Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-17 / 25. szám

1908. társadalmi állásánál fogva polgártár­saink kisebb-nagyobb körére némi j befolyással bir, ezt a befolyást oly irányban felhasználni, hogy a kis­gazdákat a helyes, sokoldalú gaz­dálkodásra, vagyis arra tanítsa, hogy földjüket és idejüket helyes beosz­tással okszerűen, de minél alapo­sabban kihasználják és jövedelmöket. viszonyaikba beillő kisebb termelési ágak felkarolásával gyarapítsák. Ily irányú tevékenység, amely a nemzet zömét és eleven erejét alkotó kis­embert megtanítja és rászoktatja eddig nem ismert, vagy elhanyagolt jövedelmi források értókesitásére és az élet legnagyobb áldására; a foly­tonos munkára, nemcsak az egyesek anyagi helyzeten javít, hanem egy­ben hatalmas rugója is lesz nemze­tünk vagyonosodásának. Az u n. kisebb gazdasági ága­zatoknak jelentősége ugyanis abban van, hogy a gazdaság üzemének megzavarása nélkül folytathatók, vagyis a mezőgazda nem kénytelen miattok más dolgát elhanyagolni, hanem olyankor foglalkozhatik velők vagy 6, vagy valamelyik családtag, amikor ráér, — számbavehető kia­dást pedig nem okoznak. Innen van, hogy a méhészet, melynek sikere annyira függ az időjárástól, évi 3 — 4 millió értékű mézet és viaszt szolgál­tat a kereskedelemnek, azon felül, ami a méhészkedő gazda háztartá­sában elfogy; a selyemgubó tenyész­tesz — jóllehet ennek a viszonyok sok helyen nem kedveznek — 4—5 millió korona értékű nyersanyagot termel, aminek feldolgozása viszont több mint 2500 munkásnak nyújt állaudó kenyeret; a baromfiak te­nyésztéséből pedig az óriási belfo- gyasztás mellett a külföldtől éven­ként 70—120 millió koronajövedelme van az országnak. Ezek a tanulságos adatok keltet­ték fel e sorok Írójának érdeklődését néhány éve egy nálunk a legutóbbi időkig figyelemre nem méltatott kisebb gazdasági ág: a házinyul tenyésztés iránt, a melynek sokféle hasznáról meggyőződvén, felhívni óhajtja arra, mint a köz­vagy onosodásnak szerény de biztos eszközére e lap t. olvasóinak figyelmét. A házinyul a mezei nyúl legköze­lebbi rokonának: az üregi nyuli ak [eszármazottja; mint a legrégibb háziállatok egyike, számos, külön­böző szinű és nagyságn változatban fordul elő. Nagyon kisigényű állat. Elhelyezése könnyű; használt faláda vagy hordó, elől sodronyajtóval el­látva, esőtől és léghuzamtól védve, teljesen megfelő lakása és elég a tenyésztés megkezdéséhez. Táplá­lékban nem válogat; megeszik min­dent, amit a kérődzők, tehát min­den zöld és száraz takarmányt; ezen­kívül a fák gyökerét, kérgét, véko­nyabb gályáit és levelét, a gumós növényeket, répaféléket; az utszélen árokparton nőtt gazt, vadmályvát, laput, lósóskát és hasonlókat; kony­hai hulladékokat: kenyérhéjat, a Kiskun-Halas helyi értesítője. sárgarépa, petrezselyem zöldjét, a i dinnye, burgonyhéjat; a szarvas- marha után maradt izéket, az ösz- szes gabonenemüek magvát és szá­rát; a konyhakertből és a szőlőből kigyomlált gazt vagy fel nem hasz­nált növényrészeket: a bab, borsó szárát és hüvelyét, a káposzta tor* zsáját, a lehullott éretlen gyümöl­csöt, a szőlőtőkék válogatásakor le­tördelt hajtásokat; — szóval a leg­különfélébb gazdasági és háztartási hulladékokat és piaczi értékkel nem biró termékeket elfogyasztja és jól értékesíti. Szaporasága közmondá­sos ; okszerű tenyésztésnél inkább korlátozni kell azt, mint elősegíteni; egy anyanyul igy is 20—30 utódot nevel évenkint. Kifejlődése 7—8 hónapig tart, de már 4—5 hónapos korában értékesíthető. Haszna sok­féle: húsa jóízű, egészséges, tápláló eledel, beleiből kolbászkahüvely ké­szül, a czipő- és kesztyűgyártásnál, enyvfőzésre, szőre a nemeziparban leginkább kalapok és vadászcsizmák készítésére, téli bundája különféle prémntánzatokra használható fel. Nyilvánvaló ezekből, hogy a házi nyúl kevés befektetéssel, minden kisebb-nagyobb ga/daság, sőt bár­mely falusi vagy kisvárosi háztar­tás keretében csekély fáradsággal úgyszólván költség nélkül tenyészt­hető, különös szakértelmet nem kí­ván, gyorsan és jól jövedelmez, ter­mészetesen ott még jobban, a hol a gondozást nem fizetett munkások Hanem szabad idejökben maguk a családtagok végzik. Budapesti gabonaárak: junius 16. Búza 23 k. 80 f. — 24 k. 30 f. — Rozs 20 k. 60 f. — 21 k. — f. — Árpa 14 k. 20 f. — 14 k. 30 f. — Zab 15 k. 80 f. — 16 k. 60 f. — Tengeri 13 k. 50 f. — 13 k. 60 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. Hirdetések. Uj személydijszabás életbeléptetése. A Szatmár-mátészalkai helyi érdekű vasúton a megnyitás napján zónarendszerű személy- és podgyászdijszabás lép életbe. Ezen díjszabás a m kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengeri utcza 33) 20 fillérért kapható. Budapest, 1908. május hóban. Az igazgatóság. M kir. államvasutak Igazgatóság. Menetrend módosítás a Debreczen- tiszalöki vonalon. F. é. junius 15-től kezdve a Debre- czen-tiszalöki vonalon közlekedő és jelenleg Hajdúnánásról kiinduló 4409 sz. motoros­vonat, mint személyvonat már Tiszalökről kiindulólag fog közlekedni, az eddig csak Hajdúnánásig közlekedő 4410 sz vonat forgalma pedig mint személyvonat Bűd szentmihályig fog kiterjesztetni, mig a je­lenleg Tiszalöktől-Bfidszentmihályig köz­lekedő 4411. sz. személyvonat megszüntet- tetik. junius 17. Az uj 4409. sz. személyvonat Tisza­lökről este 7 óra 45 pkor fog indulni és Debreczenbe úgy mint jelenleg, éjjel 10 óra 13 pkor fog érkezni Az ellenirányban a 4410 sz. személy­vonat Debreczenböl úgy mint jelenleg vagyis, este 6 óra 50 pkor fog indulni és Büdszentmihályra este 9 óra 14 pkor fog érkezni. A részletes menetrendre nézve a kifüg­gesztett hirdetmények nyijtanak felvilá­gosítást. Budapest, 1908. junius 2. A forgalmi főosztály igazgatója. Kotányi Magyar királyi államvasutak. Versenytárgyalási hirdetés. A magyar királyi államvasutak mis- kolozi üzletvezetösege a M iskolcz rend. p. udvar előállítandó 600 m. tart anyu Intze féle víztorony létesítése céljából szükséges építési munkákra nyilvános versenytár­gyalást hirdet. Az ajánlati költségvetés, pályázati feltételek, az ajánlati minta és a szerződés tervezete a m. kir, államvasutak miskolezi üzletvezetőségének építési és pályafenntar­tási osztályában (Szemere u 29 sz. I. em.) 3 azaz három korona lefizetése mellett megszerezhetők, ahol egyszersmind a ter­vek is megtekinthetők Csak a szabálysze­rűen kiállított, pecséttel lezárt és sértetlen borítékban elhelyezett .és közvetlenül vagy posta utján beadott ajánlatok fognak tár­gyalás alá vétetni. A jogérvéuyesen kiállított ajánlótok legkésőbb 1908. évi junius hó 20-án déli 12 óráig alulírott üzletvezetőség titkársá­gánál (tizemére utca 29 sz I. e.) nyújtan­dók be, ahol és amikor a versenytárgyalás meg fog tartatni, illetve az ajánlatok fel fognak bontatni. A versenytárgyaláson az ajánlattevők, vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. Az ajánlatok egy koronás, az ajánlat mellékleteit ivenként 30 filléres bélyeggel ellátva, összefűzve, lepecsételve és a borí­tékon következő felirattal kell benyújtani Ajánlat a Miskolcz rend. p. udvaron előállítandó Intze féle víztorony építési munkáira. Csakis a költségvetésben foglalt ösz- szes munkákra tett ajánlatok fognak figye­lembe vétetni Az ajánlatok benyújtását megelőző napon vagyis 1908. évi junius hó 19-én déli 12 óráig 1200 korona, azaz ezerkét­száz korona bánatpénzt kell a magyar kir. államvasutak miskolezi üzletvezetőségének gyüjtőpénztáránál, a hirdetés számára való hivatkozással akár készpénzben, akár ál­lami letétekre alkalmas értékpapírokban letenni. Az éitékpapirok [a budapesti tőzs­dén legutóbb jegyzett 14 napnál nem ré­gibb árfolyam szerint, de a névértéket meg nem haladó értékben fogadtatnak el. Készpénz után kamat nem fizettetik; a készpénz azonban megfelelő értékű bizto- sitékképes értékpapírokkal bármikor ki­cserélhető. Takarékpénztári betétkönyvek bánat­pénzül nem tehetők le Fosta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénzek téritvény mellett adandók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letét­jegy az ajánlathoz nem csatolandó. Úgy az ajánlatban, mint a költségve­tésben előforduló végösszegek számmal és betűvel Írandók ki Az ajánlat és mellékleteinek aláírása két tanú előttemezése mellett történjék. Szóban forgó munkára csakis magyar állampolgárok pályázhatnak. Az ajánlatok között a szabad válasz­tási jogot a m. kir. államvasutak miskolezi üzletvezetősége magának tartja fenn. Ajánlattevők a pályázat eredményé­ről, illetve ajánlatuk el, vagy el nem foga­dásáról a pályázat határidejének lejárta után két hét alatt értesittetni és letett bá­natpénzeik kiszolgáltatni fognak. Miskolcz, 1908 junius hó 5-én. Az üzletvezetöség. Halas. 1908. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájába»

Next

/
Thumbnails
Contents