Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-11 / 6. szám
február 11. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 5 Albert, Balogh László, Molnár Mihály, Szántay István, Kémery Gyula, Kandi János, Babó Sándor, Bigler Imre, Mácsay Gergely, Orbán Benő, Papp Gizella, lmreh Lajos, Babó Elek, Nagy S. Lajos, Barta Imre, Halász István, Kiss László, Kauz Antal, Grilnwald Iguácz, Fűzik Andor, Kohn Benő, Eudrész Imre, Decker József, Farkas Kálmán, Kónya József, Petho József, Nagy Imre, Kohn Hermán Az értekezletnek elsorolt tagjai ezúton is íelszóiitják városunknak minden rendű lakosát, — aki csekély törzsbetéteivel nagyobb összeget kivan gyűjteni, — iparkodjék március hóban a Szövetkezet tagjai közé be lépni. Aki követi tanácsunkat, meg fog győződni azon kijelentésünk igazságáról, hogy későbben is hálával gondol a szervezőknek buzgalmára. Amikor kellő számú tag jelentkezik, de legkésőbb május hóban összehívjuk az alakuló közgyűlést, a hol az előkészítő bizottság bemutatja az alapszabályok módosításának tervezetét, amelyen természetesen változtathat a tagoknak többsége. Ezután kérjük a törvényszék jóváhagyását, hogy január 1 én szorgalmas méhek módjára megkezdhessük a fillérek összegyűjtését, a miből minden tagnak kevés idő múlva minél tekintélyesebb tőkéje lehessen. Az értekezleten jelen voltak megbízásából írtam e néhány ismertető sort, de bárkinek személyesen is szolgálok részletes felvilágosítással. Kristóf József tanár, az értekezlet elnöke. 100 Korona pénzbüntetés. Jeleztük rault számunkban, hog}7 az alispán a vértetű irtására hivta fel az elöljáróságot. Dr. Bori Benő rendőrkapitány lapunk utján a következő erélyes I felhívást intézi a közönséghez : Felhivatik a lakosság, hogy szőlő- ' iben, gyümölcsöseiben, kertjeiben, 1 vagy egyébb helyeken, levő alma, j esetleg körte és birs fáin előforduló vórtetü irtását már most legkésőbb azonban márczius hó végéig a saját érdekében is annyival inkább foganatosítsa, mert az irtás miként történt eszközlése felett szigorú ellenőrzés tartatik s a mulasztók a mezőrendőri törvény értelmében a kihá j gásért 100 koronáig terjedhető pénz- j büntetéssel, nem fizetés esetén a pénzbüntetésnek megfelelő elzárással büutettetnek s azon kívül az irtás ] a mulasztók költségére hatósági utón fog eszközöltetni. A vórtetü leirtási és irtási módja a következő : A vértetü csaknem kizárólag al- mafáu él, körte és birsfán ritkán található. Az almafának leginkább csak a derekán, vastag ágain és gallyain, továbbá az éves hajtásokon, kivált a fattyú és gyökér sarjakon él, szívja azokat. Élhet a föld alatt a gyökéren is. — A leveleket nem bántja. A vastag farószeken csak a beforradó, de még nyitott sebben ól. A vékonyabb részeken letelepedő vértetü ; dudorodásokat, majd repedéseket, végül kisebb nagyobb rákos sebeket okoz. E sebek be nem forradnak és tele vannak vórtetüvel. A vértetü helyét fehér, pehely szerű váladék borítja. Ez utóbbi legszembeszökőbben tavasszal és ősszel látszik. Ha a friss pelyhes vórtetüt I szétnyomjuk, belőle csúnya veres nedv folyik ki. A pehelytakarta sebekben ól és szaporodik a vértetü és bennük telel is. Télen sem a fagy sem az eső nem árt neki. — Tavasszal legelőbb itt kezd szaporodni (pelyhedzni) Evente 8—10 ivadéka van. Nősténye nyáron csak eleveneket szül s egynek évente több millió utóda lehet. Szaporodása helyéről terjed a vértetü a fán, amelynek hajtásáról a porszemuyi szárnyatlan tetüt a szél is szét hurczolja. Nyáron ritkán, de mindszentek táján akad szárnyasa is. Ez szárnyra kei és szintén terjeszti a bajt. A vértetü irtás legalkalmasabb ideje az őszi lombhnllatástól már czius végéig van, amíg a vértetü folt nem pelyhedzik. Irtása végett az almafán levő minden sebet, származzék az metszésből, törésből, zu zásból, rovar vagy nyúl rágásból, előbb késsel úgy vágjuk ki. hogy széle sima legyen s azután sűrűn folyó, fekete szinú s előzetesen fél vagy egy óráig lassú tűzön melegített (fa- vagy kőszén) kátránnyal úgy kenjük be, hogy a kátrány ne csak az egész sebet, hanem még egy ujjnyira köröskörül a fát is takarja A hig kátrány sem jó, mert beivódik a fába és nem árt neki. A sebet egy fedje a sűrű kátrány, hogy az alája került vórtetü elpusztuljon és helyére más ie ne telepedjen. Vórtetves kertben, vagy vidéken az almafákon soha sem szabad nyitva hagyni a metszett vagy más okból akadó sebeket. A rossz metszés után megmaradó ágcsonkokat rendesen tőben és fűrésszel kell levágni, a sebet Késsel simára kell metszeni és j bekátrányozni. Általában fát baltával metszeni nem szabad. Vórtetves vidéken nem szabad az almafákat meszelni A meszelés nem árt a vórtetünek és nem használ a fának és lehetetlenné teszi az irtást. Minthogy pedig a vórtetü a sűrű koronáju, buja növésű és rendellenes : sűrűn ültetett fákon legtömegesebben , szaporodik : azért mind a fák sűrű j koronáját, mind a sűrűn álló fák ! sorait ritkítani kell, hogy a levegő szabadon járhassa azokat. Az alma fákou akadó fattyú hajtásokat mindig | le kell metszeni, metszéshelyüket pedig bekátrányozni. A fák aljában i levő sebeket (nyúl és poczok rágás 1 kapaütés, kaszavágás) szintén simára és tisztára kell metszeni és bekátrányozni. Az itt növő gyökérsarjakat szintén tőben el kell metszeni és metszéshelyüket kátránnyal bevonni. Az igen vén, rossz és vórtetves fákat, amelyek tele vannak sebbel, száraz ággal, ki kell vágni és elégetni, mert tisztogatásuk nem csak költséges, de lehetetlen is. Ha ezen eljárás ellenére későbben (nyáron) még akad vértetü akkor azt a sebekben pótló kátrányozással, a vékonyabb ágakon és a gyökereken bármely higabb olajjal irtjuk. Vórtetves fáról szemzőhajtást, oltóvesszőt szedni és vértetves helyeken almafa oltványt szaporítani nem szabad. Szerkesztői üzenetek. Kiváncsi Helyben. Csodálkozik, hogy Gyenizse Balázs művészi játékát tudósítónk külön nem emelte ki. Ön ezt elfogultságnak véli. Pedig nem az. A tudósitó, (akinek kritikáját mi felül nem bíráltuk) Gyenizse játékáról is megemlékezett, amidőn azt irta, hogy: a legnagyobb elismeréssel vagyunk a többi szereplőről is. — Gyenizse játé- téka nem szorul külön felemlitésre. Róla mindenki tudja, hogy mi a képessége és vélünk együtt azt méltányolja is. I SMiifiiiei. ! Folytatás 8 Beláttam, hogy csak most ! jutottam igazán árvaságra, midőn azok kik legközelebb álltak hozzám, örökre elhagytak. Haraggal, gyűlölettel és undorral vegyes. I végtelen szomorúság kapott meg. Egész énem felháborodott, de felháborodott bennem az igaz- ! ság, őszinteség, becsület és a visszafojtott szeretet érzete is. Szaladni kezdtem, hogy utolérjem őket. Ez hamarosan megtörtént. Már egész sötét éj volt. Nesztelen i lépésekkel haladtam a pázsiton, i nehogy észre vegyék közeledé- j semet. Anyám még mindig sirt. — Az eset azon hibájából történt, asszonyom ! — mondta atyám. — Miért akarta őt mindenáron látni ? Ez a mi helyzetünkben őrültség volt. De mert elismernünk úgy sem lehet, haszontalanul ismételtük a vészé- I i del mos látogatásokat. Ekkor eléjük rohantam és igy ! könyörögtem hozzájuk : — Tehát önök mégis csak j I szüleim ! . . . Egyszer már el- : löktek maguktól, másodszor ne ; ; tagadjanak meg ismét! Elnök ur, a férfi erre kezet emelt reám, esküszöm ! . . Meg- j ütött és amint gallérjánál meg- j ragadtam, zsebéből revolvert I húzott elő Előttem minden vörösbe borult. Már nem is tudom hogyan történt, körzőmmel, mely véletlenül zsebembe maradt, addig ütöttem, ütöttem, mig erőmből lelt. Az asszony kiabálni kezdett : — Segítség ! . . . Segítség !.. . Gyilkos ! — és szakállamat tépte. Úgy látszik, őt is megöltem . . . Mit tudom én, hogy abban a pillanatban mi történt ? . . . Ez az igazság ... és most Ítéljenek el. A vádlott leült. E vallomás | után a tárgyalás folytatását a következő ülésre halasztották. A bírák helyén milyen ítéletet mondanánk a szülőgyilkos fejére ? (Vége.) Esetei!. A részvét-távirat. Egy vidéki testület felkérte a szomszéd falubeli egyletet, hogy az egyesület elhunyt tagjának temetésén testületileg vegyen részt. | A felszólított egylet nem jelen- • hetvén meg a temetésen, a következő részvét sürgönyt küldte a társegyesületnek : „A legnagyobb fájdalommal vettük tudomásul érdemes tagjuknak elhunytét. Amidőn részvétünket fejezzük ki, egyben jelezzük, hogy a vég- tisztességen, bár örömünkre szolgált volna b. körükben néhány vig órát eltölteni, arról sajnos, rendkívüli elfoglaltságunk miatt le kellett mo-u dánunk . . >I ér t mii válsz el ? Példátlanul nagy emberismeretről tesz íauuságot az alábbi beszélgetés, amely két jóbarát között folyik le, akik már jóideje nem látták egymást. — Szervusz ! Hogy vagy ? kérdi az egyik. — Köszönöm, jól. Hát te"? — folytatja a sablonos üdvözlést a másik. — Nem jól vagyok ! — Mi bajod ? — Sémi ii különös. De elég nagy baj az, hogy egy idő óta nem szabad dohányoznom, nem szabad lekete kávéznom és nem szabad szeszt innom. — De dráajarn — mondja az em- berismeró jóbarát — hát mért nem válsz el ? Köszöiiei'íiyiívánitás. Mindazok, kik felejthetetlen jó fiunk, néhai Kovács В István elhunyta alkalmából fajdalmunkat megjelenésükkel vagy más módon nyilvánított részvétükkel enyhíteni iparki dtak, fogadják ez utón is igaz köszöne- tünket. Kiskunhalas. 1914 íebr. 5. Gulyás Ferencz és neje. Köszcnet-RyilYánitás. Mindazon j rokonokuak, barátoknak és ismerősöknek, akik megboldogult férjem, szretett atyánk temetésén megjelentek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Bleier Jakabné és családja Magán hirdetések. Uj mozgószinház. Barka József tulajdonos tudatja a közönséggel, hogy a Szabadkai ut 1 sz. alatt levő Önképző egylet nagy termében mozgó színházat nyitott. Csütörtökön sziure kerül : Dr. Garel Наша vagy a diplomás gazember. Előadások tartatnak minden csütörtökön és szombaton este fél 8 órakor ős vasárnap 2 előadás d. u. 3 órakor fé! hely árakkal és este rendes helyárakkal. Kéri a közönség pártfogását. Feró Dezső kereskedő tudatja, hogy üzletében a vágott akácz tűzifának métermázsája 3 kor. 40 fillérért kapható, továbbá tudatja, hogy a raktáron lévő áruit leszállított árban árusítja. 111111 IUI II1111II III 11 Ilii III 1111111 llNIIIIIIlil 11 IIMiM TOLLAI bebizonyított legjobb hygienlkus! GUMMIк különlegessel I 9 Teljes jótállás. 1 Mindenütt kapható.jj h Árjegyzék ingyen LOLlAé ummi gyárábSIX WienJT/ Praker- LekrassoS? A kirakatokban kifüggesztett „OLLA“ táblácskák az Olla lerakatot jelzik. — Kedvelt minőségek 1203 sz. tucatja 6 kor , 1204 sz. superfi- nom tucatja 8 kor. Az„OLLA“ 2000 orvos által legmcgbizhatéb- nak van ajánlva. / bebizonyított tény, hogy a legtartósabb és mosásban hófehér. HALASON kizárólag rőfös üzletében kapható.
