Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-13 / 41. szám

október 13. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 52-esek a Zlita-Upai froat-áttörésiÉI. Leányok, asszonyok a fertőben. Az emlékezetes Zlota-Lipai front- áttörésből a Halason tartózkodó 52-ik gyalogezred is dicsőségesen kivette a részét. Annak idején a Helyi Érte­sítőhöz megérkezett Hőfer jelentés ki is emelte ezt a győzelmet, akkor városunkban is megünnepelték; a katonaság fáklyás menetet rendezett. Az 52-es gy. ezred katonái ez al­kalommal is, dicső hagyományaikhoz híven, az első harevonalban küzdöttek és verték az ellenséget. Erről a dicső küzdelmekről kaptuk a következő vázlatos, de amellett színes és meg­ragadó leírást : Augusztus 26-án este egy az erre készült alkalmatosságban vacsoránál együtt ülve — majd később csendes poharazgatás közben hazai dolgokat tárgyaltunk és találgattuk, hogy a minden eszközökkel várszerüen kiépí­tett állásainkban, ahol három hetet békességben — leszámítva az őrsze­mek lövöldözését, eltöltöttünk, meddig maradunk, miközben nyílik az ajtó és Kompagnietelefonistánk feszesen szalutálva jelenti, hogy századparancs­nokunk G. főhadnagy a batalion hívá­sára azonnal a telefonhoz menjen. Angriffot sejtettünk. Es sejtelmünk valóra is vált, amennyiben paran­csot kaptunk állásaink elhagyására még ezen az éjjen, valamint tőlünk jobbra és hátrább fekvő ,,Reserve Deckungokban“ gyülekezésre és tö­mörülésre, mert helyünket két másik ezred foglalja el, mi pedig az egyik bataillouunk rayonjában, az egész ezred, természetesen megfelelő „Ar­tillerie Vorbereitung“ után hajnal hasadtával támadásra megyünk az 5—1200 lépésnyire fekvő és hasonló módon kiépített orosz állások ellen. Repes a szivem az örömtől és gyönyörtől, ha ezen tüzérségi elő­készítésre gondolok. Tüzérségünk ezen a napon önönmagát múlta felül, amennyiben nagyszámú, közöttük fele nehéz ágyúval az oroszok többszörös drótakadályokkal védétt állásait, a front azon a szakaszán, ahol a „Vorstoss“- nak kellett történőié, valósággal ha­lomra lőtte. Órákon át remegett a föld az „Onkelek“ (15 cm. nehéz tarackok) volltrefferjeitől. Majd amikor az ágyutüz fokozato­san csökkent, illetőleg az orosz üte­gek lekötésére irányult, megkezdődött a gyalogsági támadás egy tőlünk balra fekvő és már szintén többszö­rösen kitüntetett honvédezred batal­Fűteni kell! A város rendőrfőkapitányának alanti rendelkezése értelmében azon helyi­ségeket, ahol katonák tartózkodnak, ezután fűteni kell. A rendelkezés különben igy hangzik: A cs. és kir. 52. gyalogezred állomás- parancsnokságának megkereséséből kifolyólag kozott 11794/1915. számú tanácsi véghatáro­zat alapján felhivatnak a lakháztulajdonosok arra, hogy az 1879 évi XXXVI. t.-cißk 26 §-a, valamint az 1895. évi XXXIX. t.-cikk 7 8. és 46. §-aiban foglalt rendelkezésekhez képest a beszállásolt katonatisztek és legény­ség által igénybe vett, továbbá az irodai célokra felhasznált helyiségeket a katonaság és a vármegye által fizetendő beszállásolási dij, illetve térítési pótlék ellenében megfelelő módon fűtéssé és pedig az irodahelyiségeket október hó 15-től, a lakhelyiségeket pedig november hó 1-től kezdődóleg Van-e Halason takonykóros állat? Huszár Henrik m. kir. állatorvos közli a következőket.: A lovak, szamarak és öszvéreknél előforduló takonykor meggátlására a földmivelésügyi miniszter uj rendele­tet adott ki. Ézen rendelet értelmében mindenki a legszigorúbb büntetés és a kiirtandó egypatás állatai után járó kártalanítás elvesztésének terhe mel­lett köteles lovai, szamarai és öszvé­reinél netán észlelhető bárminemű Honja által, mely már az éjszaka fo­lyamán drótakadályaink előtt száz lépésre futólagosán beásva, az „An­griff“ megkezdésére várt. Tehát megindult a lavina, az öröm és az izgatottság pírja ül mindegyikünk orcáján. Tudtuk, sejtettük, sőt tovább me­gyek, éreztük, hogy ma valami nagy dolog fog történni, jóllehet ezredünk eddig csak mint passzív szemlélő vett részt a játékban. De nem sokáig. Mert hát a „Frigyes bakát“ nem sokáig hagyják tétovázni. Még ezen órában egyik zászlóaljunk parancsot kapott ugyancsak a támadásra, ezt követte kevéssel később a második. Mi századunkéi, resp. bataillonunkkal egyelőre „Regimentreservébe“ ma­radtunk. Az orosz hadsereg elite- ezredjeiből az úgynevezett 6 os és 7-es Schützenregimentek álltak velünk szemben, kik magukat a rettenetes ágyúzás és gyalogsági, no meg gép­fegyver tűzben is derekasan tartották. Sebesültjeink bár szaporán jöttek vissza, mégis mindnyájuk orcájáról nem a fájdalom csüggedés, ellenke­zőleg a remény a biztos sikerben tükröződött vissza. Ezalatt a táma­dásra rendelt századok, illetőleg ba- tallionok mind jobban és jobban, ter­mészetesen lépésről lépésre megköze­lítették az ellenséges állásokat egé­szen a roham távolságig, amikor a mi akcióba lépésünk ideje is bekö­vetkezett. Parancsunk értelmében kikusztunk a már előttönk fekvőkhöz és ezekkel eggyütt egetverő hurrá! kiáltással rohanva mentünk, de sajnos a csat- tanÓ8 finisre, vagyis a bajonettharcra már nem került a sor, mert az állá sokban még életben maradt muszkák morálisan annyira tönkre voltak téve már, hogy a további ellenállásra sem idejük, sem pedig fizikai erejük nem volt. Végül megjegyzem, hogy feladatunk ezzel még nem ért véget, mert az ellenséget, ki mégegyszer visszafor­dult és a harcot felvette, tovább kel­lett üldöznünk, miközben uj állásokba elhelyezkedve, az éj leszállt, a zaj elült és ki-ki jól megérdemelt nyu­galomra tért. Másnap természetesen az ellenséget, ki futva menekült, tovább üldöztük. Ez volna, “ töredékekben„ a Zlota- Lipai front-áttörés, amelyről bizonyára már Halason is tudnak. belső megbetegedést az 1. fokú ható­ságnál, tehát a rendőrkapítányi hiva­talnál és a m. kir. állatorvosnál bejelenteni. Továbbá, bogy a külsőleg fel nem ismerhető takonykór meg­állapítható legyen, minden állattulaj­donos tartozik eltűrni, hogy takony­kór gyanús, avagy takonykór fertő­zésének gyanújában levő állatai az azzal megbízott m. kir. állatorvos által kór megállapító eljárás alá vétessék. Az ólelmiszemsora ellen. Szekér Pál rendőrfőkapitány az élelmiszeruzsora meggátlása czéljából a következő hirdetményt bocsájtotta ki: Hirdetményileg közöltetett már a lakosság­gal, hogy a m. kir. minisztérium reudelete szerint a száraz babért métermázsánkénti. tehát a nagybani eladásnál 40 korona leg­magasabb ár követelhető. Mivel arról értesült a hatóság, hogy az eszközölt közhirrététel daczára bab méter­mázsánkénti eladásnál is a piaczi árjegyzék­ben a kicsinybeni eladásra vonatkozólag kilogrammonkénti 50 fillérben megállapított összegért árusittatik és vétetik, újólag figyel­meztetnek úgy az eladók, mint a vevők, hogy a száraz babot 40 koronánál magasabb összegben eladni és venni nem szabad, mivel azon eladók, akik a nagybani árusitásuál a babot métermázsánkénti 40 korona áron felül adják el, viszont azok a vevők, akik a bab­nak métermázsájáért 40 koronánál magasabb összeget adnak, kihágásért 2 hónapig terjed­hető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetneb. Fájdalmasan tapasztalható, hogy a mostani szomorú időben, amikor kint a harctéren a hazaszeretet, barátság és egyéb erények dominálnak, itthon egyre lanyhul az erkölcs, egyre inkább terjed az a prostitúció, amely titkos­sága s ennek következtében felügyelet alatt nem léte miatt veszélyes és terjeszti különösen a katonaság között a betegséget. Eddig a halasi prostitúcióról ké­nyessége miatt nem emlékeztünk meg; most azonban, hogy az ele­venbe kezd hatolni, hogy megdöbbentő módon kezd terjedni, kötelességünk foglalkozni vele, annál is inkább, mivel a rendőrség is — nagyon helyesen — ugyanezt teszi. Dicséret nélkül leszegezhetjük azt a tényt, hogy a rendőrség nagyon helyes utón halad akkor, midőn a titkos prostitúciót támadja, annak ki­irtására törekszik, mig a nyilvános teljes védelmében részesül. Mert ha vizsgáíjük a titkos prostitúció most Halason leleplezett papnőit, úgy lát­hatjuk, hogy azok nagyobb százaléka beteg s közöttük oly fiatal leányok is vannak, akik cselekvőképességük és szabad elhatározási képességük teljes birtokában még nincsenek. A halasi rendőrség a múlt héten egy be nem jelentett összejövetelről szerzett tudomást, amelyet a Bessenyei tele­Hogy lesz a sebesültből harcos. Kint a fronton leselkedik a halál. Nemcsak az ellenség fegyveréből, hanem sokkalta inkább azon láthatatlan fertőző csirákból, amelyek kolerát, typhust okoznak. Ezeknek kikerülését, a sebesültek bekötözósét, a fertőző betegségék terjedésének megakadá­lyozását mutatta be f. hó 7-én Paál Jóob budapesti jónevü újságíró kolle gánk „Kötöző helytől vissza a frontig“ czimű filmsorozata. A magyarázó szöveget a szerzőn kívül Grósz Móricz hadnagy olvasta fel. Elvonult előttünk az orvosnak magasztos munkája, amelyet a szerző találóan örökített meg. Hálát érdemel ezért, mivel nyugalmat öntött a szépszámú közönség leikébe; meg­nyugtatta őket, hogy a sebesültek nem lesznek mind rokkantak, egész­séges katonát teremt belőlük az az orvosi tudomány, amelynek csodái egymás után peregtek le. Láttuk aztán a rokkantakat. Elvo­nultak előttünk a béna, csonka hősök ; láttuk mennyire munkaképessé teszi őket a részükre készített művégtag. Eltűntek tehát a régi háborúk nyomorultjai; most már nem lesznek kénytelenek könyöradományokon ten­gődni a hősök, juttat számukra — mint Paál Jóob képei mutatták — kenyeret a haza. Érdeklődéssel vegyes élvezettel szemlélték a jelenlevők a képeket, figyelemmel hallgatták az előadást, amelyet délutáni előadásban is bemutattak. Vigyázat: közelben a kolera! A háború nemcsak a harctéren fo­gyasztja az embereket, hanem járvá­nyokat is teremt, amelyek még talán a fegyvereknél is veszedelmesebbek. a háború járványai közül ..eddig a kolera volt a legpusztítóbb. Örvende­tes, hogy épen a mostani világháború folyamán sikerült a kolera móregfugát az oltások által kihúzni. Halas városban a háború folyamán nem észleltek kolerát. A környékben előfordult ugyan, de ott is szórványo­san. Most legutóbb Kiskörösön észlel­ték három esetben, amelyek közül egy balállal végződött. pen, Kovács Józsefnél tartottak. Leá­nyok, asszonyok nagy számban jelen­tek meg ezen ; hat vagy hét olyan, akik a 14 évet alig töltötték be s még többen, akik a 18 felé közeled­tek. A fiatal leányok mellett ott vol­tak a vendégek sorában a második X-et jóval túlhaladott „hölgyek“ s olyan „hű“ menyecskék, akiknek az uruk távol van, messze frontokon küzd s nem is sejtik, hogy azalatt felesége rutul megcsalja őket. Már teljesen összegyűlt a hölgy- koszorú; teljes létszámban jelen vol­tak, amikor szállingózni kezdtek a gavallérok is: jobbára katonák. Lát­ható volt azonban ott nem egy civil is. Éjféltájban rajtuk ütött a rendőrség. Lön nagy riadalom. Mindenki mene­külni igyekezett Többnek sikerült is ez; mig tizenkilencet elfogtak a rend­őrök. Ezeket bevitték a rendőrségre, ahol orvosi vizsgálat alá vetették őket, amely megállapította, hogy a lelep­lezett 19 halasi nő közül tizenkettő beteg. Ezek közül négyet Szabadkára szállítottak, a többit itt helyben kezelik. Nem közöltük a leleplezettek neveit; mellőztük, mivel nem szenzációt óhaj­tottunk jelen közleményünkkel nyúj­tani, csak a szomorú állapotok meg­változását reméljük a dolgok szellőz­tetése által. (***) Beteljesedik Szerbia végzete. Elénk örömet keltett Halason, amikor megjelent vasárnap délelőtt kiadóhivatalunkban akövetkező jelentés: Macicensen tábornagy vezetése alatt újonnan alakított hadcsoportunk két hadserege főerejével átlépte a Dunát és Szávát. Miután a Kövess gyalogsági tábornok hadseregéhez tartozó német csapatok hatalmukba kerítették a Czigánv szigetet és a Belgrádiéi délnyugatra emelkedő magaslatokat sikerült a hadseregnek Belgrád város legnyugatibb részét is a szövetségesek kezére juttatni. Osztrák-magyar csupatok rohammal bevették a citadellát és Belgrád északi részét. Német csapatok pedig az uj konokot. A csapatok tovább nyomultak előre a város déli részén keresztül. Gallvitz tábornok hadserege kikónyszeritette az átkelést a Dunán különböző helyeken, Semendriától lefelé és az ellenséget mindenütt dél felé szorítja. A szerb királyok palotáján az osztrák-magyar és német hadseregek zászlói lengenek. Szerb földet gázolják ekként kato­náink és rémes kézitusával zúzzák össze az ellenséget, amely irtózatos erőfeszítéssel küzd, hogy megmene­küljön a pusztulástól. Szerb földön nyomulnak előre katonáink és minden szerb érzi, tudja, hogy vége mindennek. A király már el is hagyta az ősi Szerbiát és odamenekült, ahol még nem is olyan régen török urak parancsoltak. A kormány is Priszti- nát sokkal biztosabbnak tartja, mint Nist. A nép pedig kétségbeesetten kapkod, fejvesztetten menekül. Sehol egész Szerbiában nem érzi magát biztonságban. Jön az ellenség, amely tipor, pusztít és mégis kultúrát teremt. Öldöklő erővel megyünk Szerbiába, elpusztítani mindent, ami ellenséges, gonosz ás tiszta, uj alapon kultúrát, gazdag életet teremteni. Magyar és német zsebszótár 1 koronáért kapható lapunk kiadó- hivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents