Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-24 / 21. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. május 24. Jogos harcz — jogos fegyverekkel. — 3ajok a munkáspénztárban.— ' A munkásbiztositó pénztárak tisztviselői rendkívül látogatott ülést tartottak f. hó 21-én Budapesten a József főherczeg szálloda nagytermében Haydin Imre képviselő elnöklete alatt, л gyűlés czélja tiltakozás volt az állami munkásbiztositó hivatal hatáskörének túllépése miatt. Megkapó színekkel ecsetelte elnök a közgyűlés tárgyát s határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a kerületi pénztárakat küzde lemre hívta fel. A javaslat felett magas színvonalon álló vita indult meg, amelynek során a szónokok közül többen megemlékeztek a mun- kásiigyi bizottság előadójáról, dr. Hegedűs Kálmán orsz. képviselőről, ki az elnök meghívására az ülésen meg is jelent, a szónokok egyike felkérte képviselőnket, hogy egész befolyását vesse latba a törvény küszöbén álló reformjánál, hogy a pénztárak tisztviselőinek sorsáról és jövőjéről kellő gondoskodás történjék. Annál inkább is számit erre a szónok, mert tudja, hogy dr. Hegedűs Kálmán képviselő a munkáskérdés sekkel foglalkozik, amint azt „Az Újság“ aznapi számában megjelent hosszabb tanulmányával a munkás- biztositás kérdéséről bebizonyította. Elnök a vitát bezárva, jelentette, hogy azt tapasztalta, hogy több oldalról kívánják hallani a munkásügyi bizottság előadóját, Dr. Hegedűs Kálmánt a szőnyegen levő kérdésről. Nevezett képviselő a következőkben adta elő véleményét. Szerinte a hiba abban rejlik, hogy a törvény szövege hézagos, homályos és önmagának ellentmondó. Nincs helye itt annak, hogy azokat a fogyatékosságokat mind megemlítsük, melyek az elhamarkodott törvény- alkotás termékei, mert hiszen azokat az igaztalanságokat, amelyek ebből származnak, a vita során felszólaló különböző szónokok már különféleképpen és érdekeseu megvilágították. A vita súlypontja — szerinte — abban rejlik, hogy a törvény nem határozza meg világosan a hatáskörök pontos vonalait. ígéri, hogy a törvény módosítása alkalmával egész erejét arra fogja fordítani, hogy a kiáltó hibák kijavíttassanak. Különösen egy pontra fogja irányítani figyelmét és ez az, hogy a törvény valóban a szeretet törvénye legyen, ne csak a munkások, hanem azok számára is, akik az intézmény szolgálatéban állva, magának az intézménynek sorsát, virágzását kezükben tartják. A hosszantartó éljenzés és taps lecsillapultával elnök köszönetét fejezte ki dr. Hegedűs Kálmán orsz. képviselőnek előadásáért, összegezte a vita során elmondottakat, szakszerű válaszban részesítette valamennyi felszólalót, s határozati javaslatát elfogadásra ajánlotta. A közgyűlés egyhangúlag, nagy lelkesedés közepette mondotta ki, hogy a küzdelmet a törvény alapján állva, az állami munkásbiztositó hivatal túlkapásaival szemben felveszi. Nagy ideje volna már a munkás- biztositás ügyében rendet csinálni, ami csak úgy lehetséges, ha az érvényben álló törvényt módosítja a képviselőház. Minden elfogulatlan ember csak örömét fejezheti ki a felett, hogy képviselőnk az őt ért megtisztelő felhívás következtében az ügy szolgálatába állott. Különösen aktuálissá teszi ennek a kérdésnek a felmerültét az, hogy nálunk, Kiskunhalason, ugyancsak e pénztár körében nagy változások történtek, amelyek városunkban mindenfelé élénk érdeklődés tárgyai- (Figyelő) Pestinegyei hírek. Meg mérgezett gazda. A műit év november havában egy majsai asszonyt: Garas Elekné sz. Balogh Fraucziskát kisérték át a halasi járásbírósághoz s vizsgálati fogságba helyezték. Garasnét azzal vádolták, hogy férjét légy kővel megmérgezte. Megindult tehát a nyomozás. A holttest felbonczolta- tott s aunak eredményeként megállapították, hogy Garas mérgezés következtében halt meg. Ugyanis a hullában oly nagy mennyiségű arzént találtak, mely vagy öt ember életét is képes lett volna kioltaui. Vádlott azonban bűnösségét tagadta, s szabadon bocsájtását kérte. A törvényszék Garasnét az esküdtek ver giktje alapján bizonyítékok elégte lensége miatt felmentette. — Nem szokásunk a bíróság Ítéletét kritizálni, jelen esetben azonban kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy hasonló Ítéletek nemcsak hogy vissza nem tartják, hanem még bűnre csábítják a „szerető“ hitvestársakat. Meggyilkolta a leányát. A részegség már sok bájnak, szerencsétlenségnek volt a kutfor- rása Ez okozta azt a családi drámát is, mely január 13 án játszódott le Soltvadkerten, s melyről e lap utján szereztek tudomást a halasiak. A főhős Tóth Vincze volt máv. pályaőr ipartestületi szolga, ki részegen tért tuza a korcsmából és midőn felesége ezért szemrehányással illette, kést ragadott és azzal nejét több helyen megszurkálta. Majd midőn azt hitte, hogy feleségével végzett, az anyja védelmére siető Juliánná nevű leányát három késszurással megölte. A gyilkos apa a kalocsai törvényszék elé került, mely 10 évi fegyházra ítélte. Gyilkosság К e c z e 1 e n. Részletesen beszámoltunk annak idején, hogy Keczelen Totyik András szerelem féltésből megölte Borbónyi Józsefet. A gyilkosnak bűntársa is volt Ugranyecz István ugyancsak keczeli „suttyó“ személyében, kit szintén letartóztatott a csendórség. A kalocsai törvényszék múlt pénteken ült fölöttük törvényt, s Totyikot 8 évi, társát pedig 1 évi börtönre Ítélte. A majsai legény. A máj- saiak még szűk hazájuktól távol is hirt szereznek községüknek. Legutóbb Budapesten törekedett erre Klinkó Mihály majsai legény, ki egy házmestert bicskázott meg, életveszélyes sérüléseket ejtve rajta. Klinkót letartóztatták. Különféle hírek. Primadonna ósaszin- társulat. Az isteni Szalontai Ferikének, a halasiak volt kedven- czének áldott jó szive van. Hogyisne! Hiszen elhagyta az orfeum deszkáit, a télikertet, a szeparékat, csak az ért,hogy férjének társulatát, mely Munkácson játszik, a tönkremenéstől megmentse. A közönség méltányolta is ezt, lelkesen ünnepelte a dívát, ki önzetlenül, fáradtságot nem ismerve, naponta fellépett. A színészek — a hálátlanok — nem voltak ily véleményen. Eleinte csak suttogva, később már nyíltan is kifejezést adtak annak, hogy a kitűnő diva közreműködése nem oly önzetlen, mint azt a közönség véli, mivel csekély száz koronát kap minden fellépéséért, akkor, midőn a színészek már félév óta nem kapnak gázsit. — Ferike, az isteni azonban evvel nem törődik, tovább játszik és „menti“ férjének társulatát. E I g á z о 11 f i u. A sebes hajtásnak ismét áldozata van, nem nálunk Halason, hanem a szomszédos Jánoshalmán. A szerencsétlenül járt: Német István Antal nevű kis fia, kit halálra gázolt a sebesen vágtató kocsi. — Jó lenne a szélvészként száguldó kocsikat Halason is — mielőtt valami szerencsétlenség történnék — megrendszabáiyozni, mert egyrészt nagy port verve fel egészségünket támadják meg, másrészt pedig az utcza torkolatánál testi épségünket is veszélyeztetik. Rejtélyes halál Kovács János dorozsmai gazdálkodó bement Szegedre és két kis gyermekét, a 14 éves Máriát és a 8 éves Lajost otthon hagyta. Mikor hazament, gyermekeit nem találta a szobában. Kiment a kúthoz vízért s abba találta a két, gyermeket összeölelkezve, holtan. A rejtélyes esetben a vizsgálat megindult. Hűtlen asszony. Borzalmas módon torolta meg felesége hűtlenségét egy jánoshalmai földmi- ves : Tóth Sándor. Egy konyhakést élesre kifent s azzal a kedvesétől hazatérő asszonyt szíven szúrta, ki holtan rogyott össze. Tóthot letartóztatták. P á r i s gyásznapja. A páris- madridi repülőverseny első napján egy aeropláu lezuhant, agyon zúzta Berteaux hadügyminisztert és halálosan megsebesítette Monis miniszterelnököt. Súlyosan megsebesült ezenkívül egy sereg előkelőség. Népesedési mosplom. — május 16. — május 23 — Születtek: Földvári Rozáliának Erzsébet nevű leányuk. Bálint Imre és Ozin- kóezi Joláuuak János nevű fiuk. Daczi Mihály és Horváth Zsuzsáu- uának Mihály nevű fiuk. Pataki István és Tallér Verouának Jolán nevű leányuk. Rozsinszki András és Endrődi Anna Máriának Dezső Antal nevű fiuk. Kovács V. Gábor és Németh B. Judithnak Juliánná nevű leányuk. Darányi Antal és Erdélyi Rozáliának Sándor nevű fiuk. Tóth István és Kurucsai Rozáliának Mihály nevű fiuk. Koch Máriának halva született leány gyermeke. Patai János és Csapó Máriának Krisztina Zsófia nevű leányuk. Vörös Péter és Pajkó Ágnesnek János nevű fiuk. Varga Mihály és Dobó Juliánnáuak Matild nevű leányuk. Vincze János és Sós Máriának Etel nevű leáuyuk. Tusori Imre és Uricska Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Fekete Móricz és Meszes Ilonának Ilona nevű leányuk. Adám Lajos és Fenyvesi Viktóriának Johanna nevű leányuk. Meghaltak : Harkai Szilveszterné Görönczi Juliánná 47 éves korban, özv. Kis B. Istvánná Tóth V. Erzsébet 76 éves, Kenedics János 75 éves, Csatári Sándor 73 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Gál Bóniámin Pap Judithtal (Tanuk: Gál Károly, Ván Balázs). Leitern Henrik szabadkai lakos Vas Molnár Teréziával (Tanuk : Nagy András, Gyenizse József). Egybekeltek: Rendek István Kiss Juliannával. Fejes István Egyházy Zsuzsannával. Tóth Sándor Biró Juliannával (Koszorús leányok : Biró Erzsiké és Kocsis Zsófika. Koszorús legények : Paprika Benő és Vida János). Bu- day Ágoston Nagy Zsuzsannával (Koszorús leányok : Kun Mariska, Tóth Margitka, Kolozsvári Mariska és Figura Juczika. Koszorús legények : Gyovai Sándor, Gál Jenő, Gál Imre és Halász Károly). Szeke- keres István Nagy Pál Judithtal. Az elmúlt időkbe1. 2) goszorkánypör Halason. Egy másik tanú, Túr ó c z i András azt vallotta, hogy Bosér- nó tejet kért az ő feleségétől, mivel az nem adhatott, a tanú négy esztendős fiacskájának „nyaka csüngeni kezdett, elannyira, hogy utoljára a feje a vállán lógott.“ Az anya elvitte a beteg gyereket Boséruéhoz, aki azonban vonakodott meggyógyitani. Erre az apa azt izente neki, hogy, gyógyítsa meg fiát, ha megroutotta, „mert különben azonnal lovat nyerjelek és tek. kapitány uramtól com- missziót ve8zek,hogy vasra verettes- sél.“ E fenyegetés hatása alatt, de meg az anya tejet is vitt neki ajáu dékba, csakugyan meggyógyította a vén kuruzsló a gyermeket. Egy harmadik tanúnak, Jakab G e r g e 1 у n é sz. Deák Annának hasonlóképpen a fiát rontotta meg azon okból, mert nem adott neki szilvát. Az anya erélyesen lépvén fel a boszorkány ellen, az hozzá fogott a gyerek gyógyításához. Hozatott a gyerek anyjával a szőlőskertből „jegenyefának, fagyalfának, fekete körtvelfának a napkelet felől való leveles ágaiból“, ő maga pedig „gólyaorru füvet, mátrafüvet és eresztett tömjént“ hozott Mindezeket megfőzte, s megfürésztvén a gyereket, egynéhányszor meg is kente tömjénnel és eresztetl hájjal. Kilencz hét múlva kezdett a gyerek gyógyulni s meg is gyógyult; „de ha Bosérné meg nem gyógyítja, elszáradott volna a gyermek keze.“ (Folytatása következik) Közegészség. A szemüvegviselésről. Irta : Dr. Honig Adolf szemorvos *) 2 A messzelátóság vagy másképen tullátóság, a szemek leggyakoribb fénytörési hibája. Vele- születik az emberrel. Fénytörése a szemtengely rövidebb szabása miatt nem elég erős. Az ilyen szem laposabb a rendesnél. Messzire nagyon jól lát, de a közelnézésbe, a munkába hamar belefárad. Az ilyen szemű ember, hogy a közeibe is tisztán lásson, már a gyermekkorban domború lencsés üvegre szorul. Gyakori kísérője a gyermekkori inesszelátóságnak a szemek kancsalsága. A gyermekkori messzelátóságot nem szabad összetéveszteni az öregkorban fellépő, úgynevezett öregkori messzelátósággal. Ennek oka egészen más. Az öreg ember puszta szemmel nem lát közeire ; apró dolgokat szemüveg nélkül nem képes élesen látni. Ez az állapot a rendes látású szemen a 45. életév körül szokott fellépni. Az egyre gyöngülő alkalmazkodó képesség játszik itt szerepet. A szemnek ugyanis megvan az a tulajdonsága, hogy különböző távolságú tárgyak látására alkalmazkodik. Ezen alkalmazkodó képesség a lencsével függ össze; ez utóbbi rugalmasságánál fogva alakváltozásra képes. Közelbe- nézóskor a lencse domborubb lesz s növeli a szem fénytörését, távolba- nézéskor pedig ismét visszanyeri előbbi alakját. Ezen domborodni tudása teszi alkalmassá a szemet közelben való finom munkára. (Folytatjuk) *) Orvosi munkatársunk olvasóink koréból jövő, s szembetegségre vonatkozó bármely kérdésre készséggel válaszol. Lakása: Budapest, Teréz-körut 5. Ingatlanok adás-vevése. Tandari Mihály és neje Fodor Erzsébet megvették Varga Mihály (nős Dobó Juliánnával) 2 hold 256, 199, 1016 08 423 n. öl ingatlanát 2600 koronáért.
