Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-21 / 12. szám

Márczius 21. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Megkezdidik az áprilisi legyek kiosztása. A Közélelmezési Hivataltól vett érte­sülésünk szerint a liszt-, czukor és petróleumjegyek kiosztása a mai na­pon veszi kezdetét. Ez alkalommal kerülnek első Ízben kiosztásra a ten­geri lisztjegyek, mit azonban csakis a hatósági liszt ellátásban részesülők kapnak. A márciusi és áprilisi petró­leum jegyek egyszerre osztatnak ki. Az alispán által kiutalt petróleum ugyan szállítási akadályok miatt még nem érkezett meg, noha a hatóság min­den tőle telhetőt elkövetett, hogy a pet­róleum mielőbb a közönséghez juthas­son. Reméljük azonban, hogy a ha­tósági sürgetésnek rövidesen meglesz a kellő eredménye. Helyesen teszi a közönség, ha a régi számával jelentkezik a Közélelme­zési hivatalban, ezzel sok várakozástól kíméli meg mindenki önmagát és a többieket. A városi lakosok csak délutánon­ként, a tanyaiak azonban úgy délelőtt mint délután jelentkezhetnek. Az áprilisi petróleum szelvényt áp­rilis hó 10-ike előtt a kereskedők be nem válthatják és saját érdekében cselekszik mindenki, aki a petróle­ummal takarékosan bánik, mivel ér­tesülésünk szerint a most kiutalt pet­róleumon kívül újabb kiutalás a tava­szi és nyári hónapokban nem várható. Halasiak Déltirolban. Mint minden harcztóren, úgy Dóltirol- ban is igen sok halasi katona harczol. Egy halasi katona Írja nekünk, hogy Déltirolban az olasz gyakran támad. Támadásait a mieink mindig sikere­sen verik vissza. Többször meg­próbálták már az ottani állásokat áttörni, de támadásaik mindig kudar- czot vallottak. Az olaszok gyakran szöknek át hozzánk. Elmondják, trogy Olaszországban rettenetes állapotok uralkodnak. A hadsereget rendesen élelmezni nem tudják. Megtörténik, hogy napokig alig kapnak kenyeret. az ő ezredében — mint Írja — az alábbi halasiak vannak : Hatházi János őrmester, Patai Ist­ván szakaszvezető, Darányi István, Gyulai Pál, Tömösközi Béla tizedesek, Kardos Pál, Szalai Mihály, Abonyi Mihály, Sárosi Sándor, Fleischl Samu, Freund Vilmos, Bor Imre őrvezetők, Szalai Mihály, Horváth Sándor, Terbe Miklós, Sonkoly János, Németh István, Márta István, Bangó János, Brinkus Lajos, Pap József, Komora Gyula, Horváth Benő, Hordós Benő, Kram- mer István, Farkas István, Vas Imre, Bóna László, Banga Mihály, Kardos Imre, Kovács Imre, Dán Mátyás, Lócskai János, Palásti Péter, Buda József, Brecska József, Dolejsi Kál­mán és Mácsai Gergely. Az utászszázadnál a következő halasiak vannak : Krammer Pál tize­des, Túri János, Szabó Antal őrveze­tők, Duczczos Imre, Sonkoly János, Hugyi József és Babós Sándor. A városi tanács elrendelte a közerő kirendelését a szántás-vetési munkálatokra. A városi tanács a tavaszi szántás vetési munkák gyors és megfelelő elvégezhetóse czóljából a városi mező- gazdasági bizottság javaslata és a felsőbb rendeletek utasításának meg­felelően városunkban a közerő igény- bevételét elrendelte úgy a kézi, mint a fogatos erőre vonatkozólag. Kézi gyalog munkái a kötelezhető minden munkaképes férfi, nő és gyermek, korra való tekintet nélkül, akik állandóan alkalmazva nincsenek, vagy saját munkájuk mellett mások­nak is dolgozhatnak. Igás munkára köteleztetnek első­sorban a felmentett halasi gazdák saját munkájuk elvégzése után, má­sodsorban minden igával rendelkező Egy kicserélt fogoly, aki beszélt a przemysli halasiakkal. Eredeti tudósításunk. A háború kezdetén vagy háromszáz halasi került Przemyslibe, mint hadi­munkás. Ezek a halasiak, akik később a várban mint harczosok nyertek foglalkozást, Szibériában, vagy Orosz­ország más helyeire kerültek. Leg­több közülök mezőgazdaságban dol­gozik és óletjeit adott magáról; többen a gyárak hiányzó munkaerőit pótolják, mig mások utakat, vasutakat építenek. A várban került fogságba limár Lajos. 4z ottani harczokbau súlyos kézlövóst kapott, úgy, hogy azt am­putálni kellett. Most az oroszok mint rokkantat kicserélték. Tímár, aki a kiállott nélkülözések következtében sovány, sápadt, a követ­kezőket mondta nekünk : — Örökké emlékezetesek lesznek azok a napok, amelyeket a várban eltöltöttem. örök életemre büs ke leszek azokra s nem sajnálom, hogy egyik kezemet áldozatul adtam. — A várban sokan voltak Pest- megyéből, Bácskából, a Jászságból és máshonnan. Mindannyian közösnek tartottuk a feladatot és raindannyiunk erősen dolgozott. Lelket öntött be­lénk azonkivül a mi költőnk Gyóni Géza költeményéi, aki többször nyil­vánosan elszavalta azokat. A tisztek közül egy Bisotka nevű lakott abban a házban, ahol sokszor őrt álltam. — A halasi munkások közül leg­többet a várban foglalkoztatták. — Többet ismertem közülök. Gyak­ran érintkeztem és hosszabb ideig voltam együtt Sebők Benővel, Lakatos Lajossal, Csere Józseffel, Markó Lajossal, Kovács M. Józseffel, Ko­lozsvári Lászlóval és Biró Pállal. Többet ismertem még a halasiak közül, de hát ki tudja megjegyezni a sok nevet. — A halasiak a fogságban elszó­ródtak ; a fogságban csak egygyel: Mészáros Jánossal találkoztam, akit egy nagyobb birtokra mezőgazdasági munkára adtak ki. — Fogságom alatt az oroszok jól bántak velem. Sokáig tartott, mig meggyógyultam. Akkor a rokkantak, kicserélendők közé osztottak. Tőlem már nem kellett tartani, hogy haza­kerülve ismét ellenük fogok harczolni. Örülök, hogy ismét itthon lehetek. Majd csak találok ón is valami fog­lalkozást, amelylyel megkereshetem kenyeremet. Egy kézzel is dolgos munkás akarok lenni s nincsen sem­mi kedvem, hogy mint rokkant ke­gyelem kenyéren tengődjem. Mert az mindig keserű . . . egyén, saját munkájának elvégzése után. a kirendelt munkaerő díjazását a következőkép állapították meg: gya­logos férfi napszám 5 K és koszt; női és gyermek napszám 3 K és koszt. Mindkettő április végéig. Igás erő térítése, ha a munkaadó ad kosztot és az igás állatoknak élelmet, lánczonkónt 30 K. Ha magát és állatait a kirendelt élelmezi, lánczon­kónt 40 koronában állapíttatott meg. A közerő kirendelését a rendőr­kapitányság foganatosítja. Azt, aki a kirendelésnek nem engedelmeskedik, vagy saját munká­ját szándékosan húzza-halasztja, hogy a kirendelést elkerülje, a törvény teljes szigorával fogják sújtani. Foglalkozás a halasi rokkantaknak. Silling Ede polgármestert az alis­pán órtesitette, hogy Kalocsán a rokkant katonák számára faipari ke­reseti telepet állítanak fel oly czólból, hogy a rokkant munkásoknak és ipa­rosoknak megélhetését és azok család­jainak fenntartását biztosítsák. Mindazok a halasi rokkant katonák, akik a telepen elhelyezkedni kívánnak, a polgármesternél minél előbb, de legkésőbb április 1-ig jelentkezzenek. A felvétel tárgyában hozott határozat­ról a Rokkantügyi Hivatal úgy a polgármestert, mint az érdekelt rok­kant katonát is értesíteni jogja. A telepen 150 egy vagy két szo­bás családi ház lesz, mindannyi 800 négyszögöles területen, úgy hogy ott okszerű konyhakertószet, méhészet, baromfi és sertéstenyésztéssel foglal­kozhatnak a rokkantak és családjaik. E házakban 150 rokkant lesz a csa­ládjával együtt elhelyezve s az egész telepen ezeken kívül még 150 rokkant katona lesz foglalkoztatva. A családi házakban való elhelyezésnél elsősor­ban azokat fogják előnyben részesíteni, akik súlyosabban rokkantak (pl. lábukat amputálták) háromnál több gyermekük van, vagyontalanok, feddhetlen elő- óletűek, magyar anyanyelvűek s a házak egy részénél ezenfelül még előfeltétel lesz a kalocsai egyházme­gye területén való illetékesség. A telepen — tekintettel annak fa­ipari jellegére — foglalkoztathatók lesznek azok a rokkant katonák : 1) akik a háború előtt asztalosok, fa- esztergályosok és bognárok voltak s önálló ipart folytattak, de rokkantságuk következ­teben családjukat fenntartani s megélhetésü­ket biztosítani nem tudják, de szakmunkájuk végzésére még képesek ; 2) akik a háború előtt asztalos, faeszter­gályos és bognár segédek voltak, de rok­kantságuk következtében a távolabb eső munkahelyüket naponként felkeresni kép­telenek ; 3) akik valamely rokkant iskolában asz­talos, faesztergályos és bognármesterségre képesítést nyertek, de személyi viszonyaik miatt önálló ipart űzni nem képesek. Megkezdi működését Halason A halasi határ és a hlrnyéh rémeit elfogták. A halasi határban és a környékbeli községekben egyidő óta napirenden voltak a rablások. Mindinkább bizo­nyosnak látszott, hogy Halas, Fólegy- háza és Kecskemét környékén egy jól szervezett rablóbanda működik. Hónapokig nyomozott a környékbeli cseudőrség a halasi csendörsóggel egyetértve a betörőbanda után, mig most sikerült ártalmatlanná tenniök. A rablóbanda ezigányokból állott, s bebizonyult, hogy a halasi határban a legtöbb betörést ők követték él. Ok raboltak a bócsai tanyákon is. Többek között Szól Antal bócsai tanyájára is betörtek. Itt azonban a gazda és háznépe fegyverrel álltak ellen s csakhamar elriasztották a vakmerő rablókat, akik közül, amint utólag kiderült, Kolompár Stefán megsebesült és most ismeretlen helyen várja a gyógyulást. A soltvadkerti rablásoknak is ők a tettesei. Schwarcz Mór Halason is ismert soltvadkerti malomtulajdonos lakásába is ők látogattak el, ahonnan több ezer kotona értékű ezüst asztali ékszert vittek el A betörés után Schwarcz gőzmalmát is föltörtók. Onnan való menekülésük után az üldöző rendőrök és a szerzett zsák­mánnyal menekülő czigányok között valóságos csata fejlődött ki. De akkor sikerült megmeuekülniök. Köszönet'íiyilvánitás. Hálás köszönetem tolmácsolom a város tekintetes Tisztikarának, vala­mint a nagyrabecsült résztvevőknek és a más utón tett részvótnyilvánitók- nak, hogy megboldogult férjem teme­tése alkalmával fájdalmamat megosztot­táli özv. ifj. Hováncsek iánosné. az adóbizottság. A háborús évek uj adótörvényei alapján fizetendő adót megállapító bizottság a jövő hót folyamán meg­kezdi működését Halason. Alább röviden közöljük, kik köte­lesek az uj adók fizetésére: Vagyonadó alá esik mindenki, aki nek 50.000 koronát meghaladó értékű vagyona van. Akinek a vagyona 50.001 koronát ér, már vagyonadó alá esik. Leszállított jövedelmi adót azok a polgárok tartoznak fizetni, akinek oly 10.000 korona jövedelme van aminő jövedelem azelőtt csak 20000 ko­ronától kezdődőleg esett adóztatás alá. Hadi nyereségadó alá esnek mind­azok, akiknek 1914. 1915. és 1910. években évi jövedelme elérte a 13000 koronát, ha volt is nekik annyi jöve­delmük a békében. Saját érdekükben is jól teszik a magukat adóköteleseknek érző polgá­rok, hogy a köteles bevallását jöve­delmüknek f. hó 31-óig önként be­nyújtják a halasi városi adóhivatalhoz. Kitolják a zárórát. A szónhiány, amely miatt szigorí­tották a zárórát, szerencsésen elmúlott. A korlátozásokra már nincsen olyan szükség. Erre való tekintettel leg­közelebb várható a megfelelő intéz­kedés. Illetékes helyről értesülünk, hogy április 15 ótől amikor ugyanis megkezdődik a nyári időszámítás, a zárórát is ki fogják tolni. Mint hall­juk, 1 órával hosszabbítják meg az esti életet, előadások 11-ig lesznek tarthatók, kávóházak, vendéglők 12-ig lehetnek nyitva. A záróra egységes lesz országszerte.

Next

/
Thumbnails
Contents