Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-12-15 / 100. szám
Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. II. évfolyam 100. szám. Kiskunhalas, 1920. Szerda, december 15. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 korona Egész évre...............................160 „ Egyes szám ára 2 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagypál Ferenc. J Lapkiadó; Farkas Ären. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombatén reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városházépület. Nagytözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként , . 3 korosa^ A kommunista tárgyalások. Hat vádlott: Bokros, Horváth, Huber, Schreier, Lengyel, Töröcsik. A Vörös kloáka szennyének újabb hat atkja felett ítélkezett a kir. törvényszék Halason. A tárgyalások lefolyásáról tudósítónk az alábbiakat jer lenti: II rovott emelt. Múlt számunkbaa már közfii* tünk tudósítást arról, hogy dec. lf-én, pénteken reggel a Kalocsáról Halasra kiszállt törvényszék ötös tanácsa Jámbory kir. táblabiró elnöklete alatt ismét megkezdte tárgyalni több kommunista bűnügyét a közgyűlési teremben. Az első napi tárgyalás vádlottjai — mint már jeleztük is — Schreier Dezső, Horváth Sándor, Huber József, Lengyel Dénes és Töröcsik Jenő voltak. Más városokból ideküldöit vörös kalandorok voltak ezek, akik részben Halason, részben a környéken raboltak és ellenforradalmá- rokra vadásztak. Három közű- ifik rovott múltú ember, már a béke idejében is börtönben ültek. Schreier (tipikus arcú zsidó) 2 évi fogházat ült már csalásért, Horváth fi hónapot ült orgazdaságért és Tőrficsik is ülte a fogházat okirathamisitásért. Ezé* két a banditákat küldték a proletárok Halas nyakára, itt azután — mint a tárgyaláson bebizonyosodott — féktelenül garázdálkodtak. Bttnösnek érzi-e magát! Az első vádlott, Schreier Dezső, állandóan olyan arcot vágott, mintha kettőig sem tudna számolni. Az elnök kérdésére előadja, hogy nem érzi magát bűnösnek. A megélhetés késztette arra, hogy beálljon a vörös katonák közé. Májusban került Halasra. Elismeri azt, hogy Kis* szállásról 12.000 korona értékű tárgyakat elvitt különböző személyektől, de ő „terror" alatt állt és eeért cselekedett igy. Elismerte, hogy ezekből az ingóságokból ő is kapott részt, de mások is kaptak. Horváth Sándornak van a legnagyobb bűn lajstroma, de ő mégis csak „részben* érzi magát bűnösnek. A halasi vörös katonákhoz küldték „politikai biztosnak", de azért állandóan a civileket üldözte. Ö tartóztatta le Thuróczy dr-t és Zilah Jánost. Azt állítja, hogy Hódi parancsolta ezt a letartóztatást s a „foglyok" elszállításához szükséges kocsiról Bundzsák gondoskodott. A gőhölyjárási rablást. amelyet a vád szerint ő vezetett, tagadja. Szűcs dr. vö- rösőrparancsnok letartóztatását is 6 végezte, de ezt nem is tagadja, ezt azért tette, mert Szűcs dr. t ellenforradalmárnak tartotta. Huber József vakmerőén kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, ö mint „belügyi megbízott* szerepelt Halason és a „halasi kinövéseket jfitt ellensúlyozni." A vád szerint Horváth- tal együtt operált. Lengyel Dénes vasutas azzal védekezik, hogy ö parancsszóra cselekedett, amikor házkutatásokat eszközölt és „rekvirált." Töröcsik Jenő a kisszállási direktórium tagja veit s besúgta a halasi vfirösőr vezetőknek, hogy az ő községében kitől lehet és mit elrabolni, A rablások. A kisszállási rablásokra vonatkozólag Jeney Andort, ifj. Ban- kovics Istvánt és Vájná Sándort hallgatta ki. Itt Horváth, Schraier és Töröcsik végezték a rablást. Kömpöc pusztára Horváth és Schreier 41 marhát hajtottak el a gazdáktól. Majsán is garázdálkodtak s itteni szereplésükről Király Sándor, Katona Ferencz, Süli István, Korom Andrásné és Király Gy. Erzsébet tettek tanúvallomást. Az elnök ezután a gőbölyjárási piacrablásra hallgatta ki a tanukat. A rablást Horváth Sándor vezette több vörösőrnek kíséretében 1910 julius 31-én — tehát három nappal a proletárdiktatúra bukása előtt, — Horváth körülfogatta az árusító asz- szonyokat, portékájukat (ruhafélét, selymet, vásznat, élelmicikket stb.) kocsikra rakatta s az asszonyokkal együtt behozatta Halasra. Egymásután vonultak fel most a törvényszék emelvénye elé azok a gőbölyjárási árus asszo nyok, akiket Horváth a proletárdiktatúra nevében megrabolt. Erről eskü alatt vallomást tettek ; Rác Pálné, Bruchnitz János- né, Magyar Lajosné, Slezák Sin- dorné, Szávai Józsefné, Födi Istvánné, Sándor Aatalné, Stan- kovits Róza, Dakó Antalné, Bez- dán György né, Falusi Istvánné, Buchnitz Péterné, Király Gy. Erzsébet, Abrahám Erzsébet, Stau- kovits Viktória, Lévai Jánosné és Nemes Imre. Ezekkel a szerencsétlenekkel nagyon brutálisan bánt el Horváth, amellett hogy elrabolta portékáikat, egy ingre levetkőztette őket és „kék pénzt* keresett náluk. Horváth védekeiéie. A terhelő vallomásokkal szemben Horváth Sándor úgy védekezett, hogy Göböly- járáson volt egy Horváth nevű városparancsnok, az is beretválta a bajuszát, s azzal tévesztik össze. — Különben is sok Horváth működött a proletár- diktatúra alatt, — mondotta Horváth, amely kijelentésével nagy derültséget keltett A tanuk egyrésze azonban úgy vallóit, hogy annak az embernek, akik a portékát és a pénzt elvette tőlük, a jobbkezének egy ujja hiányzott. Az elnök felszólította Hor- váthot, hogy mutassa meg a jobb kezét, amelyen egy uj csakugyan hiányzik. — Más embernek is hiányozhat egy uj a kezéről, védekezett cinikusan Horváth A tárgyalást vezető elnök a tárgyalás folytatását azutan másnap reggel 9 órára tűzte ki: Nagypál dr-t is leakarták tartóztatni. Szombat reggel 9 órakor a tárgyalás vezető Jámbory kir. táblabiró először Prát er János lapszerkesztőt és iusztos Károly dr. városi számvevőt ha Igatta ki, akik nek hallomás utján tudomásuk volt arról, hogy Huber József Nagypál Ferenc dr-t is leakarta tartóztatni. Az esetet Sztakó Mariskától hallották. A bíróság Sztaké Mariskát is kiakarta hallgatni, de mert az beteg volt egy bírót küldött ki, aki a tanút a saját lakásán hallgatta ki. Sztakó Mariska ágyban fekve előadta, hogy nyitott ajtón át hallotta, hogy Huber az? javasolta a direktóriumbeli bűntársainak, hogy Nagypál Ferenc dr. ügyvédet, lapunk főszerkesztőjét is tartóztassák le. Huber és társai hónapokon át itták a Városi-vendéglő borát, de sohasem fizettek, ezt szemébe mondta az ott jelenlevő Hubernek. Huber „mentő“ tanul Muber védője most mentőtanura hivatkozott Bori Benő dr. rendőrtanácsosra, de Bori dr. kijelentette, hogy Hubertet a kommun alatt erőszakos embernek ismerte, sőt őt is megtámadta, hogy a „burzsujok* ügyeit jebban pártolja, mint a „prolikét* Adám Gyula kereskedőre is, mint mentó tanúra hivatkozott a védelem. Adám csupán annyit adott elő, hogy Huber közbon- járt, hogy ne tegyék őt ki a városháza épületében bírt üzletből. Sót egy h armadik mentő tanúra is hivatkozott Huber, Horváth Antal detektivre, de ez a vallomás sem hizelgett az ő proletár- diktaturabeli szereplésének. — Hubertet mi — mondotta Horváth detektív — valameny- nyien zord természetű, durva embernek ismertük, akiktől sokan rettegtek. Voltaképpen ő gyakorolta a „hatalmat.“ Volt eset, hogy éjnek idején küldött ki házkutatást tartani, de én ennek a parancsnak nem engedelmeskedtem. Huber és Horváth Sándor voltak azok, akik leginkább terrorizálták a város közönségét.
