Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-05-19 / 40. szám

II. évfolyam 40. szám.

Kiskunhalas. 1929.

Szerda, május 19.

ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona Egész evre........................80 „

Főszerkesztő: 3?.Nagypál Ferenc.

Lapkiadó: Farkas Áron.

Esjyes szám ára i korona. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városháxépület. Nagytözsde.

Hirdetési dijak:

Garmond soronként , . 3 korona.

Kinos napok.

Hittük volna-e azt 1918. november elején, amikor Károlyi Mihály és hazaáruló társai a fegyverszünetről kezdtek tárgyalni az ellenséggel, hogy 1920. május hónapjában még mindég a levegőben fog lógni a béke kérdése ? Kézenfekvő a kérdés ; vájjon nem szenvedett-e többet ez a szegény ország ez idő közöd, mint akár az egész világháború tartama alatt ?

A szenvedések napjai se- hogysem akarnak véget érni. Tagadhatatlan, hogy nagyon kínos napokat élünk, éppen a béke kérdése miatt. Alá- irjuk-e ezt a gyalázatos békét vagy nem Írjuk alá?

Kétségtelen dolog az, hogy az aláírás megtagadása még nehezebbé teszi az ország helyzetéi, dé viszont az aláírással sem javítunk sorsunkon. Végeredményben mindinkább erősödik a közvéleményben az a felfogás, hogy tökéletesen mindegy: akár aláírjuk, akár nem.

A békefeltételeknek úgysem fogunk eleget tenni — soha. Ha az alkalom elérkezik e rabolt országrészeinket úgy is visszaszerezzük, mert ha aláírjuk is a békét csak az erőszaknak engedünk.

Nem lehetetlen, hogy ez a kormány nem hajlandó aláírni a békét, lemond. Jön egy uj kormány, amely tiltakozni fog az entente revolvers békéje ellen s a tiltakozás után megtörténik az aláírás, amely szenteltvíz lesz azon az okmányon, — mint a nép mondja — lse

nem árt, se nem használ

....... M

égis kínosak ezek a napok. Senki sincs tisztában azzal, hogy a nemzet sorsát kezükben tarló politikusok mire határozzák el magukat. Történjék bármiképpen, a nemzet zöme a a sorsát intéző vezérek háta- mögöít á.l és szentesíteni fogja elhatározásukat. Csak már ha ároznának. Essünk tűi a tőrdöfésen is. Nem halunk bele. Feltámadunk.

Fővárosi tudósítónk telefonjelentései.

Érkeztek: május 18-ikán délután 1/2 2 órakor.

A béke aláírásának kérdése.

, /

Irányadó politikai körökben az a felfogás uralkodik, hogy a békealáirásának kérdésével addig nem is lehet foglalkozni, amíg a szerbek a bajai háromszöget és Baranya vármegyét ki nem ürítik. A nemzetgyűlés ma. délelőtti ülésén arról beszélnek a folyosókon, hogy a miniszterelnök nagyérdekü felszólalása várható a béke aláírása kérdésében. {Lapzártáig a miniszterelnök felszólalásáról nem érkezeit telefon tudósítás. Szerk.)

Kikért szenvedünk?

Kiáltvány a magyar néphez!

Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga a következő kiálltványt bocsájtotta ki :

Keresztény Magyarok! Az öt esztendős háború egész Európában éhínséget okozott. A győztes Franciaországban is még mindig élelmiszerjegyek vannak érvényben. Legnagyobb a nyomor a kommunista Oroszországban. Oroszország pedig azelőtt egész Európát é.elmezte. Megrendítő a nyomor Ausztriában és Németországban is, most nagyrészt szocialistákból álló kormányok vannak uralmon. Nálunk hazánk áldott földje jobban élelmezhetné népünket:

1.) ha az októberi forradalom nem engedte volna át ellenfeleinknek szó nélkül kincseskamránkat: a Bánságot és Országunk egyébb gazdag részeit; 2.) ha a kommunizmus nem prédáit volna el rengeteg értékei és munkaerőt; 3.) ha a kommunizmus miatt reánk szakadt román invázió nem vitt volna el mindent, ami még megmaradt és végül, 4.) ha a lánckereskedők ide- 1 gén hada nem élősködnék I rajtunk.

Az általános európai hely- í zeten kívül ezek a nyomor I és egyúttal az ipari pangás főokai. Otrombán Ítél az, aki a keresztény nemzeti kor- mányzatötócsároljaazért,mert máról-holnapra nem tud jólétet teremteni. Aki igy beszél, el akarja terelni a fi- ■ gyeimet a bajok igazi okozóiról.

Debreczen a rokkant katonákért.

Debrecen város törvényhatósági bizottsága 300 hold földet ajándékozott a rokkant katonáknak.

*

Szeged uj főispánja.

' Dr. Eigner károly ügyvédet kinevezték Szeged város főispánjának.

Javul a dohányellátás.

Olcsó szivar kerül forgalomba.

Csak nemrégen emelték fel csaknem százszázaiékkal a dohányárut. Ma a dohányzás „méregdrága“ passziónak mondható. De szolgáljanak vigasztalásul a dohányzóknak, az alábbi sorok, amelyek illetékes helyről nyert információk:

— Rövidesen várható a dohányellátás javulása. A dohánytermés, ha a fagy, meg a jégeső megkíméli kitűnőnek Ígérkezik Az idei termés azonban csak 1921. szeptemberében kerülhet piacra, addig tart ugyanis a nyersanyag szüretelése, szárítása, erjesztése és földolgozása. Egyelőre fontosabb, hogy készlettel meglehetősen e! vagyunk látva, bár a románok 400 millió K kárt okoztak. A drága szivarokat és a kész anyagot mindamellett elrejtéssel megmentettük. A haj* dani 21 gyárból jelenleg mindössze 7 gyár dolgozik, ezeket teljesen igénybeveszik az aratómunkások dohánnyal való ellátása, akiknek számára 40 millió csomag vágott dohányról kell gondoskodnunk.

— Télre — karácsonyi meglepetésül — uj, olcsó szivar ke* rül forgalomba. A neve Pannónia. A külföldi finom dohányhulladékot, melyet eleddig Svájcba exportáltunk, ezentúl magunk fogjuk fölhasználni. Ebből a finom duhányhulladékból. készül a Pannónia, egy grammnyi pótló nem kerül bele. Tekintettel a tisztviselőkre és a munkásokra, az uj szivar árát a legminimálisabbra szabjuk. 500 millió Pannonia-szivarra való anyagunk van, esztendőnként a dohány- szükséglet negyedrészét tudjuk pótolni vele, úgy hogy öt esztendeig el vagyunk látva szivarkészlettel. Az uj szivart a budapesti és a Pécsett felszabaduló dohánygyár fogja készíteni, a gépek készen állanak s bár a szerbek a pécsi dohánygyárnak még a padlóját is felszedték“ mihelyt lemehetünk, azonnal munkához láthatunk.

A magyarok üldözése Kolozsvárott.

Irta: 3r. Karácsonyi Aladárné.

A múlt számban röviden leírtam, hogy az oláhok kiutasítottak Kolozsvárról s miként érkeztem teherkocsiban, a kiutasítottak vonatán Budapestre s omnét Halasra.

Nem lesz érdektelen még egy rövid Írásban elmondani, hogy a legutóbbi időkben miként üldözik Kolozsvárott, s illetve Erdélyben a magyarokat.

A budapesti lapok is írtak annak idején arról, hogy az oláh király Kolozsvárt is meglátogatta. Egy napig volt ott. Erről a „látványosságról“ semmit sem tudok írni, mert büntetés terhe alatt megvolt tiltva minden magyarnak az utcára lépni azon a napon.