Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-13 / 41. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 18. Csarnok. A háború zivatarában. Irta : Figyelő. 13 Gáli és Barna örvendve szemlélték e nagy változást Nagy könnyebbség fogta el őket; látták, bogy a hűtlen szövetségesek fegyveréhez szegődött a sikertelenség, s nagy véráldozatok árán sem tudnak azok még csak részleges eredményt sem elérni. Ilyen körülmények között érkezett el 1915 szeptembere, amely csak növelte a lehaugoltságot. Bulgária, az antant egyik reménysége belátta, hogy az egyedüli helyes ut a szövetségesekhez vezet s elvetette az oroszbarát politikát. Szerbia is kellemetlenkedett. Kinyújtotta a kezét Albánia után s a törökök is mozgolódtak Tripoliszban. Egyre növekedett a lehangoltság, amely lassanként elkeseredésbe ment át. Az utcákon hangosan vitatkozó, elégedetleneket lehetett látni, s a katonaság körében is kezdett lazulni a fegyelem. Ugyanekkor megkezdte munkáját az intrika. Mindenkit figyeltek, s aki csak bírálni merészelte a hadvezetőséget, már ártalmatlanná telték. Egyre növekedett az elitéltek száma, egyre inkább teltek a börtönök. Egy vigyázatlanul, meggondolatlanul kiejtett szó már bajba juttatta a polgárokat. Gálira és Barnára még csak nem is gyanakodtak. Senki sem törődött a két szegényes külsejű munkással, akik pedig nem beszélték az olasz nyelvet. Ők szegények voltak, tőlük nem lehetett semmit sem elkobozni; ők úgy sem tudták volna egyesek pénzéhségét kielégitni A két bajtárs már összegyűjtötte a szükséges tőkét, így hozzáláthattak, hogy megvalósítsák tervüket s hazájukba juthassanak. Még csak Helénával kellett megbeszélniük. A szép virágárus nővel az utóbbi időben nem igen találkozhattak ; az vőlegénye egyik villájában lakott. Oda pedig feltűnés nélkül nem mehettek. De nekik beszélniök kell a nővel. Nekik tudniok kell, jön-e velük, avagy marad továbbra is Itáliában, ügy akartak Helena közelébe jutni, hegy senki se sejtse találkozásukat, ne tudjon senki összeköttetésükről. Egy délután a villa körül leselkedtek. A mikor a nap kezdett a mélységbe hanyatlani, s gyenge homály borult a tájra, feltűnt a kertben egy nő fehérruhás alakja. — Ez Helena — súgta Barna Gálinak. — Maradj nyugodtan. Ha közelünkbe ér, majd én előlépek s megkérdezem, mi a szándéka. Vártak neháüy percig. A nő egyre közelebb jött s mikor melléjük ért, az megszólította őket: — Tudtam, hogy jönni fogtok, — mondta. Elakarom intézni veletek szabadulástok ügyét. De — itt zavartan tépegette csipkés zsebkendőjét — nélkülem kell mennetek. Ne haragudjatok ezért reám, ne vessetek meg. Nekem Olaszország második hazám. Itt lettem asszonnyá s itt találtam arra, akinek odaadtam szivemet. — Eddig nem voltam tisztában magammal De most érzem, hogy nem tudnék távozni. Most, amikor férjem halálával minden válaszfal leomlott közöttünk, amikor boldog lehetnék, most távozzam ? Ezt nem kívánhatjátok tőlem ! De nem is kívánjátok. — Ne higyjétek, hogy megfeledkeztem rólatok, elhidegültem tőletek. I Nem 1 Eu örökké hálás leszek nektek ! 1 Hisz életemet ti adtátok vissza! | Hazajuttatlakbenneteketmiudenveszély j I nélkül. Nem lesztek kénytelenek ala- j { koskodni, nem lesztek kitéve a fel- fedeztetés veszélyének. Szereztem számotokra útlevelet Svájcba. Az semleges ország, ott nem dúl a háború. Onnan haza juthattok. Ezzel két papír lapot vett elő, s a meglepetéstől szinte szóhoz nem jutó Gálinak adta. — Ez a két okmány — mondta — hiteles. Vőlegényemtől szereztem. 1 Ezzel bizton hazajuthattok. De szóljatok, mondjátok : nem éreztek haragot irányomban? Nem vettek meg? — Teljeseu megértjük helyzetedet, kedves Heléna. Nem kívánjuk tőled azt az áldozatot. A te boldogságod fontosabb előttünk. Te csak maradj itt. Érvényesítsd jótékony befolyásodat itt tengődő szerencsétlen honfitársainkkal szemben, légy őrangyala a sebesült szövetséges katonáknak. Azáltal nagyobb szolgálatot teszel hazádnak, mint ha boldogságodat félredobva velünk jössz. Ezért isten veled. Légy boldog! Gáli és Barna meghatva kezet csókoltak Helénának és sietve távoztak. Nem akartak tovább ott maradni. Erezték, hogy a hosszas búcsúzéi fájdalmas lenne nekik is, de különösen Helénának. A két bajtárs egyenesen a pályaudvarra sietett. Nem vittek magukkal semmit. Kint nagy volt a tolongás ; katonavonatok egymásután robogtak. Gáli és Barna igazolványukkal minden kellemetlenség nélkü/ jegyet válthattak, s türelmetlenül várták az indulást. Két óra alatt az is elkövetkezett. A két bajtárs beszállt. A vonat vitte őket gyorsan abból az országból, ahol minden veröfényes ugyan, de a lekosok lelke oly szürke. Vitte őket a magas hegyek szabad országába ahonnan azután eljuthatnak — haza. (Vége.) Megállapították A harmadik magyar hadikölcsön. a burgonya árát is. A burgonya maximális árát a kormány megállapította. Erre vonatko- kozólag Szekér Pál rendőrfőkapitány a következőket közli : A m. kir. minisztérium a háború esetére szóié kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. A burgonyáért követelhető legmagasabb ár métermázsánként (100) kgr. tiszta súlyra a következőleg állapittatik meg : az étkezési burgonyákért, nevezetesen a Bózsa, Hópehely. Magnum bonum, Kifli, továbbá a sárga héjú és husu burgonyáért 1915. évi október 31-ig bezárólag 9 korona, november 1-től 30-ig bezárólag 9 kor. 50 fillér, deezember 1-tól 31-ig bezárólag 10 korona, 1916. évi január 1-től február 29-ig bezárólag 10 kor. 50 fillér, márezius 1-töl május 3 l-íg bezárólag 11 korona Minden más burgonyáért 1915. évi deezember 3)-ig bezárólag 8 korona azontúl 9 korona. Ezt a legmagasabb árat, amely magában foglalja a rakodó állomásokhoz való szállítás költségét is, zsák nélkül, készpénzfizetés mellett történő eladás esetére kell érteni, 2. § A jelen rendelettel megállapított legmagasabb árak 1915. évi október hó 10-ik napján lépnek életbe. Ezen a napon túl burgonyát — a 3. §-ban meghatározott árusítás kivételével — a megállapított legmagasabb árnál drágábban árusítani tilos. Aki e tilalmat megszegi, a jelen rendelet rendelkezéseit kijátsza, vagy kijátszásukban bármily módon közreműködik, kihágást követ el és az 1914: L. t-ez. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bírónak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 3. § Ha a burgonya árusítása emberi fogyasztásra, a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalomban (kicsinyben való részletkereskedésben) történik, az eladó csak olyan árat számíthat, mely a megállapított legmagasabb árnál nem aránytalanul magasabb. Az ez ellen vétőket az 1914 évi augusztus 5-ik napján 5601 — 1914. B. M. ein. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet 4. § a értelmében kell büntetni. 4. §. A burgonyakészletnek az Országos Gazdasági Bizottság részére való átengedése és e célra a burgonyáért követelhető legmagasabb ár megállapítása tárgyában kiadott 1371 — 1915. M. E. számú rendelet oda mó- dosittatik, hogy a burgonya készletnek az Országos gazdasági Bizottság részére való átengedésénél legmagasabb árként csak oly árat lehet követelni amely 1 koronával alacsonyabb, mint a megfelelő burgonyának az átvétel idejére nézve a jelen rendelettel megállapított legmagasabb ára. 5 § A burgonya igazolvány nélkül való szállításának megengedése tárg’yábao kiadott 1939—1915 M. E. számú rendelet hatályon kívül helyeztetik, és igy a burgonya ezentúl vasúton, hajón vagy gépkocsin újból csak a 952—1915. M E számú rendelkezései értelA hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából hadi kölcsön boosátassék ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminister ezúttal kizárólag az első hadi kölcsön czim- leteinek megfelelő, 6°/0-kal kamatozó adómentes járadékkölesön-kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminister tehát a harmadik hadi kölcsön kibocsátásánál is közvetlenül fordul a közönséghez, a mint ez a legutóbb a Német Birodalomban is történt. A kibocsátás összege a nyilvános aláirás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláirás egy hét leforgása után veszi kezdetét és 1915 október 18-tól november 17-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek A kibocsátásra kerülő és 6°/0-kal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékórt : 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) 1915. évi október 30-ig bezárólag történő aláirás esetén: 97 K 10 fillér, b) 19)5. évi október 30-át követő időben 1915. évi november 17 ig bezárólag történő aláirás esetén. 97 K 40 fillér, 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, úgy az 1915. évi október hó 18-tól november 17-ig bezárólag terjedő egész aláírási határidőben történő aláírásnál változatlanul 98 korona. A harmadik hadi kölcsönnél is a legkisebb jegyezhető összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. A harmadik hadi kölesön kötvényei 1915. november 1-től kezdődőleg évi 6°/0-kal, minden év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1916. május 1-én esedékes. Az aláirás illetve befizetés napjától a folyó évi október 1-ig terjedő időre eső kamatok akként téríttetnek meg, hogy a folyó évi október hó 3l-e előtt eszközölt jegyzéseknél, illetve befizetéseknél a kötvények aláírási ára 30 fillérrel kisebb összegben van megállapítva, mint az ezen időpont után történő jegyzéseknél. Az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával mindenkor az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés is meg van engedve, de ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 10°/o-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-oikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, vánnyal szabad szállítani. A minisztérium ezen rendelete szerint tehát városunkban az étkezésre alkalmas burgonyáért ma métermázsánkéut legfeljebb 9 korona ár követelhető, a kicsinybeni eladásra vonatkozó ár a városi tanács által mig a többi aláírási helynél vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig az aláírási helynél a következő- kép fizetendők : a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1915 december 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1915 december 18-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1915 december 28-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1916 január 8-ig. Az utolsó részlet befizetése alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg vissszaadja. A jegyzés czéljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláirás levélileg is eszközölhető A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényeket kap, a melyek a fél kivánsíigára 1915. december 1-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről úgy a szabad, mint a zárolt jegyzésekre vonatkozólag egységesen kiállított ideiglenes elismervényekre fognak kicseréltetni, a mennyiben eddig az időpontig a végleges kötvények kiadhatók nem lesznek. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elis mervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog történni, a hol a pénztári olismervények, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. A harmadik hadikölcsön kötvényei — ép úgy, mint az első és második hadikölcsön 6°/0-kal kamatozó kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláíró, aki az általa jegyzett kötvényeket az aláirás alkalmávál zárolja és ezt a zárolást öt éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az öt évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb azonban 1920. november 1-én a kötvényen alapuló követelését, e naptól számított egy évre névértókben leendő visszafizetésre felmondhatja. A m kir kincstár köteles az ilykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921. nov. 1-én névértékben visszafizetni. A harmadik hadikölcsön zárolt kötvénydarabjainak úgy a felmondási, mint a visszafizetési időpontja tehát teljesen egybeesik a második hadikölcsön zárolt kötvényeinek felmondására és visszafizetésére megállapított határidőkkel. A zárolásból kifolyólag az aláíró felet költség nem terheli. Zárolásnak csak 1000 koronát meghaladó összegű jegyzéseknél van helye, tehát itt a legkisebb jegyzés 1050 korona A m kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás — ép úgy, mint a második hadikölcsön 6 °/o-kal kamatozó kötvényeinél — 1921 május 1 -ót megelőző időre nem történhetik meg. A kamatok ép úgy, mint felmondás esetén a kölcsönkötvények tőkeértéke minden fennálló és a jövőben behozandó magyar- országi adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizettetik ki. A kölcsönre történő befizetésekre a moraI határidő betartásával korlátlanul igénybevehetők A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily czégeknél 1914 évi augusztus hó 1 -je előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratóriumfeloldó rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadékkölcsön-kötvényekre történő befizetések czéljaira csupán a jegyzés idejében fennálló összegük 50 °/o's. de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 50 °/0-a erejéig vehetők igénybe Azok, a kik a befizetésekre ilyen, egyébként a moratórium feloldó rendelet alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy ozégnél, illetve annak az intézetnek vagy czégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrák-magyar bank és a M kir. hadikölcsön pénztár a járadékkötvónyeknek kézi- zálogul lekötése mellett, a névérték 75 °/0-áIg a mindenkori hivatalos váltóleszámítolás! kamatlábon, tehát jelenleg 5 °/o*os kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi deezember 31-ig maradnak érvényben A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámltolási kamatlábon nyújt a náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál A meghosszabbított ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében 1917. deezember 3l-éig szintén részesülnek A fenti befizetési határidők alatt folyósított kölcsönök után, a fél kívánságára, a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatláb helyett, 1917. évi deezember 31-ig, évi 5 °/o'os állandó kamatláb biztosittatik. Ezenfelül az Osztrák-magyar bank és M. kir. hadi kölosönpénztár a fent körülirt módozatok mellett azoknak, a kik igazolják, hogy a jelen aláírási felhívásban foglalt befizetési határidők alatt az aláírásra bocsátott hadi bölcsön jegyzése ozéljából más hitelintézetnél (bank, takarékpénztár, hitelszövetkezet stb.) vagy bankczégnél vettek fel kölcsönt, ennek a kölcsönnek visszafizetésére évi 5 °/0-os állandó kamatlábon fognak uj kölosönt nyújtani s ennea a kölcsönnek meghosszabbításánál is évi 5 0/°-os állandó kamatlábat fognak alkalmazni; ez a kedvezmény is 1917. évi deezember 3l-ig marad érvényben Az aláírók kívánságára e járadékkölesön kötvényeit a szelvények beváltásával megbízott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrákmagyar bank budapesti főintézete, valamint a magyar szent korona országai, továbbá a Bosznia és Herozegovina területén levő fiókjai 1917. deezember 31-ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni. A harmadik hadi kölcsön előnyös feltételei, a pénzpiaoz kedvező helyzete, az utóbbi hónapoknak a háborút eldöntő fényes győzelmei és ennek folytán annak kétségtelen és világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küzdelem győzelmes befejezésére szükséges kölcsön jegyzésében való minél nagyobb részvétel az aláírók magánérdekei mellett a közérdeket is nagy mértékben szolgálja: biztosítékai annak, hogy a harmadik hadikölcsön jegyzésének eredményében az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje előreláthatólag még impozánsabban fog nyilvánulni, mint az első és második hadikölosön alkal-
