Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-29 / 35. szám
augusztus 29. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 wm D] rendelkezés a fölmsntési revíziónál. A főispán és alispán A katonai szolgálat alóli fölmen- tések revíziója még folyamatban van, s igen tekintélyes azoknak a száma, akiknek Ugye elintézés alatt áll. Ebből kifolyólag most Szurmay Sándor honvédelmi miniszter a föl- mentési revízióra vonatkozólag kiegészítő rendelkezést bocsájtott közre, amely Pestvármegye főispánjához már megérkezett s a napokban a halasi katonai ügyosztály is megfogja kapui. A miniszter rendelkezésének főbb ponjai ezek : A legtöbb panasz abból ered, hogy egyes katonai hatóságok a honvédelmi miniszter rendeletének azon határoz- ványait, hogy az időlegesen fölmentett egyének fölmentése általában meghosszabbítottnak nyilvánittatik, figyelmen kívül hagyták. A revíziós névjegyzékbe fölvett, időlegesen már fölmentve volt egyének fölmentése, ha időközben fölmentósük hatályon kívül nem helyeztetett, a revízió egész tartamára, vagyis addig araig reájuk nézve döntés nem történik, meghosz- szabbitottnak tekintendő. Azok az arcvonalszolgálatra nem alkalmas fölmentettek, akiknek nem alkalmas voltuk meglevő okmányaikból kétséget kizáró módon megállapítható továbbra is fölmentve maradnak. A fölmentÓ8 meszüntetésóre és a bevonulásra nézve a legfelsőbb véleményező hatóságok által, illetve a revízióból kifolyólag hozott határozat végérvényes. A föl nem mentett egyé- í neknek be kell vonulniok, bevárási engedély adása még a fölmentési kérés megújítása esetén is szigorúan tilos. A fölmentósi revízió következtében történő behívásoknál a behivó-jegyek azonnal kiállitandók ób kézbesítendők, l a behívásokat azonban nem azonnalra, hanejm a kézbesítési időt is számításba véve, mindig a hónap 10, vagy 20, vagy utolsó napjára akkép kell megállapítani, hogy a behivottaknak j legalább négy nap álljon rendelkezésükre. A bevonulás felfüggesztése tárgyában a miniszter igy rendelkezik újabban : Foihatalmazzza a járási fő- szolgabirákat s városi polgármestereket, hogy oly esetekben, amidőn egyes behívások az érvényben levő rendele- letek vagy érvényben levő bevárási engedélyek nyilvánvaló figyelmen kívül hagyása következtében rendeltettek el, az illető egyén bevonulását saját felelősségük mellett mindaddig fölfüggesszék, amig a tényállás tisztázódik. Az ily irányban szükséges iratváitások sürgősen intézendők el, rövid fölvilágositásokat táviratilag, vagy telefonon kell kérni és adni. Oly esetekben, amidőn ily téves behívások folytán az illető egyén csa- pattestéhez már bevonult, a döntést a miniszter magának tartja fönn Ily ! egyének a hozandó döntésig menetalakulásba, vagy pótlási szállítmányba nem oszthatók be. Szeptember 10,11-én soroznak Halason. az egész országra nézve már megállapították a legfiatalabb népfölkelők sorozási időpontját. Vármegyénk alispánja táviratban közölte a katonai ügyosztállyal, hogy Halason mikor tartják a sorozást. A sorozásra nézve az alábbiak szolgálnak útbaigazítással: „Kiskunhalason 1897, 1898 és 1899. években született és kiskuu- halasi illetőségű s az idegen helyeken ugyanezen években született és időközben Kiskunhalason illetőséget nyert s eddigi szemléken alkalmat- S lanoknak talált, vagy alkalmasságuk folytán bevonult, de később a tényleges szolgálatból alkalmatlanságuk miatt elbocsátott népfölkelésre kötelezettek szemléje szeptember hó 10 én hétfőn reggel fél 8 őreikor, — az idegen illetőségű, valamint az 1865 — 1899. évi születésű azon népfölkelők szemléje, akik az eddigi pótszemléken megjelenni tartoztak, de ebbeli kötelezettségüknek nem tettek eleget szeptember hó 11 én, kedden reggel fél 8 órakor fog a polgári olvasókör (kiskaszinó) helyiségében megtartatni. A Vörös-Kereszt napja. 2330 korona a gyűjtés eredménye. Augusztus 26-ikán, a vásár alkalmával rendezett gyűjtés városunk közönségének a nemes ügy iránt való fogékonyságát fényes eredménynyel igazolta. Már kora reggel megjelentek az utczákon a karszalagos leánykák és fáradhatatlan buzgósággal gyűjtöttek perselyeikbe filléreket, koronákat, — a négy helyen felállított urna előtt pedig az egymást két óránként felváltó urhölgyek buzgól- kodtak a háború okozta sebeket enyhítő egyesület érdekében. Es nem hiába. Elismerő magasztalás helyett beszéljenek a számok. összegyűlt: A vasútnál felállított urnába 210 K 76 f. A Darányi-ház előtti urnába 457 K. Kohn Lipót előtti urnába 190 K 68 f. A rám. kath. templom előtti urnába 115 E 95 f. Persellyel gyűjtöttek: Schvarc Lidia 25 K-t, Kemény Etelka 43 k. 44 f., Gregus Gézika 18 k. 60 f., Benedek Etelka 43 k. 28 f., Keresztes Mariska 29 k. 82 f., (későbbi gyűjtése 2 k. 64 f), Ingusz Rózsika 76 k. 25 f., Heisler Böske 41 k. 70 f, Horváth Ilonka 23 k. 50 f, Farkas Erzsiké 10 k. 08 f., Csontos Mariska 27 k. 65 f., Holländer Annuska és Rózsika 38 k. 74 f., özv. Weisz Emilné üzlete 34 k. 27 f, Murgáes Ilonka 16 k. 88 f, Rosenfeld Samu üzlete 3 k. 32 f., Czilozer Béláué üzlete 22 k. 06 f., Kocsi Juliska 33 k. 76 f, N. N. 2 kor, Tanos Ilonka 14 k 28 f, Fried Rózsika 64 k. 03 f., Pázsit Z8Ófika 60 k . Fürszt Mátyás üzlete 50 k. 10 f, Pataky Kató 62 k. 07 1., Fekete Annuska 29 k. 98 f., Präger Annuska 79 k. 87 f., Schwarez Erzsiké és Margit 90 k. 86 f, Franki Zoltán, Józsi és Sanyi 40 k. 20 {., Maján Iluska 85 k. 30 f, Kovács Böske és Bánóczki Elvira 80 k. 40 f., Máté Matild 20 k , Vóbel Ede vendéglője 44 k. 34 f., Tóth Lóriba 47 k 41 f., Adler Sze- rénke 73 k. 56 Szabó-Rózsika 49 k. 64 f. N. N. kiegészítésül 2 k 10 f Összesen 2351 k. 47 fillér. Ezen összegből használhatatlan papírpénz (fél, negyed koronások stb) 12 k. Idegen (német, szerb, török stb.) pénz 9 k. 47 f. Összesen 21 k 47 f. A gyűjtés tényleges eredménye tehát 2330 korona, mely összeget a pénztár bevételezte és nyilvánosan nyugtatja. Kiadás volt 30 drb. perselyre 180 K, 4 drb. urnára'100 K, nyomtatványokra S3 K, összesen : 313 korona. így maradt tisztán 2017 K,, amelyet az országos Vöröskereszt Igazgatóságának felküldenek. az elrougyo- lódott papir és idegen pénzeket pedig az esetleges értékesítés után fogja bevételezni Kívánságra kiemeljük, hogy az adományokhoz Figura Károly 10, í Hegedűs János 2 koronával járult. A szép eredményű gyűjtésért az urnáknál őrködő urhölgyeknek, a gyűjtő leánykáknak és fiuknak és a jólelkü adakozóknak ez utón is hálás köszönetét mond a Vörös Kereszt választmánya. Lelkes hangú felhívás érkezett Halas városhoz Patay Tibor dr. főispántól és Fazekas Ágoston alispántól a háborúban rokkanttá vált katonáink érdekében. A vármegye e két vezető embere Halashoz iniézett felhívásában ezeket mondja : „Tegnap még dalolva láttuk őket távozni a harczi síkra hős fiainkat, életük-virágában lévő drága vérünket — tegnap még kardot forgatott az erős kar, rohamra feszült az izom — s ma az irtózatosan dúló háború közepette csonkán és bénán tér vissza a hős. S holnap talán egy kis család egy hiányzó kartól, egy elszakadt izomtól várja a kenyerét . . . Alamizsnát visszautasító büszke tekintetükkel szemben kell, hogy az irántuk érzett és le nem róható hála a legnemesebb tettre késztessen mind nyájunkat. Kell, hogy érezzük a kötelesség szavát, hogy a vármegyénk területéről hadbavonult itteni illetőségű, érettünk vérző és csonkán, rokkantán visszatért dicső harezosaink megélhetését minden erőnkkel biztosítsuk! A vármegye törvényhatósági bizottságának nagy időket megértő készsége sietett elsőnek az eszme megvalósítására és Vácz város határában egy állandó kereseti telepet létesített különösen a mezőgazdasági ágban keresetképtelenekké vált rokkant katonák ipari kiképzése és fogyatkozásaiknak megfelelő állandó munka- alkalom biztosítása érdekében. De a mindennapi kenyér mellett saját és családjaik állandó, közeli és gondtalan tartózkodását, kertes kis házukat, borzalmakat felejtő meleg tűzhelyeiket is biztosítani akarjuk. Ezért minden egyes hős fiunk részére hozzátartozó telekkel együtt ingyenes örök tulajdonul átengedendő egy-egy munkásházat is akarunk felépíteni, melynek költségei azonban j meghaladván erőnket, annak előterem- ! tése végett a vármegye lakosaihoz j fordulunk. A városban a polgármesteri hivatal | készségesen nyújt minden teivilágosi- tást és készségesen továbbit minden adományt, mely ha legkisebb is, márványnál maradandóbb emléket állít az adakozó szivében és letörölt könnyekkel enyhíti a háború irtózatát. Adakozzunk a felépítés költségeire szivünk szerint, ha kell, tehetségünkön felül is, a Krisztusi szavakkal óhajtván, „hogy a bénák és csonkák járhassanak . . .“ az ügy nemes, a kötelesség szava pedig hiv s a rokkant hősök nem csalódhatnak a magyar szívnek nagy és nemes tettekre mindig kész dobbanásában. Ezt hisszük és tudjuk.“ Több petróleum lesz télre. Egyike a legnagyobb bajoknak a petroleum hiány volt A városokuak nem utaltak ki elég petróleumot, a közönségnek az a része, amely villannyal nem rendelkezett, sötétségben maradt. A németek a romániai petróleumforrások legnagyobb részét helyreállították s a gaücziai forrásokból kevesebbet igényelnek. A galicziai források termelése Ausztriának és Magyar- országuak fog jutni. Valószínű ennek következtében a tél folyamáu a városoknak több petróleumot fognak kiutalni, mint a múlt évben. Alik nincsenek semmivel megelégedve. Igen sokszor tapasztaljuk, intéződjék el bármi városi ügy, egyeseknek az elintézés sehogyse jó! Itt van a hadikorház. Először az volt a baj, hogy a hadikórház miért nem számol el? Ez megtörtént augusztus 11-én. Azok, akik az elszámolást sürgették, a gyűlésen távollótükkel tüntettek ! Hogy az elszámolás megtörtént, már az bántja őket, hogy helyes és okszerű vezetéssel a hadikórháznak haszna van. Ez nem hagyja őket nyugodni. De csak történt volna ellenkezőleg, majd akkor előálltak volna azzal, micsoda gazdálkodás folyt a hadikorházban, hogy három év alatt nem tudtak, semmit megspórolni De nem ez az ő bajuk! Az 6 „bajuk“ az, hogy minden a legnagyobb rendben van ; s igy muszáj nekik a kákán is csomót keresniük. Nyugodjanak meg! Erőlködésük csak mosolyt vált ki az emberekből. Apró tűszurásaik hidegen hagynak mindenkit. Csak örüljenek ők is a város közönségével együtt a hadikórház hasznának. Bízzák csak a hadikórházat az eddigi vezetőkre, akik már három év óta gondoskodtak arról, s ezután is gondoskodni fognak, hogy minden a legnagyobb rendben legyen 1 Egy 30-as honvéd kalandos szökése az orosz fogságból. Rendkívül érdekes kalandok után szökött meg orosz fogságból Nagy Juhász Imre kecskeméti születésű 30 as honvéd. Nagy Juhász a napokban rokonai látogatására Soítvadkertre utazott. Egy napig Halason is időzött. Alkalmunk volt vele hosszabb beszélgetést folytatni és a következőket mondta nekünk szökéséről: — Ravaruskánál egy csapat 30 as honvéddal kerültem orosz fogságba. Egy nagyobb birtokra adtak ki bennünket mezőgazdasági munkára. Nem volt jó dolgunk, elhatároztuk többen, hogy megszökünk. A szökés tervét Bláh Károly huszár eszelte ki, aki térképeket és újságot szerzett. — Hosszabb bolyongás után eljutottunk orosz naptár szerint 1917. május 24 én Kievbe. Ott nagy tüntetések voltak, sót utczai harezokat is láttunk három napi ott időzésünk alatt. Akkor dúlt a forradalom legjavában. — Kievből Tarnopol felé igyekeztünk. Vorlacseszkán át Podvorlaesesz- kára jutottunk, ahol elfogtak az oroszok, de a fogda kéményén keresztül még akkor éjjel megszöktünk és eljutottunk Tarnopolba. Tarnopol- ban azonban számunkra tarthatatlan volt a helyzet s azért Jizsermica felé tartottunk s az volt a tervünk, hogy ott átszökünk a fronton. Ezt azonban nem tudtuk megtenni, mert az orosz őrjáratok visszafelé küldtek. Elmentünk Csernoviczba, ahol még akkor orosz világ volt. Onuan a Kárpátok felé akartunk menni. De azt sem tudtuk megtenni. Egy lengyel faluba megrekedtünk, ahol lengyel asszonyok rejtegettek. — Julius 27 ón — Kopincsicza a neve — ért bennünket az orosz visszavonulás. Julius 28-án aztán a pesti nehéz tüzórezred bevonult a faluba. Ott jelentkeztünk. Majd engedélyt kaptunk, hogy Lembergbe menjünk, ahonnan hazajuthatunk.
