Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1907-10-23 / 41. szám
IV. évfolyam. — 41. szám. Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 1907. október 23. ' ’ ...I. 1 ... - ^ *■ - " ~ ábt •' *~ ■- -w. • • rt- **** KISKUNHALASI ÚJSÁG. KÖZGAZDASAGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: II ORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. — — Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos H о г у á t Gyula. Szabad tanítás. Kár. hogy a pécsi szabadtanitás kongresszusa ádáz, sőt gyűlöletes, politikai tüntetésnek vált színhelyévé, amely tüntetés éle éppen azon férfiú ellen irányult, aki mindenha a felvilágosodás és a kultúra úttörő bajnoka volt. Csak valami rossz szellem sugalhatta ami ifjonti szociológusainak, hogy ezt a botrányt megcsinálják, amelylyel kockára tették az egész kongresszus eredményét s minden esetre ártottak a kongresszusi határozatok komolyságának. Csak nem gondolják ami marok iy: modern szociológusaink, hogy a maguk Ízlése szerint tudják befolyásolni az egész magyar értelmiséget elsősorban a tanári kart. Örüljenek ezek a szociológusok annak, hogy végre nekik is van már módjuk az érvényesülésre és van módjuk arra, hogy eszméiket bizonyos mértékig érvényesíteni tudják a magyar kultúra terjesztésében. A szabad tanításért való akció nem a szociológusokat illeti meg kizárólag, a szabad- tanitás célja, sőt ideálja minden inteligens embernek, aki az iskolákban gyakorlati ismereteket és.a műveltségnek minél szélesebb rétegeket akar megnyerni. Évtizedek óta érezzük már a szabad tanítás hiányát a magyar iskolákban. Ósdi tankönyvek, ósdi tantervek töltik be a iskolák é- letét s az iskolákból kikerülő fiatalság azt sem tudja amikor kilép az életbe, hogy hány hét a világ. Tanitási módszerünk, de még tankönyveink is tisztára a német kaptafa, de ha Németországba megyünk ma már hírét és nyomát sem találjuk a nálunk még mindig divó tantervnek és tankönyveknek. Mind ezeken a bajokon van hivatva segíteni a szabad tanítás. Hogy Apponyi Albert gróf a vallás és közoktatás- ügyi miniszter, a legilletékesebb faktor mennyire érdeklődik a szabad tanítás iránt és hogy milyen nagy súlyt helyez rá, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy képviselőjét küldötte el a szabad tanítás kongresszusára. Apponyi Alberten múlik, hogy testté váljanak a pécsi kongresszuson hangoztatott igék. Éppen azért mérhetetlen károkat okoztak azok, akik a durva, Apponyi ellenes botrányt rennezték. Mindazon által nem vitázható el, hogy a moder szociológusok túlzásaitól eltekintve sok okos kijelentés hangzott, el, melynek megvalósítása kulturális érdek. S miután illetékes helyen meleg érdeklődést tapasztalunk a szabad Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. tanítás iránt, joggal remélhetjük, hogy a Pécsett elvetett mag ki fog kelni és a magyar iskola a gyakorlati műveltség temploma lesz. Természetesen túlzásokba esni itt sem szabad. Hallottunk Pécsett olyan felszólalásokat melyekben haza ellenes és magyar ellenes tendenciák éleződtek ki, melyek lábbal tiporják nemzetünk megszentelt hagyományait. A kongresszus többsége haragos zúgással hallgatta ezeket a fejtegetéseket s ez a legjobb biztosítéka annak, hogy a szabad tanítás meg van óva és meg lesz óva ami szocialista szociológusaink túlzásaitól és ferdeségeitől. A magyar érzés, a magyar nemzeti szellem miben sem állja útját a modern tudományosságnak, a gyakorlati tanulságnak, sőt megnemesiti és megerősíti azt. Szanatórium Egyesület Estélye. F. hó 19-én tartotta meg a József kir. herceg szanatórium egyesület kiskunhalasi bizottsága jótékonycélu estélyét. Ez estély fényesen beigazolta, hogy társadalmunk előkelősége szivét nem erszényében hordozza, hanem tud lelkesülni minden olyanért a mi szép és lelket gyönyörködtető, s tud áldozni oly cél érdekében, a mi humánus és nemes. Egy szóval nálunk nemA KISKUNHALASI ÚJSÁG TARCZAJA Az élet drámáiból. i. Az 1858-iki év telén történt. Egy hatalmas szél épen szembe korbácsolta a havat azon kevés járókelőnek, kik Galac város utcáin haladtak. Akkoriban még M . . . utca szegletén állott; a „Három arany-csillaghoz“ címzett szálloda, — egy elhanyagolt, roskadozó állapotban levő épület. A szálló tulajdonosnője, Volenschi úrnő komoly gondolatokba merülve, szomorkodott: egy 50.000 frank- nyi váltónak lejárati ideje közeledett, s mivel üzlete pangott, lehetetlenség volt ezen összeget kellő időben előteremtenie. Azon a napon, a melyen elbeszélésünk kezdődik, Volenschi asszony épen Péterrel beszél, a háznak régi szolgájával, ki 20 éven át hűséges cselédje volt. — Látod Péter nem lehet semmi reményünk! — monda az úrnő — el kell adnom a szállodát, s nem tudom még akkor is, elég lesz-e összes adóságaim fedezésére. Holnapután jár le az 50.000 franknyi váltó — honnan vegyem elő a pénzt? — Úgy van asszonyom ! magam is átlátom, hogy nagy bajban vagyunk; de hát nem tehetek semmit; mert hát szegényebb vagyok mint úrnőm, — béremet sem vettem ki már 6 éve ! — s két könycsep szűrődött ki az öreg Péter szempiliái alul. — Jól tudom mind ezeket, jó Péterem, nem is azért mondom, hogy segíts rajtam ! — Hej asszonyom! volt idő, a mikor nem voltak ilyen gondjaink. — Talán azt akarod mondani, mikor mellettem volt szeretett fiam? . . . Igen . . . akkor mindnyájan boldogok voltunk! . . . s a szállodásnő szomorúan tekintett a falon levő képre. Sohasem lehetett megtudni, mi let belőle? él-e még avagy meghalt ? — kérdé az öreg. — Szerencsétlenségemre semmitsem tudok felőle; mi lett belőle, hová ment? — titok az mindörökre . . . pedig 18 éve annak . . . Szegény fiam. A kapu csengetyűje félbeszakította elmélkedését Hirtelen letörlé könyeit, s leküldé Pétert. Néhány pillanat múlva egy divatosan felöltözött 25—26 éves fiatal embert látott a lépcsőn feljönni, — közvetlen utánna jött Péter és egy másik szolga, kik az idegennek podgyászát hozták fel. Felérkezve, a fiatal ember a szállodás nőhöz fordult: — Kérem, Volenschi asszonysághoz . . .? — Én vagyok, uram, mivel szolgálhatok ? — Szobára volna szükségem, nagyon el vagyok fáradva, — messziről jövök — Amerikából. — Rögtön uram! . . . Tessék, kérem ide; itt jól fogja magát találni. — Köszönöm! A vendéglősnő ki akart menni a szobából, a fiatal ember azonban útját állotta. — Asszonyom egy kérésem van; ime ezen pénzes tárcában 100.000 frank van, Sok kárt vallottam már több szállodában, s e körülmény elővigyázatossá tesz. Szives lesz e számomra ezt a pénzt holnap reggelig megőrizni? Kegyednél biztosabb helyt lesz, mint nálam. — Kötelesek vagyunk gondját viselni mindannak a mit vendégeink reánk bíznak, — feleié a vendéglősnő. A fiatal ember kivesz oldal zsebéből egy muszkabőrből készült tárcát, s átnyújtja azt a szálló tuHorvát Gyula könyvkereskedésében Kiskunhalason
