Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-05-19 / 40. szám
2. oldal HALASI ÜJSÁG május 19. Az oláhoknak valósággal elment az eszük, mert azzal az indokolással tartják tiszteletben a város főterén álló monumentális Mátyás király szobrot, hogy Mátyás „oláh király* volt. És még templomi processzióval járulnak a görök keleti oláhok a szobor elé. Kossuth, Széchenyi, Bem szobrait ledöntötték s maradványait a vízbe dobták. A magyar színdarabokat, de Schespearei, Rostand és Sardou müveit is, midéit színre kerülnének, agyon cenzúrázzák. A református templomban „Erős várunk nekünk az Isten“ zsoltárt nem szabad énekelni. A város négy helyén rendeztek be börtönöket a magyarok részére. A nagyobb részük a feleg- vári katonai börtönökben sínylődik, tele vannak a régi hadbíróság zárkái is, a farkas-utcai ügyészségi fogház és a Szent Péteri-uti kaszárnya is börtönnek van berendezve. Az arcul köpés a legenyhébb meggyalázása a védtelen fogolynak, akinek legtöbb esetben az a bűne, hogy nem akarja ietenni a hüségesküt, Azután jön a bot, bikacsek, korbács, puskatus. Ezek az „egyszerűbb“ kínzások. Valamivel komplikáltabbak, de éppen olyan gyakoriak ezekben a börtönökben, a fülcimpa és tenyér átszúrások. a kéz és lábujjaknak faprésbe szorítása és forró pecsét- viaszkot is csepegtetnek az áldozatok testére. Több fogoiy, amikor kikerült nem volt szemöldöke, a pribékek leégették, de úgy, hogy még a bőrt is lesütötték. Budapesten ezeket a kínzásokat jegyzőkönyvbe is mondották s illetékes helyen ezeket a jegyzőkönyveket valószínűleg elküldik az entente urainak. De azok valószínűleg nem fogják elhinni. Jó lenne az iratokhoz mellékelni a véresre vert, vágott, szúrt és égetett magyar áldozatokat is. De talán még akkor sem hinnék el, hogy ily .ördögi szövetségesük van nekik a Duna alsó folyásánál. Az utcán nem mernek az emberek magyarul beszélni, mert Fekete lovas. (Színmű 3 felvonásban. Halason bemutatták először május 15-én a Városi Színházban.) Miklósi színtársulata május 15.-ikén mutatkozott be a halasi közönségnek. A színigazgató egy olyan darabot választott, amely minden városban szenzációs premier számban ment: He rezeg Ferenc egyik legsikerültebb színmüve, a „Fekete lovas“ került színre, amely az ország területi épsége céljából fellendült propaganda szellem egyik legnagyobb erkölcsi súllyal birő irodalmi alkotása. Ilyen müvei csak Herceg Ferenc tudta megajándékozni a zsidó íróktól megmételyezett magyar irodalmat, ezekben a nehéz időkben. Annál nagyobb megdöbbenéssel láttuk azt a tátongó üres házat, amely ezt a premiert végignézte, Csodálkozunk azon, hogy a Terület Épségét Védő Liga veannak teszi ki magát az ember hogy egy betelepített oláh inzul- tálja és pedig nagy előszeretettel úgy, hogy arcul köpi, Ez az utálatos tempó különösen divatos az oláh tiszteknél, éshivatalnoK- oknál hamngyarralakad„dolguk“. A város lakosságot kétféleképpen élelmezik; sa oláhokat külön s a magyarokat külön. Az utóbbiak lisztet, cukrot, petróleumot stb. csak akkor kapnak, — ha jut, de akkor is ötször olyan drágán, mint az oláhok. Az élelrnicikkek alig olcsóbbak, mint a szükebb Magyarországon, mig a ruhafélék, cipő. fehérnemű szinte megfizethetetlen. Egy rend férfi ruha 7—8—10 ezer korona, férfi cipő 3—4 ezer korona, térfi kalap 2 ezer korona. De ezek is rossz minőségűek. A zsidók nagyon jól érzik magukat Kolozsvárott, Ők nem számítják magukat a magyarokhoz. Inkább szászoknak mondják magukat, pedig a szászok sohasem törtek meg maguk közölt zsidót. Hangosan beszélnek oláhul vagy németül. Meglepően gyorsan asz- szimilálódtak Szorgalmasan járnak Bukarestbe s éppen olyan jó összeköttetést teremtettek maguknak — üzleti érdekből — a bukaresti kormánynál, akár nálunk azelőtt. Ők szállítanak az oláh hadseregnek. A nevüket is románosan Írják. így lett Schvarz- ból „Nigrti“. Weiszból „Alba“ stb. Éppen ilyen gyorsan asszimilálódtak a cigány zenészek is. Ma nagy pénzért sem húz egysem magyar nótát. Megható, hogy a magyar gyermekek is átérzik a súlyos helyzetet s amikor egymás között vannak, suttogva mondogatják ezt a kis versikét, amelyet ők költöttek: „Piros-fehér-zöld, Áldja meg az Ég! Piros-sárga-kék, Verje meg az Ég!“ Egyébként a gyermekek együtt 'szenvednek a szülőkkel. A teljesen műveletlen, minden gazságra kész oláh rendőrök nádpálcával verik az utcán a magyar gyermekeket, különösen mikor rajta kapják őket, hogy „Horthy katonákat“ játszanak. Sok magyar tisztviselő él kegyelem kenyéren Kolozsvárt. Több közölök napszámos lett. Most már kezdik őket inkább kitelepíteni a szük- reszabott Magyarországba. Á magyar lakosság zöme erősen bizik abban, hogy ez az állapot nem tarthat sokáig. Horthy Miklós átlépi a Királyhágót és akkor az oláhfejétvesztve fut ki Kolozsvárról. Mindennap erre várnak . . . A halasi vásár és a helypénz. — Kiskörősi kritika. — Figyeljünk csak egy kissé: A „Kiskörös és Járása“ cimü laptársunk A május 16. számában az alábbiakat Írja: „Az elmúlt vasárnsp kora reggel pihent lovakon igyekeztem Kiskunhalasra az aznapi pőtvá- sárra. Közvetlenül a város alatt keresztül és hosszában mozdulatlan kocsisorok állották utamat. Az ácsorgó kocsik tulajdonosai mindannyian barna ábrázatu, kemény arcú parasztgazdák kisebb- nagyobb csoportokban izgatottan tárgyaltak valamit, a minek lényegét hirtelen alig lehetett me- érteni. Ebben a felfordult világban mindjárt arra gondolt az ember, hogy Halast, ezt a sovén határvárost, talán a szerbek tá- madták meg s most legalább is nem tanácsos bemenni a vásári sokadaloTiba. Azonban, a mint I rövid szóváltás után kitudódott ! éppenséggel nem erről volt szó. ! Az ácsorgó vidéki gazdák felháborodva tárgyalták, hogy a vásárban példátlanul magas helypénzt szednek. Egy kettős fogat után 150 K. egy birka után 50 K. egy sátorhely után 600 K. stb. helypénzt követelnek. A helypénz mértéktelen felcsigázásának az lett az eredménye, hogy gazdám uramékaváios alatt visszafordultak s be sem mentek a i vásárt megtekinteni. Mi eddig úgy tudtuk,hogy a helypénz ta rifát s vármegye közgyűlése állapítja meg s azt a vásárbérlőknek túllépniük nem szabad,“ Mi nem szólunklegy szót sem. Beszéljenek a szomszédok. HÍREK. Naptár. 19. Szerda, Kath. Coelesztin ref Ivó. 20. Csütörtök. Kath, és ref. Bernard. 21. Péntek. Kath. Timot, ref.llona. 22. Szombat. Kath. és ref. Julia, 23. Vasárnap. Pünkösd vasárnapja. 24. Hé tfő. Pünkösd hétfő. Meghalt a fürdőkádban. Május 14.-én délután 1 órakor a rendőrséghez Sóstóról küldönc érkezett az alábbi írással;: „Tekintetes Rendőrhatóság!“ Kérem azonnal kijönni egy ember belefulladt a vízbe. Tisztelettel Ädor Sándor,“ A jelentés egy kissé rejtélyesen volt szövege? ve s ezért kü- lömböző kombinációra adott okot. A rendőrség részéről fél óra múlva Babó Gvula rendőr- kapitány és dr. Gesmai orvos mentek ki Sóstóra, ahol megállapították, hogy az egyik cinkádas fürdőszobában egy aggastyán halva fekszik. A halolt L e m 1 e Imre 77 éves református vallás«, soltvadkerti lakos volt, aki egy héttel ezelőtt ér- í kezett Sóstóra, hogy ott magát gyógykezelje. Tíz fürdőjegyet vásárolt s naponként fürdőit, i Délfelé a fürdőszolgának feltűnt, I hogy az öt eg ember sokáig j tartózkodik a fürdőszobában s ! mert a kopogtatásra választ nem I adott, reá törte az ajtót. Dr. Gesmai megállapította, hogy az aggastyán fürdés közben agyszélhüdést kapott s belefulladt a fürdőkád vizébe. A halál délelőtt 11 órakor már valószínűleg beállott. Lemle hozzátartozói vasárnap Halasra érkeztek és halottjukat a református temetőben temették el. — Személyi hir. Gaáj Mózes budapesti kerületi főigazgató, a jeles iró, a gimnásium hivatalos látogatására Halasra érkezett. zetősége nem indított semmi akciót sein arra nézve, hogy tagjait testületileg vezesse el a színházba erre az előadásra, mert a T e v e 1 vezetőségének feltétlenül tudnia kell, hogy a „Fekete lovas“ az ö szolgálatukban áll. De, hogy teljes legyen az igazság: a Tevel vezetőségének tagjait sem láttuk a színházban. Kár, ezerszer kár volt, ezt a darabot meg nem nézni. Színre kell hozni mégegyszer ebben a rövid színházi szezonban a Pillangó főhadnagy, a Legszebb kaland, vagy a Heje-huja báró helyett, de úgy, hogy a Tevel, a Move és az Ébredő Magyarok zsúfolt hazat biztosítsanak legalább ennek az egy előadásnak. A darab 1848—49. években játszik s arról szól, hogy az osztrák császár miként ígérte oda a balkáni hordáknak Bánátot, Bácskát, csakhogy ezt a söpredéket a szabadságért harcoló j magyarokra zúdítsa. A császár i becsapta az oláhokat, a szerbe- j két. Újra a mag) ároké lett Bá- | nát és Bácska. Az entente is I cserben hagyja a balkáni csor- | dáí „Majd vissza jönnek“ — mondja Herceg, Újra a mienk lesz Bánát és Bácska. Ezt mondották el üres ház előtt a színészek Halason május 15.-ikén, a Városi Színházban. Nem kell igényeinket leszállítanunk, amikor megírjuk, hogy a színtársulat kifogástalan előadást produkált. Ami észrevételünk van, az előfordul bármely elsőrendű, mondjuk nagyobb kaliberű művészi erőkkel rendelkező társulatnál is. Miklósi színigazgató ifj. Hoffer szerepében a darab lelke volt. Ura a színpadnak, játéka, beszéde keresetlen, biztos, nem hatás vadászó, még is a legnagyobb sikert éri el. Nagyon jó volt Miklósi Aladár is, mint báró Lansky ezredes, Vagy erős intelligenciája van, vagy megbecsülésre méltó színészi érzékkel bir, mert szerepének kidolgozása művészi volt. Bodnár Ferenc (Gay András honvédszázados) is értékes tagja a társulatnak, játékában különösen ehhez szerephez méltóan, — volt erő. orgánuma szép, megjelenése igazán férfias. Péterfi Iván (báró Leitmeritz főhadnagy) már inkább nőimitátor benyomást gyakorolja a nézőre, de mint cseh főhadnagy ő is kellő sikeriel helyezkedett a darab együttesébe. Ägothay Ferenc (Thor sváb paraszt) és Medgyesi József (Mita szerb paraszt) egyenkint kiváló és eredeti alakítást nyújtottak kisebb szerepükben. Négy nőszereplő (Medgyesi Erzsi, Horváth Mici, Galitzkiné és Horti Mici) közül Medgyesi Erzsi vált ki, mint jó komika, mig a többiek jelentéktelen szerepekhez jutottak. A sikerhez hozzájárultak még Örményi, Sugár, Bartos és gyermek szerepben nagyon ügyes volt a kis Örményi Attila. —ír.
