Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-27 / 43. szám

október 27. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 3 A pnyeli kórii k halasi betegei. Az Dl sorozás jovember 19. és 20'án lesz. Az alkalmatlanok újra sorozásá­nak idejét már megállapították. Az arra vonatkozó intézkedéseket a ha­lasi katonai ügyosztály is megkapta. A halasi alkalmatlanok sorozására vonatkozólag a következő Burok ad­nak utbaigazitást: „A kiskunhalasi illetőségű 1894, 1898, 1892 évben és az 1878-tól 1890 évig született népfelkelők no­vember hó 19-én megtartandó bemu­tató szemlén reggel 7 órakor a régi fiúiskolában jelenjenek meg. A Kiskunhalason tartózkodó, de idegen illetőségű 1894, 1893, 1892 évben és az 1878-tól 1890 évig született nepfölkelök szemléje pedig november hó 20-án lesz. Az idegen illetőségű népíölkelőkuek fenti napon reggel 7 órakor kell a régi fiúiskolában meg­jelenni. Mindazok, akik összeírásuk végett eddig még nem jelentkeztek, ebbeli kötelességüknek a legrövidebb idő alatt tegyenek eleget, mivel a nem jelentkezők szigorúan fognak bűntet­teim.“ Érintkezés a halasi hadifoglyokkal. Szép számmal vannak városunkból, akik messze idegenben mint hadi­foglyok tartózkodnak. Gyakorta mennek ezekhez levelek, amelyeket nem mindig kapnak meg a foglyok. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint ennek okát elsősorban a levelezések nagy mennyiségében és a közlemények tulhosszu voltában kell keresni. A közönség tehát csak ogy biztosíthatja a levelezések célhoz jutását, ha az orosz cenzúra munkájának megkönnyítése érdekében kéthetenként leg- j feljebb csak egyszer vagy ennél is ritkábban, ] akkor is nem levelet, hanem csak levelező­lapot küld és arra csak nehány sor családi és magánvonatkozásu közleményt ir. A levelezés céljára célszerű kizárólag a hadifoglyokat gyámolitó és tudósitó hivatal által Vörös Kereszt jelvénnyel kibocsátott és megfelelő előnyomással ellátott levelezőlapo­kat használni, melyeket a legtöbb postahiva­talban is árusittatnak. A közleményben kerülendő a közállapo­tokra és a háborúra vonatkozó minden hír. Különösen sokat árt az ügynek, hogy egye­sek burkoltan akarnak hirt adni a hadi sikerekről, a mi az orosz cenzorokat bizal­matlanokká teszi a többi ártalmatlan külde­ménnyel szemben is. Ajánlatos a levelezésnél a német vagy francia nyelvet használni, mert más nyelvekre Oroszországban kevés a cenzor és igy ezek a levelezések soká elhe­vernek, esetleg célhoz sem jutnak. A városok intelligenciájára hárul ez a hazafias feladat, hogy ily levelezéseknek német vagy francia nyelven való megírásánál a nyelv- ismerettel nem bírók segélyére legyenek. Különös súlyt kell helyezni a oimnek megírására. Ennél használjuk szintén a francia vagy a német nyelvet, de a német óimét is latip hetükkel Írjuk. A címben ok­vetlenül benne legyen annak jelzése, hogy cimzett hadifogoly, mert más egyéneknek a leveleit az ellenséges külföldre nem továbbít­ják. Ezért tehát a címbe a „prissonier de guerre“ vagy a „Kriegsgefangener“ jelzést hozzátenni el ne mulasszák. Sok függ a ren­deltetési hely nevének helyes kiírásától is. Ha e tekintetben kételyeink vannak, fordul­junk a póstahivatalhoz, avagy a hadifoglyo­kat gyámolitó és tudósitó hivatalhoz (Buda­pest. IX, Üllői-ut 1.), mely utóbbi hivatal a oyrill betűkkel irt vagy egyébként kevésbé olvasható címek megállapításában is a hozzá­fordulóknak rendelkezésére áll. A városban tartózkodó idegenek könnyen tájékozódhatnak, / ha beszerzik / Halas város térképét, mely az utcák névsorával leszál­lított árban kapható lapunk kiadóhivatalában @9-------------------------------------------------------a© , Hónapokig állott ellent az ellenség ( dühös rohamának a már szinte le­gendába burkolt vár. S nem az ellen sóg vitézsége győzte le: az éhség csavarta ki a hősök kezéből a fegyvert, j A végső szükségben felemelt fővel mentek Halas város fiai közül is vagy kétszázan fogságba. Most már Szibéria fehér hómezőin eszik ők a hontalanság keserű kenyerét, s küldik haza cenzúrázott levelüket, amely nem sokat árul el. Lehetséges, hogy nem sanyarú a sorsuk, lehet, hogy egészen elviselhető, de miként ezt már több­ször leszegeztük, össze sem hasonlít­ható azon orosz foglyokéval, akik , úgyszólván szabadon élnek közöttünk, s művelik azokat a földeket, amelyek­nek elfoglalására küldte ki őket mindenható atyuskájuk. Lesújtott akkor a sors. De nem­sokára felemelt. Visszakerült hozzánk a vár; mellénk szegődött a hadi­szerencse. Az orosz futva menekült; megtisztult tőle Galicia legnagyobb része, s mélyen visszavonult országá­nak belsejébe. A hűtlen szövetséges hiába erőlködik, támadásai véresen omlanak össze, a királygyilkosok népére pedig most sújtunk le, s re­mélhetőleg a teljes győzelem hama­rosan övezni fegja fegyvereinket s meghozza az öldöklésnek véget vető békét. A hosszas, többször megújuló ostro­mok Przemysl várának csak külső érődéit döntötték romba ; maga a város majdnem teljes épségében került vissza birtokunkba. Talán babonás félelem­ből nem bántották, vagy talán a visszavonulás gyorsaságában nem értek rá a pusztítás munkáját gyakorolni a kozák hordák ? Eleinte Przemysl katona város volt. Utcáin állandóan katonák vonultak keresztül. Ma már ez a jellege eltűnt; Katonák esketése. Templomi áhitat szállja meg a lelkeket, valahányszor harctérre induló katonákat esketnek. Magasba száll i akkor a lélek; eltávoznak a földi [ gondolatok. — Az érzéseknek ez a fajtája töltötte el f. hó 20-áu azokat, akik az újonnan felállított menetszá­zadok esketésénél jelen lehettek. Az esküminta felolvasása után a Halason nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendő Marcinkievi ; Domokos al­ezredes intézett magyar és német nyelvű beszédet a katonákhoz, amely­ben buzdította őket, hogy a haza iránti kötelességüknek kint a harcmezőn eleget tegyenek. Későbben buzdító szavak kíséretében hét ötvenkettes katona mellére tűzte fel a vitézeégi érmet, amelyet azok hősiességük által érdemeltek ki. Ezután a zenekar ját­szott és a katonák tisztelegve el­vonultak alezredesük előtt. Nípesstisi mozgalom — október 19. — oatóber 25. — Születtek : Gál Lukács és Bállá Zsófiának István nevű fiuk. Tóth Károly és Földvári Juliannának Margit nevű leányuk. Zemkó Mátyás és Király Gy. Rozáliá­nak Imre nevű fiuk. Némedi Sz. Imre és Földvári Juliannának Juliánná nevű leányuk. Lovász B. Juliannának Ernő nevű fia. Meghaltak: Csáki Juliánná 21 hónapos korban, Babó Károly 3 éves, Simon Jójárt János 76 éves, Kertész Kovács Sán­dor 19 hónapos. Babenyecz Lajos 11 éves, Nagy S. Eszter 2 éves, Lehőcz Juliánná 13 hónapos. Egybékelték: Tóth Sándor Cserkó Teréziával. ma már kórház város. Legtöbb nyil­vános épülete a sebesült, beteg kato­nák érdekeit szolgálja; állandóan vörös keresztes ápolókkal, orvosokkal találkozunk. S még egy másik változás. Mig a harczok zajától volt hangos a város és környéke, addig magyar szó ütötte meg lópten-nyomon az ember fűiét. Mikor azonban a küzdelmek szintere egyre inkább távolodott s a város kezdte visszanyerni békés arculatját, mintegy varázsütésre eltűnt a magyar szó. Helyette cseh, lengyel és németet lehetett hallani s csak a kórházakban ápolt sebesültek árulták el, hogy van egy nyelv, amelynek neve: magyar. Hősi küzdelmek után legyengítette a betegség Halas város két fiát: Bereczki Benőt és Papp Józsefet. A két halasit nem választották el egy­mástól ; mindkettőt a przemysli II es számú tartalék-kórházba helyezték el. Onnan irt szerkesztőnknek egy hosszú levelet a fentebb említett Bereczki Benő 38-as katona, amelyben üdvözli a város lakosságát, feleségét és leírja a tapasztalt állapotokat, melyeket a megirtakban már vázoltunk. Kesereg, hogy a kórházban nem értik szavát: ha vizet kór, orvosságot adnak s ha enni óhajtana, vízzel traktálják. Mennyivel jobb dolga van — sóhajt fel — a nem magyaroknak. Azokat megértik és mindenben ked­veznek nekik. Panaszra, hiába men­nének, mert úgy sem értik meg őket. Nyugodjon meg a przemysli kór­ház két halasi betege. Az általuk tapasztalt jelenség csak szórványos, a magyar hősiesség, vitézség kivívta, hogy megbecsüljenek bennünket és szeressenek. Majd csak elkerülnek onnan, s akkor majd mostani állapo- I tűk ellenkezőjét fogják élvezni. (***) A Helyi Értesítő a fronton. A katonának, aki a lövészárokban fekszik, aki meg van- fosztva minden­től, a mi a régi kulturális időkre emlékeztet, legnagyobb öröme, ha messze távoli szülőföldjéről hirt hall. Valósággal felüditik lelkét a hazai események ; minden érdekli a kato­nát, a mi szülőföldjén történik. Halasról a Helyi Értesítő frontra küldött példányai tudósítják a kato­nákat. Száz és száz példány megy a harctérre és okoz örömet Legutóbb a 306-ik honvódgyalog- ezred 18 ik zászlóalj géppuskás osz­tagától kaptunk levelet, amelyben Írják, hogy a Helyi Értesítőt pontosan kapják, csak a postacsomagok nem akarnak érkezni. Ingatlanok adás-vevése. Fircsi Mihály és neje megvették id. Borbély Benő ingatlanát 2100 koronáért. Király Gy. István és társa meg­vették Lakos Mihályné ingatlanát 4300 koronáért. Rózsa András és neje megvették Viczei K. József és neje ingatlanát 3300 koronáért. Paor S. Ignácz és neje megvették Nagy Pál Pál és neje ingatlanát 4800 koronáért. Rokolya Lajos megvette Faragó Ferencz és neje ingatlanát 2000 koronáért. Faragó Ferencz és neje megvették Puruczki Imre és neje ingatlanát 2000 koronáért. Feró D. László és neje megvették Terbe Juliánná és társa ingatlanát 16000 koronáért. Farkas Vendel megvette a Halasi Gazdasági Bank ingatlanát 1600 koronáért. Épülnek | ax uj tanyai iskolák. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter a tanfelügyelŐsóg utján értesí­tette a város közönségét, hogy ré­gebbi ígéretéhez képest a pusztai iskolák számát kettővel szaporítani fogja és pedig Felsőszállás és Alsó- balota pusztákon, mint a mely pusz­tarészekre az előbb épített iskolák elhelyezése alkalmával tekintettel a a város óriási kiterjedtségű határára, nem jutott iskola. Pusztai birtokosaink kultúra iránt érzett szeretetére vall az a körülmény, hogy a városnak az iskolák czéljaira szolgáltatandó telkek beszerzése egy fillérbe sem kerül. Ugyanis az alsóbalotai gazdák, még a miniszter határozatának kelte előtt jóval egy kötelező nyilatkozatot adtak be a városhoz, hogy az Alsó- balotán építendő állami elemi iskola czéljaira szükséges telket ott ahol az legalkalmasabb lesz, saját költsége­iken megszerzik, ugyancsak ingyen területet ajánlott fel Fimpl István szabadkai lakos, itteni földbirtokos is. Mindezen ajánlatokat feleslegessé tette azonban Ozókus Sándornó Kovács Erzsébet, aki az iskola czéljaira helyzeténél és fekvésénél lógva igen alkalmas telket bocsájtott teljesen díjmentesen a város, illetve az állam tulajdonába és pedig nem is az előirt 1200, hanem 1600 négyszögöl területtel. A felsőszállási iskola telkét Egyed Izsák István és néhai Buda István ajánlották fel közös ajándékképen s az időközben elhunyt Buda István leánya Tóth Baranyi Ferenezné édesapja akaratát tiszteletben tartva Egyed Izsák Istváunal együtt szintén aláírta az ajándékozási nyilatkozatot. Az adakozók megérdemlik, hogy bővebben foglalkozzunk velük, hogy ki­emeljük dieséretreméltó cselekedetüket. Meleg ruhát katonáinknak! Gróf Ráday Gedeonná, Fazekas Ágos­tonná, Nemeskéri Kiss Pálné és dr. Förster Aurélnó úrasszonyok egy felhívást bocsájtottak ki Pestvármegye lelkes asszonyaihoz és leányaihoz, hogy a tél beállta előtt készítsenek a harczbau levő és érettünk küzdő katonáknak a hideg ellen meleg ru­hákat. Gyapjufonálból sálat, érmele- gitőt és térdvédőt. A gyapjufonalat gyári árban kilogrammonként 15 koronáért szállítja a vármegye köz­ponti segítő bizottsága. Rendelések Morlin Adorján vármegyei aljegy­zőhöz (Budapest, IV., Vármegyeháza II. ein. 92. sz.) intózendők. Nem lesz szénkéneg. a háború következtében néhány cikkről végképpen le kell mondanunk. Ennek az oka egyrészt az, hogy a beviteli forgalom teljesen szünetel, másrészt, hogy idehaza nincs elegendő munkaerő és anyag a szükséges cik­kek előállításához. A földmivelésügyi minisztérium most adott ki rendeletet arra vonat­kozólag, hogy az idén nem lesz szén- kéneg. A rendelet igy szól: A hazai szénkéneg gyárak hozzám intézett jelentése szerint a kén teljes hiánya következtében a folyó évben semmi szénkéneget sem tudtak ter­melni, sőt üzemüket is beszüntették, mert nincs remény arra, hogy a jelenlegi háborús viszonyok között a termeléshez szükséges kén beszerez­hető lenne. Értesítem tehát a bizo­mányi szénkóreg raktár kezelóségót, hogy a folyó évben szénkéneget nem küldhetők. A rendelet külön szól arról, hogy a hatóságok és a kezelőségek értesít­sék erről a gazdákat és a szőlőbirto­kosokat akiknek nagyobb mennyiségű szénkéneg kellett évenkint.

Next

/
Thumbnails
Contents