Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-21 / 25. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. junius 21. Az uj hajlék а га u n к a hajléka j lesz ! A nemzeti munkáé, mely min­den gáncs ellenére, tántoritatlanul működik, hogy az ország kiheverje a múltak bűneit, s egy-egy jobb kor következzék be, melyben egymást megértve, faj és felekezeti különb­ség nélkül mindenki egyaránt dol­gozzék azon, hogy megteremtődjék egy független, önálló, gazdag Ma­gyarország. Engedje az Ég, hogy úgy legyen. ____ Figyelő. Peslmegyei hírek. Második gyógyszer- tár. Kiskunmajsáu nemrég mozga­lom indult meg aziránt, hogy a köz­ségben második gyógyszertár állít­tassák fel. A miniszter szomszéda­ink kérelmét teljesítette. A pa­tika nyitási engedélyt Osábrády Já­nos gyógyszerész nyerte el. — Itt említjük meg, hogy a kiskőrösi gyógyszertárt ifj. Tóth Kálmán vette meg. A kukoriczafosztás vége. Bócsán az elmúlt év szeptem­ber havának egyik estéjén kukorica- fosztásra gyűltek össze a legények id. Makai Péter tanyáján. Mint ez ily alkalmakkor szokás, a házigazda fosztás után vendégeit borral és pá­linkával kínálta meg, mitő! a vendé­gek kissé megittasodtak. ügy éjfél után 1 óra tájban Supka András haza akarván menni, elköszönt a többiek­től és a lakásból kiindult. Midőn azonban a ház sarkához ért, — az időközben utána ment Varga Mi­hály egy srófos bottal homlokon, Fürig István meg egy kemény tárgygyal vállon ütötte. Supka Ist­ván a váratlan ütéstől megijedvén, vissza3zaladt Makaiék lakására hova Varga Mihály és Fung István követ­ték. A menekülő Supka Andrást Varga Mihály, Varga Antal, Varga István, Makai Sándor, Makai Jó­zsef, ifj. Varga György, Fung György, Fung István, Makai Péter és Makai József közrefogták és a sötét szobában különféle ütőesz­közökkel megverték és késekkel ösz- szeszurkálták. Supka András szen­vedett sérülései következtében a kö­vetkező napon kiszeuvedett. — A gyilkosok a kalocsai törvényszék elé kerültek, mely Varga Mihályt 2, Fung Istvánt 1VS, Makai Sándort és Fung Györgyöt 1—1 évi börtönre, Makai Pétert és Varga Istvánt 6—6, Varga Antalt pedig 6 havi fogházra ítélte, ellenben Makai Józsefet és ifj. Varga Györgyöt felmentette. Szerencsétlenség. — Szánkon Forczek Dezső 18 éves cseléd Forczek István fegyverét bab­rálta, miközben a fegyver elsült és Forczeket mellén találta, bérezek szörnyet halt. Bosszú. Gyáva, alattomos módon állt bosszút Bodor József volt soltvadkerti lakos Láng Lajos bócsai birtokoson. Annak barminczkét mé­teres istállóját felgyújtotta, mely a padláson felhalmozott nagy mennyi­ségű takarmánynyal leégett. — A gyújtogató a kalocsai törvényszék elé kerül. A szerelem halottja. Kecskeméten Sós József, a föld­mi vesiskola 20 éves növendéke, sze­relmi bánatában agyonlőtte magát. népesedési mosgalom. — junius 13. — junius 20. — Síidéitf:k: Korsós Imre és Kollár Erzsé­betnek Krisztina nevű leányuk. Er­délyi István és Budai Teréziának László nevű fiuk. Batiz Gábor és Ko­vács B. Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Rácz István és Mészáros Rozáliának Sándor nevű fiuk. Csá- nyi Béniámin és Miskei Máriának Antal nevű fiuk. Hegyi Károly és Harnóczi Teréziának Antal nevű fiuk. Farkas József és Németh Erzsébetnek Margit nevű leányuk. Kis István Ambrus és Baki Er­zsébetnek Margit Erzsébet nevű leá­nyuk. Munkácsi István és Szűcs Juliannának Sándor nevű fiuk. Brin- kus Sándor és Szundi Rozáliának Rozália nevű leányuk. Molnár József és Darányi Zsófiának Zsófia nevű leányuk. Tót Baranyi István és Pap Annának István nevű fiuk. Szalai Sándor és Csatári Juliannának (iker szülés) Mária és Zsófia nevű leányuk. Meghaltak: Magyar Gizella 1 hónapos kor­ban, özv. Fejes Istvánná Benedek Anna 57 éves, Adám Krisztina ,23 hónapos, U. Szilágyi Juliánná 54 éves, özv. Bergl Józsefné Bergl Jo­hanna 85 éves, Kis V. György 60 éves, Fejes Zsófia 2 hónapos, Po­hánka Károly 33 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Tóbiás János Juhász Juliánnával (Tanuk : Budai Kálmán, Dobrádi Benő). Peier Henrik gyomai lakos Török Mária Lídiával (Tanú : Vas József). Egybekeltek: Kis Béla Földvári Rozáliával. Különféle hírek. Áthelyezés. Hegedűs Sán­dor m. kir. állatorvost, ki Halason hosszú ideig működött, Kassáról Székesfehérvárra helyezte át a mi­niszter. Az őrült öngyilkos­sága. a szabadkai kórházból Móly- kutra akarták hazaszállítani Földes István elmebeteget. A vonatban azonban Földesen kitört az őrület, dühöngeni kezdett és Bácsalmás kö­zelében kiugrott a vonatból. A kere­kek fölismerhetetlenségig szétron­csolták a szerencsétlen ember testét. Halálos szerencsét­lenség.' Madaras bácsmegyei községben Krevnyik István vontató­malmában Pavik Lajos 8 éves fiúcska valamikép a vontató kerékhez ért, mely elkapta és agyonzuzta. A munkásbiztositóból. Egy év szorgos munkájáról nyer­hetünk tudomást azáltal, ha a kis­kunhalasi kerületi munkásbiztoaitó pénztár mérlegében lapozgatunk. Kívánatos is, hogy fokozott erő­vel munkálkodjék e hasznos, a munkások helyzetén betegség esetén javítani kívánó intézmény, s végleg megszűnjenek kebelében azok az áldatlan, a köz javát csak hátraszo- ritó harezok, melyeknek nem is olyan régen, tanúi voltunk. Hála az Égnek, a mostani vezetőség és az iránta való bizalom biztosítja a bókét. A munkásbiztositó múlt éve megint hiánynyal zárult, minek oka abban lelhető, hogy a tagok még nagyobb mértékben vették igénybe a segélyt, holott a taglétszám nem emelkedett. A halasi pénztárnál éppen úgy, mint az ország többi pénztárainál az orvoskórdés rendezése okoz a veze­tőségnek nehézséget. De migatöbbi pénztáraknál a késhegyig menő harcz észlelhető az orvosok és a pénztárak között, — addig nálunk békésen tárgyal a két fél egymással. Mi részünkről mindkét félnek igazat adunk. A pénztár jogosan állhat elő azzal, hogy a nagy deficzit mellett legnagyobb jóakarattal sem képes nagyobb fizetésben részesíteni or­vosait, viszont a tárgyilagosság szempontjából vizsgálva az orvosok követelését, azt is jogosnak találjuk. Ok csak, miként mindenki, munká­juk rendes megfizetését követelik. Ez azonban nem okoz a pénztár és az orvosok között mindkettő belátása miatt szakadást. K. Az elmúlt időkből. ni Püspöki napok Halason. Két rövid esztendő lefolyása alatt két ilyen emlékezetes ünnep jutott ki Halas városának. Az egyik 1808-ban, a másik 18 10- b e n. Egyik a református, másik a katholikus atyafiakat illette, mind­azonáltal az egész városnak — akkor mindösszevóve 9000 lelkű — lakosságát gyulasztotta örömre, s hozta egymáshoz közelebb a feleke­zeteket. A reformátusoké ugyan jelentő­ségben akkor egy ranggal feljebb állt, amennyiben nem a püspök jött Halasra Halast látni, hanem inkább messze vidék eleje, szine-java sereglett városunkba a halasi püspök látására és tiszteletére. Halasi ember, halasi pap volt akkor a duna- melléki reformátusok püspöke, még pedig nem más, mint' Tormássy János, ez a nagy hirű tudós férfi, kit ezelőtt 103 év­vel — 1808 május 22-én — szen­teltek fel Halason superintendensé, a városnak méltó büszkeségére és örömére ; aminek külső kimutatásá­ban nem is fukarkodott a lakosság. Nagy ünnepélyt rendezett Halas városa, s erre a környékbeli kapitá­nyokat és megyei urakat meghívta. „Eleibek a Pirtói vendég fogadóig díszesen felöltözött s felfegyverzett 14 halasi lovagló ifjakat küldött s azok által bevezettette ; itt helybe a város és a vendégek nagyjait meg­vendégelte, tánezos muzsikával mu­tatta, egyszóval mindent elkövetett, amitaz ily ritkaszemólyeknek nagy­sága és tiszteletessége, a méltó tisztesség megadására törekvő város­tól várhatott“, irta a város akkortájt ékes pennáju krónikás nótáriusa. Hasonlóképpen egybe forrt a vá­ros polgársága a lelkes közörömben, mikor két évvel később — 1810. junius 6-án — a váczi püspök, Kál- mánházi László jött a halasi hívek meglátogatására. Tiszteletére egy sziVvel-lólekkel való sűrű éljen kiál­tások között ürítették „jó borral telt poharaikat“ mind a kétrészen levő halasi hívek nagyjai-kicsinyjei. Ingatlanok adás-vevés©. Szögi Imre és neje Nagy Géczi Anna megvették Farkas Mihály és neje Sági Erzsébet lakóházát 287 n. öl kerttel 3600 koronáért. Németh B. Balázsné Borsos Ju­dit megvette Erdélyi Józsefné Né­meth Beliária 1364 n. öl füzesi szántóját 600 koronáért. Vajda Imróné Dezső Zsuzsánna megvette Orbán Mihály (nős Dömö­tör Judittal) lakházát 140 n. öl ud­vartelekkel 1200 koronáért. Krammer Antal és neje Pajor Mária megvették Paprika Pál (nős Halász D. Viktóriával) 448 n. öl szőlő és szántóját 630 koronáért. Nagy Vsz. Jánosnó Biró Julián­ná megvette özv. Varga Tarhós Mi- hálynó Szalai Mária 86 és 45 n. öl öregszőlői szántóját 100 koronáért. Szűcs Benő és neje Horváth Ju­dit megvették Paprika Pál (nős Ha­lász D. Viktóriával) 48 n. öl városi nádasát 8 koronáért. Dr. Mándoki Béla (Budapest) megvette Dr. Kallós Jenő máv. pá­lyaorvos (Budapest) ingatlanát 70000 koronáért. Nagy M. Ferencz és neje Fa­ragó Anna megvették özv. Kovács Mátyásnó Gönczöl Zsófia ipari 108 n. öl szőlőjét és 565 n. öl szántóját 800 koronáért. Molnár M. Imre (neje Szalai Rozália) megvette Báli Ferencznó Nagy Juliánná szőlőjét és szántóját 800 koronáért. Mészáros B. Sándor és neje Le- hőcz Mária, Kaszap Imre és neje Szigeti Rozália megvették Mészáros B. Sándqr ingatlanát 3029 kor.-ért. Letovácz Kálmánná Németh A. Rozália és a Kiskunfélegyházái Ta­karékpénztár r. t. megvettek Né­met Ä. Sándor ingatlanát 18009 koronáért. Sándor Antal és neje Győré Ro­zália megvették Nagy F. László és neje Lázár Rozália 305 o. öl lakó­házát 2000 koronáért Dózsa Balázs és neje Pis P. Francziska megvették Feró D Károly 80 és 100 n. öl lakóházát 1940 koro­náért. Csendes János és neje Törköly Mária megvették Miskei Cz. Mihály és neje Kis V. Mária alsószállási ta­nyáját 1280 koronáért. Kis Mihály és neje Paska Mag­dolna megvették Retkes János (nős Stankó Erzsébettel) 780 és 424 n. öl ingatlanait 80 koronáért. Tóth Sándor (nős Teremi Juli- ánnáva1) ifj. Tóth Sándor (Sándor fia) megvették Szalai Cs. Sándornó Teremi Judit és Paprika Imróné Teremi Zsófia lakóházának és tel­kének a/3 ad részét udvarral 800 koronáért. Szecsödi Balázs (nős volt Szalai Juliannával) megvette Kun István (nős volt Csikós Judittal) 106 n. öl telekkel lakházát 3100 koronáért. A szemüvegviselésről. Irta : Dr. Hónig Adolf szemorvos*) 5 Mert mit is tesz az a csodás szemüveg? Munka­képessé, keresetkópessó tesz olyan embereket, kik hibás fénytörésük folytán szemüveg nélkül munkakép­telenek, keresetképtelenuek volná­nak. Hány embernek lelke volna üres, élete sivár, ha nem létezne szemüveg, melylyel könyvekből meríthető tudásvágyát kielégítheti ; hány művészi tehetség menne ve­szendőbe az emberiségre nézve, ha nem létezne egy olyan eszköz, mely a hibás látást kijavítja. Mi volna az emberek azon millióival, kiknek egészséges szeme 45 éves korban messzelátóvá lett, ha úgy hirtelen megfosztatnának munkabírásukat őrző szemüvegeküktől ? Ugyebár, elveszne az emberiségre nézve a tapasztalatokban leggazdagabb élet­kornak értékes munkássága. Fosz- szunk csak meg egy rövidlátó mér­nököt homorú szemüvegétől, vagy egy szorgalmas vésnököt munkához használt üvegétől : mindkettő kol­dussá lesz. Nem mondok több példát. Hi­szen mindenki önmagán vagy saját környezetében is sokszorosan meg­figyelheti a szemüvegnek bűvös hatását. Hogy mit képes jóvátenni — ez a hitvány kis szemüveg. Mint minden találmány, úgy aszem üveg sem jelent meg azonnal abban a tökéletes formájában, melyben mai korunkban látható. Sok évszá­zados munka és tökéletesítés után lett a régiek primitiv eszközéből az a finom csiszolású, célszerű, kényel­mes foglalatú szemüveg, melyet a közönség ma ismer. A szemüveg fejlődésének törté­nete nagyon érdekes tanulmány volna, de azzal e ezikksorozat kere­tében nem akarok foglalkozni, e helyet az üvegviselés egy­néhány gyakorlati kérdésére térek át. Tisztáznunk kell sok olyan téves nézetet s megrögzött balhitet, mely a szemüvegviseléssel kapcsolatban évszázadok óta fennáll és külöuöseu a tanulatlan néposztályban mély gyökeret vert. (Folytatjuk) *) Orvosi munkatársunk olvasóink koréból jövő, s szembetegségre vonatkozó bármely kérdésre készséggel válaszol. Lakása: Budapest, Teréz-körut 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents