Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-03-26 / 13. szám
1913. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius 26. Kövezik az utczákat. A nagyvároshoz közelebb viszi városunkat azon gyűlési határozat, amely kimondja, hogy nehány félreeső utcza Kivételével most már az összes utczák járdával látandók el. E határozat fontosságát csak az tudja, aki esős időben a járda nélküli utczákon ment keresztül, aki már tapasztalta, hogy a sár hogy huzza magához az embert. Járdával ellátandók : A Hunyadi utczától nyugatra fekvő kelet—nyugoti irányú utczák, a Magyar utcza be nem épített telkei, a Fő utcza Bessenyei tértől északra eső részének nyugoti oldalán fekvő utczák, az Akáczfa, Berzsenyi utczák, továbbá a város körül újabban keletkezett Bessenyei-, Gál , Dobó- és Nagy Pál-féle földbirtokon keletkezett telepek utczáinak kivételével az összes többi beltelki utczák. A gyalogjárók tégla járdával látan dók el 8 köteleztetnek a háztulajdonosok, hogy a szükséges járdákat f. évi október hó 1. napjáig a városi mérnök által kijelölendő nivon és méretekben saját költségükön kiépíttessék, mert amennyiben kötelezettségüknek a kitett határidőig eleget nem tesznek, terhük és költségükre azok a város által fognak elkészíttetni. Hazájával szemben megtette kötelességét, elvégezte mindazt, amelyek megerősítik az országot és úrrá teszik az országban a magyarságot; s most leteszi a hatalmat, hogy mint pártjának egyszerű közkatonája harczoljon. Tisza István lemond. Távozik az elnöki székből, s utána most azok, kiknek kicsiny játékai nem sikerültek, kigyót-békát kiáltanak. De férfiúi erényeit, jellemszillárd- ságát, tudását, szándékainak tiszta voltát, igaz hazafiasságát még ezek is elismerik. Bátorsága pedig mindenkit lenyűgöz, ereje minden ellenfelének imponál. Lehet, hogy az éljenzést, a magasztalásnak és a dicséretnek szavait elnyomja a kudarczot vallott politikusok haragos, bősz lármája. De Tisza István olyan nagy, olyan egész ember volt mindig, aki nem hajszolta a népszerűséget s megelégedett azzal, ha lelkiismerete helyeselte cselekedeteit. Most is rekedtre rikolthatják J magukat ellene beugratott ellenfelei; az országban szerte mindenütt sokan vannak, akiknek hazafias lelke hálával tekint feléje. Az igazság, a nemzeti becsület, az ország gazdasági és erkölcsi javai jobb kezekben sohasem voltak letéve, mint az övében. Es Magyarország érdeke, hogy 6 mint egyszerű képviselő, akár más pozícióban még sokáig őrizhesse nemzeti kincseinket s irányíthassa haladásunkat. Tauglich — bár trachomas Körülbelül egy hónap múlva a sorozóbizottságelé kerülnek legényeink, akik között van nem egy jól megtermett, aki nem szívesen veszi lel a mundért. Ezért nagyban készülődnek, hogy kivonják magukat a katonaság alól. Ezt úgy vélik elérni, ha trachomával beoltják magukat. A műtét úgy történik, hogy egy trachomás szemű egyénnek a szemére egy krajczárt tesznek, azt egy napig ott tartják. Ekkor elveszik és az egészséges szemű, katonáskodni nem akaró szemére kötik, aki nehány nap múlva megkapja a betegséget, amely megváltja a katonaságtól. Ezt tudva, előre figyelmeztetjük a legényeket, hogy óvakodjanak a fenti cselekedettől, mivel az áprilisi sorozás alkalmával a trachomásokat is beszedik. 4000 „ „ 3600 „ „ 3200 „ 500 2900 , Halas szabályrendelete. Szerdán folytatták a szabályrendelet tárgyalását. A tisztviselők fizetése a következőkben van megállapítva: TiB.bbííl' Polgármester (Silling E ) 4800 К 800 К Rendőrfőkapitány (Szekér P.) 4400 „ 650 , Főjegyző (Kovács K.) „ „ „ . Közig. tan. (dr. Kolozsváry I.) Mérnök (Dobó К ) Főorvos (dr. Dobozy I.) Ügyész (dr Hofmeister J.) Tanácsjegyző (Molnár M.) Számvevő (Kellner S ) Alkapitány (dr. Bori В ) Adójegyzó (Lőrinczy K.) Pénztárnok (Péter K.) Községbiró (dr. Gaál Gy.) Orvos (dr. Gesinai J.) Nyilvántartó (Fadgyas Á.) Alszámvevő (Szanyi M.) Ellenőr (Erdélyi 2) Iktató-kiadó (Babó Gy.) Városgazda (Babő F.) Adótiszt (Szabó F.) „ „ „ „ írnokok (Szántai I., Német Gy , Baki J.) n íj л л Rendőrbiztosok (Szűri, Hováncsek) „ „ „ „ Végrehajtó (Fehér K.) * „ „ „ írnokok (Pásztor P , Berki I., Gyenizse В , Tömösközi J.) 1400 „ „ „ Adótiszt (Karácsonyi L.) „ „ „ „ Számtiszt (Berki S.) „ „ „ „ A rendőrök és szolgák fizetése a 2600 , 2400 I 2000 450 , 400 , n : 450 . 1800 „ 400 , következőkben állapíttatott meg 1 házfeliigyelű, dobos, fogházűr 600 К — К 2 polgármesteri hív. szolga 700 „ 200 n ] pénztárűr 500 „ n n 8 hivatalszolga n >» n 1 rendűrűrvezető 700 „ n f) 9 I. oszt rendfir 600 „ 9 II. oszt, rendűr 650 „ 14 lovasrendőr 880 „ 4 tűzőr 600 „ »» »» Ticsorgatják fogaikat a magyarságra a nemzetiségek, a külpolitika egén sötét felhők gyülekeznek, mégis — fájdalom — azt kell tapasztalnunk, hogy bent az országban felütötte fejét az egyetlen- ség, pártharcz dúl magyar és magyar közt. Szomorú látvány ! Ez okozza azt, hogy kikerüli figyelmünket az a nemzetiségi akció, amelynek kimondott czólja kirántani Erdélyben a magyarság alól a talajt, s az elrománositás után csatlakozni Romániához. Hogy mennyire sikerül a magyarság ellenségeinek bennünket sorvasztó munkája, azt mindennél jobban dokumentálják az alanti számok, melyek kell, hogy megszűntetői legyenek a pártok közt dúló vad tusának, s egymás mellé, csatasorba állitsák minden magyart, az országunkat megcsonkítani igyekvők ellen. Csak két vármegyében, Alsó—fehér és Küküllőben 50 holdon felüli birtokot vásároltak : I. Románok : birtokot k. holdat К értékben Magyaroktól: 106 22.789 = 10,757.700 II. Szászok : birtokot k. holdat К értékben Magyaroktól: 31 14.584 = 7,911.000 Románoktól: 1 115 — 104.000 Összesen: 32 14.699 = 8,015.000 III. Magyarok: birtokot k. hold5t К értékben Románoktól: 14 1307 —' 769.000 Szászoktól: 4 745 = 343.000 Összesen: 18 2052 = 1,112.000 I. Románok nyeresége : 91 birtok 22.857 k. hold = 10,484.700 К ért. II. Szászok nyeresége : 28 birtok 15.354 к hold = 8,272 000 К ért. III. Magyarok vesztesége : 119 birtok 38.321 k. hold «= 18,756.700 К ért. Hlllllllllllllllll!IIIIIIÍIHIIIIIII1ll:lll!i:i!llHllllli:i!l!nilllllll!lllllllllllll!llliniM Hát miért ? . . . A kapitány három órán keresztül magyarázza az ujonczoknak a katona kötelességeit. Végül heiyón valónak találja, hogy meggyőződjék róla, vájjon megértették-e? Körültekint és első áldozatul egy császártöltési közlegényt szemel ki. — Na mond meg, hogy miért kell egy katonának mindig készen lenni arra, hogy a hazáért meghaljon ? a legény egy pillanatig gondolkodik, de azután igen élénken felel: — Teljesen igaza van a kapitánynak urnák 1 Hát miért is kell ? . . . A kincs. — Alkalmi tudósítónktól. — Sok minden megtörtént már a közeli Keczelen, de az, amiről most tudósítónk bennünket értesít, a párját ritkítja. De ne beszéljünk sokat. Adjuk át a szót a birt adónak. A vén fukar. Egyik kalocsai tanyán van kunyhója K. Istvánnak. Nyomorúságos épület az, mégis vagy nyolczan húzzák meg ott magukat. Mert az ilyen szegény nép szapora, mint az ürge. Az egyik nap a családfő arra a nála nem szokatlan felfedezésre jutott, hogy üres a ládafia. Kellett hát valahonnan szerezni harapnivalót, mert a fiókák ugyancsak sipongtak. Jó eszméje akadt ekkor a családfőnek. Lakott Keczelen egy atyai ágról való rokona: M. Péter, aki hosszú éveken át szép vagyont gyűjtött össze, amelyet féltékenyen őrzött. Pénzét otthon tartotta, nem bizott senkiben. Ezt az öreg, babonás embert akarta megcsapolni K. István. A titok. Körülbelül két héttel ezelőtt M. Péternek vendége akadt: rokona K. István látogatta meg. Vacsorát ugyan már nem kapott, de ilyen messzemenő ambicziói nem is voltak, megelégedett 6 azzal is, hogy az öreggel kedve szerint eldiskurálhatott. Beszélgetés közben aztán több Ízben hangoztatta, hogy keblében egy féltve őrzött titkot rejteget, mely mindnyájukat nagy urakká tehetné. Persze az öregnek csakhamar felcsigázódott a kíváncsisága és mindsűrűbben ostromolta atyafiát a titok feltárásáért. De K. István nagyon állhatatos volt és nem engedett egykönnyen az ostromlásnak. Végre azonban a szive meglágyult és feltárta a féltve őrzött titkot a maga teljességében. Előadta, hogy még a török uralom alatt egyik dúsgazdag főur összes kincseit az ottani temetőbe ásta el. Egyik dédapja annak szemtanúja volt, de a kincset nem áshatta ki, mert szegény ember volt és a kincsnek a szellemektől való megváltásához egy százas bankóra lett volna szüksége, így őrizte meg a titkot és csak halálos ágyán ismertette meg vele. A társ. — Mivel nekem pénzem nincs, hát kinéztem Halason egy gazdag embert, aki rendelkezésemre bocsájtja a százas bankót — mesélte tovább K. István. A fukar, de pénzzsovár és babonás ember fejében szeget ütött a kincs históriája és némi gondolkozás után odafordult vendégéhez : — Tudod mit öcsém, minek mennél te Halasra. A kincs úgyis itt van nálunk, a pénzt meg majd ón előadom. Csak fogj hozzá a dologhoz. Egy-kettő. Minek várjunk holnapig. — Jól van, nem bánom, — volt a válasz. A pénzt az öreg átadta, nagy örömmel gondolván a jövendőbeli gazdagságra. K. István azonban ezután tájára se ment, s egyszerűen letagadta a pénz átadását. Ekkor kapott az öreg észbe. Pörölni nem akart, tudván, hogy nevetségessé válik. Ehelyett azt teszi: hogy az eddigi kétszeri étkezés helyett csak egyszer eszik, megspórolandó a kicsalt összeget. A kígyó. Oh szép az élet; legkivált A házasság tündérkertjében. Hiába szidja a világ : A házasság valódi — éden. S bár ez az éden a mai korban Sok requsitummal adós : Ádám és Éva mindig ott van, S ott a kígyó is, — az anyós ! Szatyr. Teendőink. и. E lap 11-ik számában a paizs-tetü pusztításának szükségességét hangoztattam. Térjünk át most egy másik, Halason gyakorta előforduló állatka: a vórtetú elleni védekezésre. A vértetű leggyakrabban az almafán végzi alattomos, de biztos eredményű kártékony munkáját; ritkábban előfordul e szörnyű faellenség a körte, birs és galagonyán is. Pusztító tanyáját e rovar rendesen a fának esőtől, szél és naptól védett oldalán üti fel. Felismerhető arról, hogg a fa idősebb részén a kéreg félig behegedt repedéssel, foradással van eltorzítva. E repedésben tanyázik a vértetű, még pedig egész társaságban. Tavasszal és nyáron a repedés fölé egy finom vatta szerű, hófehér védő váladékot készít, mely alá vonulva szívja a fa életnedvét. Maga a rovar apró barna szinü állat. Ha gyanuuk van rá, hogy vér- tetűvel van dolgunk, ujjunkkal nyomjuk szét a gyanús fehér telepet és azt fogjuk tapasztalni, hogy egy törtvérhez hasonló nedv nyoma marad azon. A piros szin még szembeötlőbb lesz, ha a váladékot egy darabka fehér papírra kenjük. — Fiatal hajtáson a vértetű alig vehető észre s ott legfeljebb csak egy kis dudorodás látható. Magánosán álló, vagy ritka koro- náju fának bizony még a gyökerére is letelepszik e szörnyeteg s megfertőzi azt fél, sokszor 1 méter mélységig is. Legjobban szereti a fa tövéről kihajtó sarjakat, azokat ezért sem volna szabad megtűrnünk tehát. A megtámadott fiatal fa 8—4 óv alatt föltétien elpusztul a vértetű következtében. Idősebb fát is elől 6—7 év alatt; de ha áldozatául teljesen nem esik is, akkor sincs belőle a gazdának haszna, mert az ilyen fa ritkán és akkor is keveset terem ; hanem fertőzi kertünk többi fáit. A védekezés ellene abban állhat, hogy ha idősebb fáink a vértetű pusztítása következtében nem teremnek rendesen, vagy ágaik, gályáik száradófélben vannak, vágjuk ki, takarítsuk ki azok legutolsó gyökereit is. Ha még a fei főzés nem nagy, kenjük be a sebhelyeket olyan fa, vagy kőszénkátránynyal, a mit előbb nyílt tűzön, nyitott cserépedényben 2—3 óráig melegítettünk. E melegítés azért szükséges, hogy kihajtsuk abból a fára veszedelmes gázokat, de meg hogy az könnyen kenhető legyen. Ez volna röviden e baj ellen a védekezés, a mit már eddig jó lett volna megtenni. Ha pedig még nem védekeztünk, tegyük azt most mielőbb. Nagyon fontos dolog az is, hogy vórtetűe fáról oltógalyat semmi esetre se vegyünk. e r. IIIIIIIIIIIIIIII I lii III l l i I ИИ I I I I» I I I I M I I M ! Г m i l l Közgazdaság. Ezerholdas földbirtokosok Bácskában. A legnagyobb földbirtokosok a Bácskában a következők : Ohotek Rezső gróf, akinek Ujfutakon, Begecsen és Dnnagáloson 17.756 hold földje van. Utána következnek: Boncompangi- Ludovisi herceg, Róma város alpolgármestere 11.208 holddal Jánoshalmán, Széchenyi Emilné grófnő 10.445 holddal Bogyánban és Vajsz- kón, Zichy N. János gróf 7838 holddal Topolyán, Dungverszky Lázár 7527 holddal, Bachrah Lajos 6131 holddal Monostorszegen, Lelbach Péter 4655 holddal Kulán, Ródl Lajos báró 3993 holddal Hercegszántón, Adamovits Iván 3263 holddal Bácsujlakon, Fernbach Antalné 3043 holddal Temerinben, gróf Teleki Józ8efnó 2861 holddal Bácsalmáson, Hammerstein Richárd báró 2845 holddal őrszálláson, Dungyerszky István 2258 holddal Szenttamáson.
