Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-24 / 26. szám

VIII. évfolyam. 26. szám. Kiskun-Halas 1908. junius 24. KISKDN-IIALAS SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: Molnár utc/.a 1482. Egyesszám ára 4 fillér. HIRDETÉSEK DIJA : Hív. petit soronként 12 fillér Magánosoknak 16 fillér. Vastag betűkkel 24 fillér. Nyilttér külön díj szerint. Közgazdasági, Társadalmi és Politikai Heti Néplap. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési ár egy évre helyben 4 kor., vidékre 6 kor. Az országos vásár miatt vasár­nap nem volt hiv. publikáczió. Kapuzárás előtt. Az országgyűlés eluapolása immár küszöbön áll. Szükségesnek látjuk ez alkalommal foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy tejesitette-e *a törvényhozás feladatát, s alkotása­iban törekedett-e, s bizonyos mér­tékig érvényesítette e a 48-iki esz­méket; s goudoskodott-e arról, hogy azok érvényesülésének utjából az akadályok elhárittassanak és, hogy az alkotott törvények szolgálják-e a nemzeti irányt, és a nép érdekét? Mi akik negyvennyolczasok vol­tunk és vagyunk, akik mindig arra törekedtünk, hogy a függetlenségi párt programmjának érvénye­sülését tehetségünkhöz képest elő­mozdítsuk tisztában lévén azzal, hogy miután 1867 óta 1906-ig, tehát 40 át éven az uralmon volt Deák és Tisza vagy u. n. szabadelvű párt programjához képest Magyarország érdekeit az Ausztriával közös alapon vélte ésakarta kielégíteni, s az alapon napról napra oly intézkedéseket tett melyek a két állam közötti kapcso­latot mind szorosabbá tették, tehát újabb és újabb akadályokat teremtett a függetlenségi álláspont elé, tudtuk és h i r d e 11 ük, hogy a negyven éven át megcsontosodott közös rend szert hatásaiban pár esztendő alatt megdönteni nem lehet, mert a felelősséggel vezetők kénytelenek és tartoznak számot vetni nemcsak az adott viszonyokkal, hanem azzal is, hogy a megdönthetetlennek hitt közös rendszer, s annak intézmé­nyeihez és rendelkezéséhez ezer és ezer család érdeke fűződik,shogy sem ezekkel, sem pedig a külfölddel való viszonylatokkal szemben az ország és népének veszedelembe döntése nélkül a kötelesség, és a jogtisztelet érzetétől áthatott uralkodó párt nem teheti azt, hogy rövid utón megsemi8itse a törvényes alapon és jóhiszemmel, tehát jogszerűen, s nagy részben szerződéssel bizto­sított azon jogokat, amelyeknek egyesekés a külföld a magyar állammal szemben birto­kában voltak. Mostani vélemény nyilvání­tásunkban is szem előtt tarijuk az imént jelzett felfogásunkat, s annak előrebocsájfásával és olvasóink fi­gyelmébe ajánlásával, ismeretében a jelenlegi országgyűlésen alkotott tör­vényeknek, s a nyilvánosságra jutott további kezdeményezéseknek, bár örültünk volna, ha a kormány és az országgyűlés többet vitt volna ki, mint amennyit kitartó munkával kivitt — mégis a bevezetésben feltett kérdé­sére nyugodtan adjuk az „igen“ fele­letet, mert: azzal, hogy a jelenlegi országgyűlés a közigazgatás államo­sításának elvét a törvénytárból kitö­rölte, sigy a közigazgatási élet terén, a korábbi felfogásokkal ellentétben az önkormányzati elvet proklamálta — biztosította a népnek a közügyek in­tézésébe való közvetlen és döntő be­folyását, tehát magáévá tette a füg­getlenségi és 48 as párt program­jának egy sarkalatos tételét, s mint­hogy ezzel a népjoga nyert terjede­lemben, csak arra kell törekedni, hogy ez irányban jogával s a vele járó feladataival a nép élni akarjon, és tudjon is. Ugyancsak a népjog hathatós védelmét képezi, s az önkormányzati erők órvónyesülhetósét biztosítja, a a törvényhatóságokról szóló 1886- iki törvény módosításáról alkotott az a törvény, mely egyebek között megszünteti a főispánoknak azt a ki­vételes hatalmát, mellyel a közel­múltban közülük többen oly rutul visszaéltek az úgynevezett darabon­tok ; valamint nagy horderejű a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és a hatásköri bíró­ságról 1907. végén alkotott az a két törvény, melyek rendeltetései értelmében oly széleskörű bírói jog­védelem van biztosítva a polgári jo­gok részére, aminővel eddig nem rendelkeztünk, s amelyekért azelőtt évtizedeken át hiába küzdött a füg getlenségi párt, mert az azon időbeli kormányok és többség a hatalom megtarthatása czéljából mindig aka­dályokat gördítettek elé. Gondoskodott ez a törvényhozás arról is, hogy miként azt a függet­lenségi és 48-as párt mindig köve­telte, a hivatalnoki kar tisztes meg­élhetésének biztosításával, függetle- nitessék az indokolatlan befolyások­tól, s miután ez megtörtént, megállapítandó a szolgálati szabály­zat, mely a köztisztviselőt.ugy le­felé, mint fölfelé megvédelmezi, s viszont megfelelő fegyelmi szabály­zattal kiegészítve rászorítja a tiszt­viselőt a kitartó és lelkiismeretes munkára, amire nézveelegendő példa a vasúti alkalmazottak szolgálati vi­szonyának szabályozásáról alkotott törvény, és az ez alapon kiadott ren­delet, mely amig egyrészről meg­védi a vasutasok szolgálati és egyéni érdekét, másrészről lehetetlenné teszi az engedetlenséget és hanyag­ságot A gazdasági élet terén is fontos lépést tett a kormány és törvényho­zás a függetlenségi párt álláspontja felé, mert bár áldozatok árán, de szerződésileg biztosította azt, hogy 1917-ben Magyarország önnálló vámterületté alakulhat át, s ehhez most már nem kell egyéb, mint czéltudatos előkészület az iránt, hogy a rendszer változás minél kisebb rázkodtatással járjon. A vámterületi kérdéssel össze­függ és az e tekintetbeni öuállóság előfeltétele a nemzeti bank, ennek megvalósítására is serényen folyik a munka, s bármit mondott a szakér­tők egy része, szerintünk azt meg kell csinálni, mert a többséget al­kotó függetlenségi párt programm­jának megtagadása nélkül, a nem­zeti bankot el nem ejtheti, s ha bár­mi okon meg nem csinálhatná mint többség, úgy kötelessége a koalíció­ból kilépni, s küzdeni az önnálló bankért mint ellenzék. Az iskolák ügyének rendezése s az ingyenes népoktatás behozatala, kapcsolatban azokkal az emberbaráti (szociális) intézkedésekkel melyek­ről az egészségügy, betegsególyezés munkásházak építése, ipari fejlesztés s a beruházásokkal biztosított nagy­mennyiségű munka stb. védelmére alkotott törvények egész sorozata tesz tanúbizonyságot arról, hogy a kormány és törvényhozás szemelőtt. tartotta s át van hatva a független­ségi párt elveitől, s napról-napra észlelhető a haladás azok érvénye­sülése felé, s ha meggondoljuk, hogy a kereseti adó eltörlésével mintegy 17 millió korona tehertől szabadultak föl a kisebb emberek, úgy el kell ismerni, hogy mái eddig is sok tör­tént a nép érdekében a rövid két év alatt. Meggyőződésünk az, hogy az itt-ott tapasztalható elógtiletlensóg egyesek részéről a helyzet félreisme­réséből és abból a tévhitből szárma­zik, hogy miután a függetlenségi párt a koaliczió keretében a jelen­legi kormányt támogatja, ezzel fel­adta programmját, elveit, pedig ko­ránt sem, mert amikor a koaliczió bevégzi vállalt feladatát, azaz meg­csinálja az uj választási törvényt, akkor megszűnvén a pártok közt a szövetség, annak következtében a függetlenségi pártnak az esetben,

Next

/
Thumbnails
Contents