen színtársulatot szervezni és vá.osunkban előadásokat tartani. Arról van szó, hogy meg kell állapítani azt, hogy Heitai tényleg képtelen szerződésbeli kötelezettségének eleget tenni. Mivel sok más arra való szinházigaz-
