Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-03-26 / 13. szám

1913. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius 26. Csarnok. A rejtély. Folytatás 4 Pratt érezte, hogy elveszett. Vil­lámgyorsan cikázott át agyán az a gondolat, hogy még akkor is vége, ha a seb, amit kapott, nem halálos; mert ha a robogó vonatról lezuhan, lehetetlen, hogy a nyakát ne szegje. Önkéntelenül kapkodott maga körül a levegőben, hogy hátha megkapasz­kodhatnék valamiben; de semmi sem akadt a keze ügyébe. Behunyta hát szemeit és megadta magát sorsának. Vére zúgva tódult agyába, már az eszméletét is elvesz­tette félig, amint hirtelen érezte, hogy megáll esésében és függve marad ég és föld között, mialatt a vonat fújva, prüszkölve, dübörögve robog tovább a sötét éjszakában. Az történt, hogy Prattnak bő köpönyege megakadt a szerkocsi egyik sarkában és az erős posztó föltartotta testét pár pillanatig, mig a köpönyeg egész hosszában végig nem hasadt; ekkor aztán szép lassan lecsúszott a földre, mig a vasparipa őrült sebes­séggel nyargalt tovább a síneken. Hátul, az utolsó kocsiban, a kalauz borzadva súgta a fékező fülébe : — Már ennek is vége : Mert a kalauz már tudta, hogy amikor a vonat ily őrült sebességgel nyargal, akkor a mozdonyvezető már nem él, hanem gyilkosa vezeti a vonatot. 8 a titokzatos alak csakugyan ott állt a mozdonyon ; eszelős röhögéssel lapátolta a szenet a kemencébe, fokozta a gőznyomást, egyre tüzelt, majd hirtelen egészen kinyitotta a szelepet, hogy a roppant feszitő erővel kitóduló gőz szinte megrázta a hatal­mas gépet és a vasparipa minden izében nyögve, recsegve-ropogva szökkent előre a síneken. A vonat roppant sebességéből, a szerkocsi heves hányódásából és bukdácsolásából Hajós már tudta, sejtette és érezte, hogy mi történhe­tett a lokomotivon ; kétségbeesetten erőlködött tehát, hogy kiszabaduljon a szónrakás alól, mely csaknem egészen eltemette. Neki feszitette lábait a hordó fenekének, hátát pedig a hordóra nehezedő széntömegnek, — de hiába 1 Tehetetlen dühében a fogait csikor­gatta és kétségbeesetten gondolt arra a szörnyű lehetőségre, hogy ez alatt a gyilkos elbánhatik Prattal is, — éppen úgy, mint ahogy már négy előbbi áldozatával elbánt! Újra meg újra hozzáfogott a hordó fölé nehezedő széntömeg elhárításá­hoz, de nem sokra ment erőfeszíté­seivel ; mert ha sikerült is kissé szabaddá tennie a hátát, a következő pillanatban ismét eltemette a felülről leomló széntömeg, mely a szerkocsi rázása következtében egyre hullott reá fölülről. Egyszerre csak hirtelen abba hagyta a rettentő erőlködést, mert minden tagja megdermedt a rémü­lettől. — A vonat meglassította futását! Ez annak a jele volt, hogy a titokzatos gyilkos menekül a mozdonyról, a melyből kifogyott a gőz. Ez a bénultság azonban csak egy pillanatig tartott és a következő percben Hajós összeszedte minden erejét és egyetlen irtózatos lökéssel sikerült végre leráznia magáról a reá nehezedő széntömeget. A hideg éjjeli levegő körülyfolyta a detektív verejtékes arczát. Szabad volt végre és segítségére siethetett Prattnak. Egyetlen ugrással fönt termett a szénrakáson: — még éppen jókor, hogy megláthassa, amint a vonat fáradtan megáll az állomáson és a fűtő tántorogva levánszorog a loko- motivról. Esden reszketve tántorgott az ál­lomásfőnök felé, aki rosszat sejtve sietett a lokomotivhoz. — Ah, irgalmas Isten ! —hörögte Esden rekedten, amint térdre bukott — ez volt az utolsó utam — az utolsó ! Soha többé — soha többé! Az állomásfőnök rémülten hökkent vissza : Esden szénfekete haja galamb­ősz lett ezen az egyetlen éjszakán és a szerencsétlen ember szemei kidagadtak arcából a kiállott rémület és halálos aggodalom következtében. Csakhamar a kiváncsiak egész csoportja fogta körül a fűtőt, aki azonban minden kérdezősködósre csak a fejét rázta és érthetetlen szavakat! mormogott. Mindenki azt találgatta: ki lehet az a rejtélyes gyilkos,- aki ugyjár-kel, mint a kisértet és miután megölte a mozdonyvezetőt, maga vezeti az eipresst a hosszú vonalon, a legna­gyobb sebességgel és a legnagyobb biztonsággal ? Ez a kérdés izgatta az összes jelenlevőket, de persze senki se tudott rá kielégítő feleletet adni. A hallgatók között legjobban figyelt egy széntől piszkos, sötét alak, aki nem volt más, mint maga Hajós. Valósággal leste a szavakat Esden ajkairól, de nem tudott belőlük sem­mit kiokoskodni. Mindennél jobban izgatta az a kérdés, hogy hol van Pratt. Vájjon meghalt-e ? Nem, az lehe­tetlen ! Egész lénye tiltakozott ama rettentő gondolat ellen, hogy leghí­vebb barátja és segitő-társa áldozatul eshetett annak a titokzatos gyilkos­nak, aki már annyi embernek okozta korai halálát. Ezt a kérdést azonnal tisztába kellett hoznia, s ezért félrehivta az állomásfőnököt és megkérdezte tőle: — Nem kaphatnék egy lokomoti- vot, amely azonnal indulna ? — Kicsoda ön voltaképpen ? — kérdezte a főnök felelet helyett és tetötől-talpig végigmórte a szénportól fekete detektívet. — Megbízást kaptam az igazgató­ságtól, hogy földerítsem ezt a rej­télyes gyilkosságot — felelte Hajós; — és most azonnal vissza szeretnék menni oda, ahol az előbbi áldozatok hulláját megtalálták. — Azonnal uram, — felelte a főnök készségesen és körülnézvén, rámutatott egy mozdonyra, mely be- fútve állt a síneken — ha tetszik, ez a lokomotiv azonnal indulhat. Pár perez múlva Hajós már fönt állt a mozdonyon, melyet saját maga vezetett. Tele aggodalommal nézett maga elé a sínekre és éles szemekkel vizs­gált meg mindent köröskörül. Alig öt mérföldnyire a mozdony- vezető meglepetve látta, hogy Hajós hirtelen a fékezóhöz ugrik és ellen- gőzt ád a lokomotivnak. A vasparipa nagy lökéssel állt meg a nyílt pályán és Hajós villámgyorsan leugrott róla. Most már a gépész is megértette, hogy miről van szó : a sínek mellett egy élettelen emberi alak hevert 1 Hajós azonnal megismerte sze­rencsétlen társát. Valóban Pratt volt az eszméletlen alak, de milyen állapotban 1 Felső testéről a szó szoros értel­mében le volt tépve a ruha; a test maga vértócsában úszott és amint Hajós fölfelé fordította a hason fekvő áldozat arczát, önkónytelenül felkiál­tott kétségbeesésében. Mert Pratt arcza halálsápadt volt, a kezei pedig jéghidegek. Felemelte Pratt fejét és gyengéden felültette őt. E pillanatban halk nyögés tört elő Pratt vórtelen ajkai közül. Hajós azonnal elővette konyakos üvegét, néhány csöppet öntött az eszméletlen ember szájába és ime: alig pár pillanat múlva Pratt már lassan felnyitotta szemeit. — Pratt 1 — kiáltott fel Hajós örvendezve — hát csakugyan élsz? — Oh, Jancsi 1 . . . te vagy az ? — suttogta Pratt alig hallhatóan. (Folytatjuk.) Értesítés. Értesítem a t. jogkereső közönséget, hogy ügyvédi irodámat helyben Fő utcza 23 sz. alatt, Prager Zsigmond ur házában megnyitottam. Kiskunhalas, 1913. márczius hó. Tisztelettel Dr. Prager József ügyvéd. Köszönet nyilvánítás. Mindazon jó rokonoknak, bará toknak és ismerősöknek, akik meg­boldogult férjem temetésén megje­lentek s részvétükkel fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondok hálás köszönetét. Orbán D. Sándorné sz. Bangó Mária. М1ИИ1П111М11!П11111111!1111111IIIlllllllilll.ll ll lll ll11111 НИП1НИ 205/1913. Árverési hirdetmény és feltételek. Kiskunmajsa község elöljáró­sága a képviselőtestület 66/1913. kgy. sz. határozata alapján a község tulajdonát képező Garas Dávid féle a halasi uíczában 1009. házszám alatt lévő községi nagyvendéglőnek bérbe­adására vonatkozólag ezennel nyilvá­nos szóbeli árverést hirdet az alábbi feltételek mellett: 1. Az árverés 1913. április 8-án délelőtt 9 órakor tartatik meg a községházán a főbírói hivatalos helyiségében. 2. A bérlet 1913. májas 1-től kezdődik és tart 1915. deczember 31-ig két évig és 7 hónapig. 3. Kikiáltási ára 2000 (kettőezer) korona. 4. Árverezni szándékozók kötelesek a kikiáltási ár 10 °/0-át az árverés megkezdése előtt bánatpénzül a köz­ségi letét pénztárban lefizetni, annak megtörténtét az árverés megkezdése előtt igazolni, a bánatpénz bérlő által 20°/o_ra egészítendő ki. 5. Árverezők a képviselőtestület döntéséig kötve maradnak. 6. Bérlő az italmérést a bórbevett épületben akadálytalanul gyakorolhatja, ha arra az italmérési engedélyt az illetékes hatóságtól megszerzi. 7. Bérlő köteles a bérleti összeget 4 egyenlő részletben évnegyedenkint előre a község pénztárába befizetni, minden késedelmes napra 6% kamat fizetendő. 8. Bérlő köteles a bérleti időre eső összes bérösszeget vagy ingat­lanára való zálogjog bekebelezéssel, vagy elfogadható két kezes jótállásá­val biztosítani. 9. Bérlő a bérbevett épületet leltár mellett veszi át, tehát a a bérlet lejárta után azt leltár szerint tartozik visszaadni. 10. Bérlő köteles a bórbevett épületet oly karban visszabocsájíani a község tulajdonába a bérleti idő eltelte után, mint amilyen karban azt átvette, tehát köteles azt jó karban és tisztán tartani. 11. Minden kisebb javítások, me­lyek a bérlet tartama alatt szükségessé válnak, bérlő saját költségén tartozik eszközöltetni, valamint az épületet ősszel és tavasszal megtapasztatni és bemeszelni, ugyancsak bérlő köteles­sége leend az épület után az egész bérleti idő alatt a tűzkár biztosítási diját fizetni pontosan és esedékessége napján. 12. A vendéglő helyiségeket kel­lően és tisztessógeseu a mai kor igényeinek megfelelően bebutorozni, tisztán tartani, utasoknak szállást adni, vendéglőhöz illő és jóízű étele­ket, kifogástalan és hamisítatlan jó italokat kiszolgáltatni, a vendégekkel előzékenyen bánni, azonkívül a sze­gényebb sorsú és vándorlók részére külön helyiséget tartani és télen át napjában azt egyszer a szükséghez képest fűteni bérlő kötelessége. 13. Bérleengedésnek bérleti idő alatt semmi körülmények között nincsen helye, úgyszintén a bérlet megszüntetésének sem. 14. Bérlő által lefizetett bánatpénz csak a bérleti idő utolsó részletében fog beszámíttatni. 15. Per esetén aláveti magát bérlő bérbeadó által szabadon válasz­tandó bíróság illetékességeinek. 16. Az ingatlan adóját bérbeadó község a vendéglő jövedelem után kivetendő mindennemű állami, megyei és községi adót bérlő fizeti és viseli. 17. A szerződés, bélyeg és irás dija netán szükségessé válható bizto­sítási költségek bérlőt terhelik. 18. Árverezők vagy bérelni szán­dékozók utóajánlatot nem tehetnek, a képviselőtestületnek azonban joga van, ha az árverést kielégítőnek nem tartja, uj árverést elrendelni, mely esetben bérlő 2-ik árverés megtör­téntéig és jóváhagyásáig kötve marad. 19. Ha bérlő a szerződés bármely pontját meg nem tartaná, vagy ha a község veszélyeztetve volna, jogában áll a községnek a bérlőt a bérlettől önhatalmilag minden birói beavatko­zás nélkül elmozdítani s bérletet bárki másnak bérlő kárára és veszé­lyére átadni vagy nyilvános árverésen újból bórbeadni. ^ Kiskunmajsa, 1913. márczius 21. Községi Elöljáróság. 828/1913. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint ' tkvi hatóság közhirré teszi, hogy Präger Ferenoz és a 2903 sz. betétre nézve csatlako­zott Halasi Gazdasági bank és Gazdag János végrehajtatóknak — Király Gyenge Ferencz és neje Vörös Rozália végrehajtást szenvedők elleni 800 korona tőke s jár. iránti végre­hajtási ügyében a kalocsai kir. törvény­szék területéhez tartozó, Kiskunhalas város határában fekvó, a kiskunhalasi 2903 sz. betétben A + 33/1 hrsz. 118 nsz. öl lakház 986 sz. a. udvar és gazdasági épület a Belte- lekben 1940 korona, A -|- 16404/1 hrsz. 1 hold 136 nsz. öl szőlő az öregszőlőkben 359 korona, a kiskunhalasi 1893 sz. betétben AI 26993, 27020 hrsz. 141 és 179 nsz. öl nádasok a városi nádasokban ingatlanból Király Gy. Ferenczet és feleségét illető В. I. 2 a. 1250/3036 rész 44 korona és a kiskunhalasi 1066 sz. betétben A I 28306, 28307 hrsz. 56 л és 250 nsz. öl nádasok a fehértói nádasokban ingatlanból Király Gy. Ferenczet illető 1l3rész 34 korona, A + 27081, 27082, 28308 hrsz. 847, 146 és 39 nsz. öl nádasok a városi náda­sokban ingatlanokból Király Gy. Ferenczet illető V, részek külön külön 94 korona, 16 korona és 4 korona kikiáltási árban, a kis­kunhalasi 1066 sz. betétben felvettek a 0 4 alatti özv. Király Gy. Mórioznét illető haszon- élvezet fenntartásával, de ha igy a megelőző 1600 korona meg nem igértetnék, akkor a haszonélvezet nélkül az 1913. évi május hé 15. napján délelőtt 9 órakor a kiskunhalasi kir. járásbíróság árverési termében a következő feltételek mellett eladatni fog. I. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan becsárának megfelelő 10°/0 bánatpénzt készpénzben vagy a kormány által ovadék- képesnek nyilvánított értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni. Vevő köteles а * bánatpénzt a Vhjt. 25 §-a értelmében kiegészíteni. II. Vevő köteles a bánatpént három egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, a második részletet ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadik részle­tet ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az ár­verés napjától számított 5 százalékos kama­tokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-án 39425 I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a kiskunhalasi m. kir. adóhivatalnál mint birói letétpénztárnál lefizetni. Megjegyeztetik, hogy az ingatlan a kikiál­tási ár a/8-nál olcsóbban el nem árverezhető. — A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszá­míttatni. Kiskunhalas, 1913. márczius hó 4. A kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság. Fajth e. k. kir. járásbiró. A kiadvány hiteléül: Freytág Géza kir. telekkönywez6tő. Halat. !»';• Myvi-iVvV' Ppüs-ví £’«г«м* keagv&yeaaéájáHi.

Next

/
Thumbnails
Contents